A magyar szürke marháról (x)
1. A magyar szürke eredete és elterjedése hazánkban Az õshaza területén kétféle vadtulok élt: az egyik a bölény (Bos bonasus), a másik az õstulok...
1. A magyar szürke eredete és elterjedése hazánkban Az õshaza területén kétféle vadtulok élt: az egyik a bölény (Bos bonasus), a másik az õstulok...
Az idei búzatermesztési tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar búzatermesztésben a technológiai színvonal változásával, a tápanyagellátás visszaesé...
Bevezetés A bogyós gyümölcsök élelmiszeripari és házi feldolgozása rendkívül sokoldalú, belõlük értékes termékek állíthatók elõ, továbbá közismert, h...
2001. év augusztusában 17 új duplanullás õszi káposztarepce fajta került állami elismerésre. A korai éréscsoportban 2, míg a középérésûek csoportjában...
A KA-HYB (Kaposvári Hibrid) elnevezésû hibridsertés nemesítése 1962-ben kezdõdött meg, többévi modellkísérlet után. Akkor, amikor a nemzetközi szakir...
Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy a szarvasmarha-, a baromfi- vagy a sertéstenyésztés életben maradásának elengedhetetlen feltétele a spec...
A tavalyi év növénykórtani szempontból igen ígéretesen és érdekesen alakult : az enyhe tél után induló erõs lisztharmat fertõzés a kezeletlen állomány...
A privatizációval új szemléletû tulajdonosi réteg jelent meg a mezõgazdaságban és az állattenyésztésben is. Hittünk, hinni akartunk a megújulásban, a...
Március közepétõl ültethetõ a tavaszi fokhagyma (Makói tavaszi fajta), amely csak 30-45 cm magasra nõ, és a hagymái is 5-10 grammal kisebbek, mint az...
A kukoricakutatók célkitûzése világszerte a kukoricatermesztõk igényeinek minél jobb, teljesebb kielégítése, vagyis a termesztés jövedelmezõségének ja...
A 2000/2001-es kalászos termelési ciklus a közelmúltban fejezõdött be. Miként az utóbbi évek mindegyike, ez az év is jó néhány olyan kellemetlen élmén...

Változó vastagságú fátyolfelhőzet szűrheti a napsütést, helyenként (főleg délnyugaton) olykor el is takarhatja a napot, de kisebb csapadék legfeljebb elvétve alakulhat ki
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.