Változások léptek életbe a hulladékgazdálkodásban Magyarországon
A közelmúltban több ponton is változtak egyes hulladékgazdálkodásról szóló rendeletek.
A közelmúltban több ponton is változtak egyes hulladékgazdálkodásról szóló rendeletek.
Senki ne lepődjön meg azon, ha egy fűszerpaprika csomagolásán azt látja a boltokban, hogy a magyar termés keverve van a kínaival, illetve a spanyollal.
Új automata csomagoló gépsort adtak át a Bayer Hungária Kft. nagyigmándi vetőmagüzemében.
A termelőket és a teljes gyümölcságazatot aggasztja az uniós előírások és követelmények jelentős növekedése.
A chilei cseresznye és meggy ültetvények területe a 2022/23-as gazdasági évben 61 599 hektárt ért el.
Az élelmiszergyártókon kívül más szektorok, mint például a sörgyárak, is keresik a fenntartható megoldásokat.
Módosult a műanyag csomagolások tilalmáról szóló rendelet Franciaországban, további kivételek kerültek be.
A nagy német húsipari cégek nem mindig tüntetik fel a termékeik valamennyi összetevőjét.
Holnap lép életbe az EPR rendszer, a gyártók és forgalmazók mégsem tudják, hogy mit kell tenniük.
Akár 5%-os árnövekedést is okozhat az élelmiszerek terén a kormányzat által bejelentetett új hulladékdíjrendszer.
Százmilliárdos többletköltséget jelent a gyártói felelősség bevezetése az élelmiszergyártóknak.
A hazai hulladékgazdálkodási rendszer átalakítására a 2018/851 EU irányelvben meghatározott célszámok teljesítése érdekében van szükség.
Új szintet hozhat az uniós szabályozás, amely szerint hazánkban is kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése 2024-től.
Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása.
Németország szerint nem célravezető a zöldség-gyümölcs csomagolások tervezett uniós tilalma.
A fogyasztók hajlandóak többet költeni a fenntartható csomagolásokra Németországban.
Vásárláskor könnyen előfordulhat, hogy bizony a zöldségekkel, gyümölcsökkel hazaviszünk egy-két kártevőt is.
Könnyen kiderülhet egy élelmiszer-csomagolóanyagról, hogy ártalmas az egészségre, azonban addigra akár már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.