Még vasárnap is sokfelé élvezhetjük a kellemes tavaszi időt, de nyugat felől már közeledik a hidegfront, amely a jövő hét elejére érezhető lehűlést hoz.
A hét legvégéig marad a meleg tavasz, délutánonként sokfelé mérhetünk 20 fok fölötti maximumokat, és napsütésben is bőven lesz részünk.
A magasban téli halmazállapotra váltott a csapadék, tegnap kora este, majd éjjel az északi hegycsúcsokat hózáporok fehérítették ki.
Sokfelé mérhettünk 10°C feletti csúcsértékeket a hét hatodik napján, és a napnyugta is tartogatott látványos pillanatokat.
Miközben Spanyolország keleti partvidékén 26 fokot mértek, addig Skandináviában -28 fok alatti napi maximum is előfordult csütörtökön.
Az ország délkeleti részén 15 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékleteket lehetett ma mérni.
Ürge-Vorsatz Diána: a Golf-áramlat és az éghajlatváltozás térdre kényszerítheti Európát
Tél helyett késő tavaszi, kora nyári időjárás tapasztalható Európa nyugati részén.
A lehulló csapadéknak köszönhetően a Balaton átlagos vízállása 66 centiméterre nőtt.
20 fokkal van hidegebb Közép-Európa egyes részein a front mögött, mint Magyarországon.
Napközben már nyoma sem lesz az ősznek, napos, nyárias melegben lesz részünk, nem úgy, mint hajnalban.
Az előrejelzések szerint egy 22 évvel ezelőtti hőmérsékleti rekord dőlhet meg szeptember 20-án.
A mai nap folyamán is kánikulára, helyenként záporokra, zivatarokra lehet számítani.
A hét közepén még egy hidegfront késlelteti a felmelegedést, péntektől azonban kezdetét veszi a hőhullám.
Ha azt hisszük, nálunk meleg volt szombaton, nézzünk csak meg, mit éltek át a szomszédos országok lakói!
Július 26-án délután a napi melegrekord és a szezonrekord is megdőlt Magyarországon.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
