Nagyon nagy a baj: egy magyar vidék már szinte teljesen fertőzött
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Limitált etyeki pezsgő készült az Anna Amélie és a Rókusfalvy Etyek kollaborációból.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Jelenleg 13 vármegye 15 borvidékében mutatták ki az aranyszínű sárgaság jelenlétét itthon.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása augusztus 15-éig igényelhető.
A legfrissebb hírek szerint Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A bor iránti csökkenő kereslet olyan helyzetet teremtett, amelyben a magyar borászoknak minden korábbit meghaladó alkalmazkodásra van szükségük.
A kormány támogatja a magyar borászat megújulását és hagyományainak megőrzését itthon.
Több ismert hazai borászat is veszteségesen zárta a tavalyi évet, csak keveseknek sikerült jó eredményt elérniük.
Az idei évben mintegy 11,3 milliárd forint, a 2024-2027 közötti időszakra pedig több mint 45 milliárd forint áll a magyar borászok rendelkezésére.
V. VinÓvár Szakmai Fórum
A magyar borok képesek felvenni a versenyt a világ legnevesebb borvidékeivel minőség, sajátosság és sokszínűség tekintetében.
Közel 3,5 tonna borral neveztek idén a hazai pincészetek az Országos Borversenyre.
Több jelenség következménye is, hogy egyre bonyolultabb és drágább megfelelő kékszőlő alapanyagot termelni.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.