2014. január 8. 09:21
Helyesbítés (x)
Az Agro Napló V. évfolyam 2001/8. számában megjelent "Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben IV." növényvédelmi cikkben hiányosan, illetve fél...
2026. január 19. hétfő Sára, Márió
Az Agro Napló V. évfolyam 2001/8. számában megjelent "Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben IV." növényvédelmi cikkben hiányosan, illetve fél...
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású...
A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levele...
Az agrártermelés költségeit csökkentõ támogatásokra a 2002. évi 65,2 milliárd Ft-tal szemben 2003. évben 72,2 milliárd Ft használható fel. Ezen belül...
Stabilizálás szempontjából a boroknak többféle követelménynek kell megfelelni. Így az oxidációs károsodás, a kristályos kiválások a fémes törések, a f...
A fajta megválasztás és vetõmagvásárlás általános kérdéseirõl igyekeztem a gyakorlati termesztõknek, ha nem is teljeskörû, de azért részletesnek kitûn...
Az újborok kezelésében általában alkalmazott derítõanyag a bentonint, amelynek a jó tisztító hatáson kívûl alapvetõen szerepevan a fehérjék kicsapatás...
A bor készítése és tárolása során számos körülmény veszélyezteti a bor megjelenésének, színének, tisztaságának valamint illatának és zamatának épségét...
A pillangósvirágúak családjába számos jól ismert egy- és többéves szántóföldi növényünk tartozik. Legnagyobb területen (több mint 200 ezer hektáron) h...
A borsó az ún. hidegtûrõ növények közé tarozik, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb hõmérsékleten is jól fejlõdik, a kisebb fagyokat károsodás nélkül el...
Alapvetõ kívánalom a borok értékelésénél a megfelelõ tisztaság, ugyanis a tiszta bor tisztább ízû és fejlõdése is kedvezõbben alakul, mint a zavarosít...
Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.
A vízhez való alkalmazkodás a mezőgazdaság jövőjének kulcsa, ennek jegyében indult el 2025-ben a „Vizet a Tájba” kezdeményezés.
Hazánk a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel.
Az egyezmény különösen jelentős a jelenlegi nemzetközi környezetben, amelyet növekvő vámok és kereskedelmi korlátozások jellemeznek.
A külterületek jó megközelíthetősége kulcskérdés a vidéki vállalkozások és a helyi közösségek számára.
