Jönnek a pályázatok, ez vár a magyar termelőkre tavasztól
A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.
A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.
2018-tól a magyar kormány több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra.
Egy friss felmérés alapján a lengyel fogyasztók 60%-a szerint a hazai élelmiszerek jobb minőségűek, mint a külföldiek.
Tavasszal pályázati dömping várható, melyek között több is érinti és minden bizonnyal nagyon érdekli az állattenyésztőket.
A 2024-es évre is biztosítva vannak a magyar gazdák által igényelhető támogatások.
A termelőknek hosszú távon alkalmazkodni kell a klimatikus viszonyok változásaihoz.
Most tavasszal jelennek meg az első beruházási pályázati felhívások Magyarországon.
A csökkenő kamatok és a pályázatok jót tesznek a szektornak, de a jövedelmezőség továbbra is kérdéses, így inkább kivárnak a termelők.
A régióban egyik ország sem versenyezhet mennyiségileg Ukrajnával, Oroszországgal vetőmagtermesztésben.
Drasztikusan csökken a nyúltartási kedv Magyarországon, 2024 második felében ismét sokan feladhatják.
A szakértők kimondták, a tavalyi gyászos év után 2024-ben látható lesz a gazdasági növekedés Magyarországon.
Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével tartott megbeszélést a magyar agrárminiszter.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról.
Argentína pisztáciatermesztése robbanásszerű növekedésnek indult, az ültetvények területe az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt.
Csütörtökön kora este eredt el az eső, szépen, csendben öntözte a Nyugat-Dunántúlt.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.