Megdöbbentő, ami a Balatonnál történik: ez mindenkire veszélyes lehet
Több száz életveszélyes karót hagytak a Balatonban a horgászok, ami a fürdőzőkre és az állatokra is veszélyt jelent.
Több száz életveszélyes karót hagytak a Balatonban a horgászok, ami a fürdőzőkre és az állatokra is veszélyt jelent.
A stégek után újabb veszélyes célpontok felszámolása várható a polgárőrség részéről a Balatonon.
A kisebb kikötők befagytak a Balatonnál, szerda hajnalban pedig már a nyílt vízfelszínen is megjelent a jég Keszthelynél.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei február 13-án indították útjára az idei telepítési programot.
A tél eddigi leghidegebb éjszakái jönnek, legnagyobb tavunkon is megjelenhet a jég.
Nem elégedtek meg egyszerűen az orvhalászattal, még egy-két másik bűncselekményt is megvalósítottak mellette.
A nutria megjelenése a Balaton vízgyűjtőterületén komoly aggodalmakat vet fel, hiszen az állat súlyos gazdasági károkat okozhat.
A nagy számban jelen lévő kormoránok jelentős károkat okoznak, a Balatonnál tapasztalt problémák más vízterületeken is jelentkeznek.
Durván szeles idők járnak Magyarországon, a Balatonnál 100 km/órás lökést is mértek.
A Balaton vízszintje végre elérte a 100 centimétert, ám ez még messze van a téli szabályozási szinttől.
Csilingelnek a balatoni jégtáblák és a következő napokban még tovább hízhat a jég a tavon.
Az teljes Balatont körbe lehet most szánkózni, az északi és déli part is kifehéredett.
A Balaton halállományának védelme egyre nagyobb kihívást jelent a helyi szakembereknek, kiélezett a küzdelem.
Keszthelyen 103, Fonyódon, a Várhegyi-kilátón pedig 116 kilométer/órát mértek a mérők.
Nemcsak a Balatonnál, de az egész országban komoly kontraszt alakult ki csütörtökön a hőmérsékletek terén.
A fagyos éjszakák megtették hatásukat, mára virradóra vékony rétegben elkezdett befagyni a Balaton.
21 centiméterrel marad el jelenleg a Balaton vízszintje a tavaly ilyenkor mért értéktől.
A Veszprémi Érseki Pincészet főborásza arra számít, a felmelegedés miatt a Balatonnál is nagyobb teret nyer majd a kékszőlő.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.