Alig volt magyar alma tavaly, de mi lesz idén? Színt vallottak a hazai termelők
Hiába ígérkezik a tavalyinál jobbnak, rengeteg még a kérdőjel az idei almatermés körül.
Hiába ígérkezik a tavalyinál jobbnak, rengeteg még a kérdőjel az idei almatermés körül.
A WAPA jelentése szerint 7,5%-kal kevesebb alma van a lengyel raktárakban, mint 2022 azonos időszakában.
Bajban van az almatermesztés Magyarországon, az ültetvények fele eltűnhet a következő években.
Európában továbbra is kínálati piac érvényesül, de a legtöbb országban jó ütemben halad az értékesítés és a készletek levezetése.
A DG Agri február 10-én közzétett adatai szerint a friss fogyasztásra kerülő alma ára a legtöbb tagállamban lényegesen magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az éghajlatváltozás miatt eltűnhetnek az évszázadok óta termesztett, klasszikus brit almafajták.
Az előzetes várakozásoknál is gyengébb lett tavaly a magyar almatermés, a hazai szükségletet sem fedezi.
Súlyos gondban vannak francia almatermesztők, egyre többen kényszerülnek drasztikus lépésre.
Dick Van Mourick a zalaszántói Almakúti Kft. ültetvényeiről és a termesztett fajtákról is beszélt az Agrárszektornak.
Emlékezetes és rendkívül eseménydús volt a 2022-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig mindent megírt, ami csak számított.
Az alacsony árak miatt drasztikus lépésre kényszerültek a flamand almatermesztők.
Idén elmaradt a betakarítási csúccsal egybeeső áresés, de vajon novemberben várható-e az árak előző években tapasztalt növekedése?
Jóval nagyobb almatermést várnak az idén a franciák, mint amekkorára korábban számítottak.
Főleg az extrém magas nyári hőmérsékletek miatt most már látszik, hogy a vártnál kevesebb almát takarítanak be Olaszországban.
Valamivel kisebb lehet az idei lengyel almatermés a várt rekordközeli mennyiségnél.
Van egy gyümölcs, ami olcsóbb lesz a magyar boltokban, a ipari feldolgozását illetően azonban vannak gondok.
Október végéig Magyarország számos pontján szüretelhetünk még az alma „Szedd magad” akciókon.
A horvát idénymunkások helyett több ezer kilométerről érkeznek a melósok almát szedni Horvátországba.
Jelentősen csökkent az gyümölcstermesztést folytató gazdaságok száma Németországban.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.