Nem kell a hazai hal a magyaroknak, pedig van bőven: inkább az importot eszik
Több sebből vérzik a halpiac.
Több sebből vérzik a halpiac.
Évi 400 tonnás hozamot produkálna a tarcali harcsanevelő.
Agrár-külkereskedelmünk jelentős partnere Románia.
Az idei haltelepítések is megkezdődtek, csak pontyból például már több mint 3 tonna került a Balatonba, a tervek szerint ezt további 7 tonna követi mé...
Magas tápértékű biohaltakarmányt lehet előállítani a Balatonban tömegesen jelen lévő inváziós kagylófajokból állapították meg az Eötvös Loránd Kutatás...
Fontos felfedezést tettek a kutatók.
Több területen is elképzelhető a két ország közötti jövőbeni partnerség.
Hivatalában fogadta Ali Hadi Al-Bayati Irak Magyarországra akkreditált nagykövetét Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára, a...
Minden érdeklődő véleményére számít az Agrárminisztérium (AM) a Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP 2021-2027) Stratégiai Környezet...
Hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfaj termeléstechnológiájáét dolgozták ki a Szent István Egyetem (SZIE) kutatóinak szakmai munkája nyomán és v...
Mostantól az Akasztói szikiponty is uniós oltalommal védett magyar termék.
Az Európai Unióban és Magyarországon is folyamatban van azoknak a stratégiai dokumentumoknak, jogszabályoknak és programoknak az előkészítése, amelyek...
A következő 10 évben ez határoz majd meg mindent.
Megjelent a FAO 2020-as globális jelentése.
Itt a hivatalos statisztika az unió valamennyi országáról.
Győrffy Balázs a MA-HAL elnökével beszélgetett.
Beszélgetést folytatott a magyar halgazdálkodás aktuális kérdéseiről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Németh István, a...
A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program több intézkedése is összhangban van a Bakony Expo céljaival, tematikájával - h...
Cél a szarvasmarhák üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentése.

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.