Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
Azok, akik kazánnal, kandallóval, kályhával fűtenek, sokszor találkoznak azzal a problémával, hogy bizony kártevők költöznek a farakásokba.
Egy éve változatlanok a tűzifa árak, pedig az ágazatban jelentős költségnövekedések történtek.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Elárasztották az országot az olcsó ú, Kínából és Törökországból behozott, méznek bajosan nevezhető mézek.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Folytatódik a kora nyári idő, és csak elszórtan lehet záporokra, zivatarokra számítani.
Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et.
Nagyon sok inváziós, azaz káros hatású növényfaj van Magyarországon, ráadásul akadnak olyanok, amelyeket - valószínűleg erről nem tudván - még így is előszeretettel ültetnek az emberek dísznövényként.
Érdemes méhlegelőt telepíteni a kertünkbe, hiszen a beporzóknak óriási szerepük van az életünk alakulásában.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Így vegyük fel a harcot a gyomok ellen.
Nincs megállás az eladásokban.
Áramlik az import fenyő alapanyag az országba.
Beköszöntött a szárazság a földeken.
Borzasztó a termés, eltűnhet a magyarok kedvenc méze az üzletekből?
Nigéria dán tejelő szarvasmarhákat importál, hogy öt éven belül megduplázza tejtermelését.
Az Újszegedi Holt-Maroson egy magyar horgász egy szinte teljesen koromfekete pontyot fogott ki.
Nagyon vegyes a kép szamócafronton, sok kihívással állnak szemben a termelők világszerte.
A ragadós száj- és körömfájás járványa nemcsak az állategészségügyet, hanem a teljes hazai állattenyésztést is megrázta.
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
