Több fenntarthatósági kihíváshoz nyújthat fontos segítséget a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóinak vizsgálata, aminek mind a klíma...
Az úgynevezett hidegedződés jelenségének hátterét vizsgálták a közelmúltban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK...
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Karcagi Kutatóintézete a felsőoktatási intézmény szerves részeként működik, tevékenységét az alkalmazo...
A bírálóbizottság a 2020-ban megvalósult, eredményes és sikeres innovációkat díjazta, ennek alapján ítélték oda a kiemelt elismerést az Eötvös Loránd...
Az egészség megőrzése érdekében nemesítéssel növelik a búza rostanyag-tartalmát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont...
Magyarország stratégiai törekvése, hogy Üzbegisztánnal minél szorosabb kapcsolata épüljön ki a mezőgazdaság területén – jelentette ki az agrárminiszte...
2023-tól vezetik be az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszert.
Az előzetes hőedzés hatékonyan javítja a fiatal gabonafélék hőtűrését – ezt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK...
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének (TAKI) vezetésével megújították a talajok vízgazdálk...
A fajtaválasztásnak növényvédelmi szempontból fontos szerepe van, ugyanakkor a betegség-ellenállóságra a gyógynövények nemesítése során eddig kevés fi...
A természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi...
Hagyományt és modernséget ötvözve, megújult formában folytatja több évtizedes a hagyományokon alapuló, egyedülálló szakmai tevékenységét az Agrárközga...
Környezetbarát növénytermesztési eljárás automatizálásán dolgoznak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Számítástechnikai és Automatizálási Kutató...
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) ez év február 1-jén történő megalakulásával fontos mérföldkőhöz érkezett a hazai agrárképzés és agrár-...
Hálózatelemzéssel és szimulációkkal vizsgálják az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet (NÖVI) kutatói az állatpopulációkon belüli...
Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) id...
A kocsányos tölgy csemetéinek természetes utánpótlását megakadályozó lisztharmatjárvány-elméletükről publikáltak tanulmányt az Ökológiai Kutatóközpont...
A Szent István Egyetem (SZIE) kutatói hiánypótló vizsgálatokba kezdte annak érdekében, hogy kiszűrhetők legyenek a hamisított paradicsomsűrítmények eg...
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak; tömegesen...
A projekt címe: Hazai gabona- és fehérjeforrásokra illetve ezek melléktermékeire alapozott innovatív nedves fermentációs technológia adaptálása és tov...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
