A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás és a tudatos növényvédelem nélkülözhetetlen a jövőben.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
Befejeződött a nyári aratás a földeken, kedvezőek lettek a hozamok Magyarországon.
Egyszerre kell kiaknázni a kedvező időszakokat és felkészülni az egyre szélsőségesebb körülményekre a gazdáknak.
Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.
Az idei őszi csapadék kedvező hatással volt az őszi vetésű növényekre, de a káposztarepce és kalászosok növényvédelme kiemelt figyelmet igényel.
Szakértők szerint az Egyesült Államok őszi búzatermése az előzetes várakozásoknál rosszabb állapotban van.
Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolta a betakarítást, a termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás.
Több szakmai érv is alátámasztja a korai fajták használatának létjogosultságát a stresszhelyzetek tompítására.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
Napjainkban a kalászos termesztés kapcsán leggyakrabban elhangzó kulcsszavak: a stressztűrés, a stabilitás, a prémium minőség, a magasabb szintű betegség-ellenállóság és a technológiai rugalmasság.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
