Vége ennek a magyar gyümölcsnek: durva, mi lett helyette a földeken
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
A bogyósok termesztése jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon, aminek több oka is van.
A növények szárazságtűrő képessége egy rendkívül komplex tulajdonság, amely számos tényezőtől függ.
Jönnek a különleges vízgazdálkodási körzetek, a kormányhivatal ellenőrzi az új szabályok végrehajtását.
Teljesen elektromos, autonóm mezőgazdasági robottal állt elő egy cseh gépgyártó.
Nem csak a klímaváltozás okoz problémákat a burgonyatermesztésben Magyarországon.
A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
Az elmúlt években tapasztalható magyarországi málnatermesztés jelentős visszaesésének okai részben a klímaváltozás szélsőséges hatásaira vezethetők vissza.
Az öntözési célokhoz igazítja a Nemzeti Földalap kiadásait az Agrárminisztérium, már véleményezhető a tervezet.
Egyre több magyar gazdálkodó tesz próbát a precíziós időjárás-állomásokkal és szenzoros megoldásokkal.
A rendkívüli aszály és a csapadékhiány ellenére minden öntözési igényt ki tudnak itthon elégíteni.
Vannak olyan kerti munkálatok, amelyek most célszerű egy kicsit későbbre hagyni.
Rendkívüli nyomás alá került a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés a három hete tartó hőség miatt.
Az öntözővíz minősége, paraméterei kulcsfontosságúak a növények fejlődéséhez, és komoly hatással lehetnek a terméshozamra.
A talajok kiszáradása a gyümölcsfákat is érinti, érdemes tehát öntözni ezeket is - az azonban nem mindegy, hogy hogyan.
Az Agrárminisztérium államtitkára szerint ugyanakkor 3 éven belül elérhetjük a félmillió hektárnyi öntözött mezőgazdasági területet.

Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az idei fokhagyma szezont változó kereskedelmi dinamika, egyenetlen kínálat és árnyomás jellemzi, amit legnagyobb mértékben a kínai fokhagyma befolyásol.
2025-ben a mezőgazdaság kibocsátása 4,4 ezer milliárd forint felett alakult, ez 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál.
A forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretéből nyerték el.
Az elmúlt időszakban az intenzívebben terjedő gombakórokozók miatt minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.