A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
A virágos sorköztakarókkal és élőhelyfoltokkal felvehetik a termelők a versenyt a szőlőkabóca ellen.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarok körében a bio- és ősgabona lisztek.
A legeltetett húsmarháknál is egyre nagyobb problémát jelentenek a nyári hőségek.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Virágos sorköztakaróval védhetjük a talajt és csökkenthetjük a kártevők számát a szőlőültetvényekben.
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország a globális mezőny első negyedébe került.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet azt vizsgálta, mennyire jövedelmező az ökogazdálkodás Magyarországon.
Hiánypótló agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
A digitális eszközök már a legelőre alapozott húsmarhatartásban is komoly támogatást nyújtanak.
Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportvezetője beszélt az általuk végzett húshasznú szarvasmarha kísérletekről.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
Egyre népszerűbb a biokertészkedés és a tájfajta paradicsomok termesztése hazánkban.
Már 10 százalék fölött van az ökológiai gazdálkodás alá vont területek aránya az Európai Unióban.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
