Váratlanul csapott le a vírus Magyarországra: sokan nem készültek fel rá
Az idei év állategészségügyi krízisei újra rámutattak arra, milyen könnyen borulhat fel a piac.
Az idei év állategészségügyi krízisei újra rámutattak arra, milyen könnyen borulhat fel a piac.
Spanyolországban katonai erőket vetettek be egy Barcelona közelében kitört afrikai sertéspestis járvány megfékezésére.
A rendelet célja, hogy biztosítsa az ország kedvező állategészségügyi státuszának megőrzését.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Uszka község közelében egy diagnosztikai célból kilőtt rókánál igazolt veszettséget a Nébih laboratóriuma.
A Szlovákiában megjelent afrikai sertéspestis elleni védekezésre is figyelniük kell a hazai állattartóknak.
Háttérbeszélgetést tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih.
A magyar gazdák egyéves hitelmoratóriumot is kapnak a járvány miatt, amely mind a tőke, mind a kamattörlesztést felfüggeszti.
Mutatjuk a húshasznú szarvasmarhatartók állatjóléti támogatáshoz kapcsolódó most aktuális feladatait.
A mostani járványhelyzet rámutatott, hogy szükség lenne a hatósági állatorvoslás megerősítésére itthon.
Az Őrségi Nemzeti Park egy turistaútszakaszt zárt le, míg a Fertő-Hanság Nemzeti Park több túraútvonalat és programot is törölt.
Újabb magyarországi gazdaságokban merült fel a száj- és körömfájás gyanúja, reggelre lesznek laboreredmények.
Napokon belül ezrével ölnek le haszonállatokat a száj- és körömfájás miatt, de még hosszú ideig tart a telepek teljes fertőtlenítése.
Szakértők szerint a következő évek kulcsa az alkalmazkodás, a modernizáció és az állategészségügy szerepének erősítése lehet.
A szakember szerint minden probléma ellenére is jónak mondható a hatósági állatorvosi rendszer Magyarországon.
1973-ban Tótkomlóson az emberek sem hagyhatták el a települést – szólalt meg az akkori száj- és körömfájás eset idején dolgozó állatorvos.
Gyógyszermentes megoldásokat találtak ki a lovak légúti és ízületi megbetegedéseire.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.