A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat...
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben sze...
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik év...
Jelentõsége A mézontófû (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább mint méhlegelõ jelentõs, de takarmányként, dísz...
A söripar minõségi igényei szigorúak és speciálisak. A sörgyártás céljára termesztett árpának tulajdonképpen a csírázás, tisztaság, nedvességtartalom,...
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelen...
Jelen pillanatban még nem tudhatjuk, hogy száraz, vagy vizes tavaszunk lesz. A tárolt és az érkezõ csapadék mennyisége–eloszlása döntõ mértékben befol...
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igény...
Az elmúlt év kedvezõ idõjárása szinte valamennyi szántóföldi növényünk rekordtermését eredményezte. Ez nemcsak a kultúrnövények vegetációs idõszakában...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
