A szója az egyik legbiztonságosabban termeszthető növényünk – hangzott el Bene Zoltán cégvezető (a fotón balra) interaktív előadásában. A termésstabilitásra utaló számadatok is bizonyítják ezt, amely egyes kultúrák szélsőségekre adott válaszainak különbségében mutatható ki. A szója általánosságban relatív hőtűrőbb fajnak számít más kultúrnövényekhez képest, hazánkban a 2022-es rendkívül aszályos évjárat következtében a szójatermés mindössze 24 százalékkal lett kevesebb, a kukoricatermés 51 százalékkal, a napraforgó 35 százalékkal múlta alul az ötéves átlagot.

A szója mellett szól az is – folytatta a Karintia Kft. vezetője –, hogy nitrogénkijuttatás nélkül lehet termeszteni, bár utalt arra, hogy ezt az innovatív szemléletet hazánkban még hitetlenkedve fogadják a gazdák. Idézte a Német Szövetségi Szójakör ajánlását: „A sikeres oltás megfelelő N-fixálást ér el a gümőképződés révén. A N-műtrágyázást teljes mértékben ajánlatos elkerülni, mert csökkenti a gümőképződést, ami az egész tenyészidőszakban negatívan hat. Egyedi esetekben a nitrogént pótolják, amennyiben a termés mélyzöld helyett sárgás színű és amikor a növények több mint 30%-a nem rendelkezik gümőkkel.”

Kihangsúlyozta: gazdasági hátrányként értékelhetjük, hogy a hazai szójaexport 50 százaléka Ausztriába, 25 százaléka pedig Németországba kerül, s míg a hazai termelők starter nitrogént szórnak a növény alá, addig a két célországban jellemzően tiltják az előírások annak használatát. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a tavalyi évben hektáronként 37 063 forintot költöttek a szójatermelők nitrogén műtrágyára, vagyis tonnánként közel 20 ezer forintot „szórtak ki”. Feleslegesen? Tette fel kérdését az előadó. A minőségi vetőmaghasználattal, valamint betartva az agrotechnológiai ajánlásokat ez a költség ugyanis elkerülhető lenne, így a nyugat-európai országokhoz képest nem kerülnénk piaci hátrányba az értékesítés során.

Ebben a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben takarékoskodásra és költséghatékonyságra szólította fel Bene Zoltán a gazdákat. Az energiaárak emelkedésével a szója előnye tovább nőhet a kukoricával szemben, továbbá a szélsőséges időjárással szembeni jobb alkalmazkodóképessége is a nagyobb biztonságot jelentené a gazdák számára. A tavalyi évszázados aszály drámai helyzetbe sodorta a kukoricát nemcsak hazánkban, hanem az egész kelet-közép-európai régióban. Kiragadva a megyei átlagtermés adatokat a kukorica mindössze négy megyében volt rentábilis, míg a szója 16 megyében produkált pozitív eredményt. Kihangsúlyozta, hogy nem a kukorica ellen, hanem a szója mellett sorakoztatja fel az érveit, egyfajta alternatívát kínálva a növénytermesztők számára. További előnyként utalt a cégvezető a szója értékesíthetőségére, amely gyorsabb eladhatóságban és biztosabb piacok meglétében körvonalazódik szintén a kukoricával szemben.

A szemesfehérje-támogatás egy biztos pont a bizonytalan helyzetben a termelők számára. Az előző évi szója után 74 760 forintot kaptak tonnánként a termelők, ennek keretösszege 22 százalékkal emelkedik idén, amely a termelési költség negyedét-ötödét fedezi.

A szójatermő területeket végig látogatva átlag feletti terméseredményt várnak a Karintiánál országos szinten. A jelenleg ismert felvásárlási árakkal és a szemesfehérje-támogatással számolva, körülbelül 1,8 tonna körül számolható a megtérülés. Az országos termésátlag ugyanakkor az idei évben 3 tonna körül kell, hogy alakuljon.

A Karintia az idei évben több mint 10 fajtát kínál a gazdálkodóknak. Ezek többsége a Pannon régióra nemesített genetikát képvisel. Ami ennél is fontosabb, hogy a N-termelést befolyásoló, Karintiára jellemző magas vetőmagminőségben az idei évben sem kívánnak kompromisszumot kötni.

A Karintia az igen korai 000-s éréscsoporttól egészen a közepes (0-I-s) éréscsoportig kínál genetikákat a gazdálkodók részére.
A teljes körű kiszolgálás jegyében pedig az inputanyagok biztosítása mellett szívesen adnak ajánlatot a szójabab megvásárlására is.

A Szója Road Show során teljes körű agrotechnológiai ismeretekkel gazdagodhattak a gazdák a BASF, a Timac Agro és a Tomelilla Kft. jóvoltából.

-ga-

A cikk szerzője: Gáspár Andrea