A napraforgó gyomirtásának lehetőségei

Agro Napló
Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt.

A napraforgó gyomflórája

A napraforgó vetése április első, második dekádjában esedékes, tehát gyomnövényzetét döntően a melegkedvelő T4, illetve a G1, G3 fajok alkotják. Gyomegyüttesének jellemző kétszikű egynyári fajai a disznóparéjfélék, a libatopfélék, a keserűfűfélék, a csattanó maszlag, a selyemmályva, helyenként az íva, a varjúmák. Jellemző kétszikű évelő károsítója a mezei acat, az apró szulák, a sövényszulák. Az egyszikűek csoportjából a kakaslábfű, a muhar fajok és a köles nemzetség, az évelő tarackbúza és a fenyércirok fordul elő leginkább 41.

A napraforgóban a legnagyobb térfoglalással Pinke-Karácsony (2010) munkája alapján a fészkesek család fajai rendelkeznek, elsősorban az ürömlevelű parlagfű, a szerbtövis fajok, és a mezei acat révén. Napjaink kiemelt problémáját a parlagfű okozza, mely a közvetlen terméskárosításon kívül jelentős humán-egészségügyi problémákat is felvet, térfoglalása hatósági intézkedést von maga után (pl.: 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet; 221/2008. (VIII. 30.) Kormány rendelet). 6, 15, 36

A napraforgó speciális, élősködő gyomnövénye a napraforgó vajvirág vagy szádor fajok. Magyarországon az ország keleti, délkeleti részében találhatók meg, elsősorban pedig Európa mediterrán régióiban jelentenek kiemelt növényvédelmi problémát (pl. Bulgária, Törökország). 13, 48

A napraforgó vegyszeres gyomirtása

A 2000-es évek közepéig a napraforgó-területek kiválasztását nagyban meghatározta a terület gyomflórája, ugyanis egyes gyomfajokkal szemben a védekezés korlátozott volt. Korábban a napraforgó gyomirtásának sarkalatos pontja a talajherbicidekkel nehezen irtható, nagy magvú kétszikű és az évelő kétszikű fajok (pl. csattanó maszlag, mezei acat stb.), illetve a vele közeli rokonságban álló fajok (ürömlevelű parlagfű, szerbtövis fajok) elleni védekezés volt.
A felhasználható herbicidek nagy része preemergensen kijuttatható gyomirtó szer volt, melyeknek hatékonysága korlátozott, erőteljesen függ az időjárási tényezőktől. A hatás kifejtéséhez ugyanis szükség van a megfelelő mennyiségű bemosó csapadékra. 42, 10

A kétszikűek elleni posztemergens gyomirtási lehetőség a napraforgóban a többi kultúrnövényhez képest kevés volt. Posztemergensen csupán a flumioxazin volt felhasználható.
A herbicid nem biztosít megfelelő eredményt többek közt a fehér libatop és a parlagfű ellen, a kultúrnövényen pedig perzseléses tüneteket vált ki. 56, 11, 23

Mindemellett mára több, korábban alapvető fontosságú preemergens kétszikűek ellen használható gyomirtószer hatóanyag kivonásra került, elsősorban pl. oxifluorfen és linuron.

A napraforgó vegyszeres gyomirtása preplant, prepost, presowing, preemergens és posztemergens alkalmazásmód mellett valósítható meg.

Preplant/Prepost

A Preplant vagy Prepost alkalmazásnál a totális hatású glifozát, napraforgó vetése előtt vagy a vetése után, de kelése előtti felhasználását jelenti, melynek évelő gyomnövények jelenléte esetén van jelentősége. Saját kísérleteink alapján jó eredményességet lehet elérni a technológiával a mezei acat ellen. A prepost alkalmazás erényesebbnek bizonyult, mint a preplant. 20, 21

Presowing

A presowing technológia lényege, hogy a herbicide(ke)t vetés előtt kijuttatva sekélyen a talajba dolgozzuk. Száraz tavaszokon és laza talajokon jó hatást érhető el a technológia alkalmazásával.
A bedolgozás következtében a vegyszer bemosó csapadéktól függetlenül tudja kifejteni hatását. Presowing alkalmazásmód mellett a fluorkloridon és a benfluralin hatóanyagok használhatók fel. 62, 63

Preemergens

A napraforgóban preemergens alkalmazással kétszikű gyomnövények ellen felhasználható hatóanyag a terbutilazin, fluorkloridon, metobromuron, flumioxazin. Az egyszikűek ellen alkalmazhatóak az acetamid származékok, mint az s-metolaklór, dimetenamid, petoxamid, pendmethalin mindemellett engedéllyel rendelkezik még a proszulfokarb illetve a benfluralin. A minél szélesebb körű gyomirtó hatás elérése érdekében a preemergens egy- és kétszikűirtó hatóanyagokat gyári vagy tankkombinációban alkalmazzák. 7, 12, 27, 34, 56 Széles körben használt gyári kombináció az s-metolaklór és a terbutilazin (Gardoprim Gold), a dimetenamid-p és a pendimetalin (Wing P), és gyakori tankkombináció a fluorkloridon és s-metolaklór (DuRacer).

A PROTOX-gátló herbicid a flumioxazin (és korában az oxifluorfen) megfelelő időjárási viszonyok teljesülésekor jó eredményt ad pl. az disznóparéj fajok, a fehér libatop, a lapulevelű keserűfű ellen. Az ürömlevelű parlagfű, selyemmályva, bojtorján szerbtövis ellenében hatásuk nem teljes körű. 11, 34

A napraforgóban a flourkloridon magas dózisát kell alkalmazni, amivel visszaszorítható többek közt a fehér libatop, a szőrös disznóparéj 11, ill. a parlagfűvel közepesen fertőzött területeken megfelelő eredményességet érhetünk el vele. 3, 4

A preemergens készítmények hatékonyságához szükséges a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék. Ennek mennyisége a készítmények vízoldékonyságától függően a kijuttatás utáni 2 héten belül 10–20 mm.

Posztemergens gyomirtás

Herbicidtoleráns napraforgó

Biológiai alapok

A herbicidtoleráns napraforgó gyomirtási technológiák az ALS (vagy AHAS) enzim gátló herbicidek elleni ellenállóságra épülnek. A szerek alkalmazásakor a növényekben leáll a valin, leucin és izoleucin aminosavak szintézise az egyik kulcsenzim, a hidroxiecetsav-szintáz (AHAS) blokkolása miatt. 41, 48

Számos SU- és IMI-toleráns kultúrnövényt létrehoztak már a biotechnológiai módszerek és a hagyományos nemesítés ötvözésével. Az ilyen típusú növényváltozatok idegen szervezetből származó gént nem tartalmaznak, tehát a nem transzgénikus herbicidrezisztens növények közé tartoznak. Közülük a legsikeresebbnek az imidazolinon rezisztenciára épülő (vagy más néven: Clerafield) technológia mondható. Ennek alapja, hogy az imidazolinonok jól irtják az egy- és kétszikűeket, egyedül a pillangós növényekkel szemben hatástalanok 53, melyek jelentősége a szántóföldi gyomflórában alárendelt 33. Az imidazolinonok alkalmazhatóságát az imazamox kifejlesztése is elősegítette, mely kevéssé perzisztens, így káros utóhatás nélkül felhasználható. 1

Az imidazolinon-toleráns napraforgó

Az első imidazolinon-ellenálló kultúr napraforgóvonalakat Kansas-ben, a rezisztensé vált vad napraforgó pollenjének felhasználásával állították elő. Az ilyen típusú változatokat IMISUN (vagy: Clearfield) néven jelölik. A herbicidellenállóságot az alanin (205)-valin szubsztitúció (Arabidopsis thaliana pozíció) idézte elő. Az IMISUN napraforgóknál a toleranciát egy főgén (Imr1) és egy extrakromoszomális öröklődésű másodlagos gén (Imr2) (nevezik még: módosító faktor vagy e-faktor) biztosítja. Ennek eredményeképpen az imidazolinonokkal szemben mérsékelten magas, a szulfonil-karbamidokkal szemben pedig részleges ellenállóság alakul ki. 2, 26

A második imidazolinon-ellenállóság forrását laboratóriumi körülmények között alakították ki, imazetapír hatóanyag felhasználásával, melynek a „CLHA-PLUS” (vagy Clearfield Plus) nevet adták. A CLHA-PLUS változatoknál a tolerancia az aminosavlánc 122 kodonjánál (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező alanin-treonin aminosav cseréjének köszönhető, mely specifikus imidazolinon-ellenállóságot (így SU-érzékenységet) biztosít. A CLHA-Plus vonalak magasabb fokú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal szemben. A módosító faktor hiánya egyszerűsíti a nemesítési eljárást. 45, 46

A tribenuron-metil-toleráns napraforgó

A tribenuron-metil-toleráns vonalakat a Clearfield Plus napraforgóhoz hasonlóan, laboratóriumi körülmények között állították elő. A toleranciát a prolin-leucin (197) (Arabidopsis thaliana pozíció) szubsztitúció eredményezte 16, a hibridek a tribenuron-metil 22 g/ha-os dózisát károsodás nélkül elviselik. 9

RW-B

Sala-Bulos (2011). Argentínában vad napraforgó-populációkban találtak egy új mutációt, mely az imidazolinonokkal és a szulfonil-karbamidokkal szemben nagyfokú rezisztenciát eredményez. A biotípusokat RW-B névvel illették. Genetikai vizsgálatokkal bemutatták, hogy az ellenállóság az 574 pozícióban (Arabidopsis thaliana pozíció) bekövetkező triptofán-leucin aminosavcsere következménye, és felvetik, hogy újabb HT napraforgóvonalak kifejlesztésére felhasználhatók.

Összefoglalva, a napraforgónál ez idáig 4 mutációt azonosítottak, melyek különböző típusú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinonokkal és/vagy szulfonil-karbamidokkal szemben. A termesztett herbicidtoleráns napraforgóhibridek/fajták genetikai alapjait képezik.

Az imidazolinon-toleráns gyomirtási technológia

A Clearfield napraforgók Törökországban (Sanay hibrid) és az USA-ban 2003-ban kerültek piaci bevezetésre, mára pedig számos országban (2005-től Magyarországon, első hibrid a Rimisol 25) alkalmazzák ezt a növényvédelmi technológiát. Hazánkban jelenleg számos IMI-toleráns hibrid termeszthető, melyek egy része az IMISUN-vonalhoz (Clearfield, jelölése: CL), más részük pedig a CLHA-Plus (Clearfield Plus, jelölése: CLP) vonalhoz tartoznak.

A Clearfield napraforgó gyomirtására Magyarországon imazamox tartalmú készítmények használhatóak fel, mely kimagasló hatékonyságot ad a csattanó maszlag, a pokolvar libatop, a disznóparéjfélék, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek fajokkal szemben. Mindemellett jól pusztítja többek között a fehér libatop, ürömlevelű parlagfű, bojtorján szerbtövis, íva, valamint az egyszikű kakaslábfű, vadköles és muhar fajokat. 22, 23, 30, 32, 43, 47, 37, 54, 58 Kiemelkedő értéke a technológiának, hogy megoldást nyújt a napraforgószádor ellen is 8. Az imazamox az ürömlevelű parlagfű ellen teljes gyomirtó hatást a gyomnövény 2–4 levélfejlettségéig produkál, a fejlettebb példányok részlegesen regenerálódnak. 23

A Pulsar 40 SL alkalmazásakor száraz időjárás esetén a viaszos levelű fehér libatopnál hatékonyságcsökkenés kialakulhat. 18 A Pulsar 40 SL közepes, vagy gyenge hatékonyságot eredményez a mezei acat ellen. 51, 58 A mezei acat magas borításakor a prepost technológia alkalmazásával jelentősen növelhető a gyomirtás eredményessége. 21

Az imazamox használatakor átmeneti sárgulás és növekedési depresszió alakulhatnak ki a napraforgón. Ezek a tünetek azonban nem károsítják a napraforgót. 24, 40

Pulsar Plus

A CLHA-Plus típusú imidazolinon-toelráns napraforgóvonalak alkalmazásával lehetőség nyílt az imazamox új formulációk kifejlesztésére és/vagy adjuváns hozzáadásával az imazamox gyomirtó hatásának növelésére.

Magyarországon 2016-tól került bevezetésre a Pulsar Plus herbicid, mely 25 g/l imazamox hatóanyag-tartalom mellett gyári kombinációként tartalmaz egy összetett adjuváns rendszert. Szántó (2020) eredményei alapján a Pulsar Plus minden esetben jobb hatékonyságot eredményezett a parlagfű, a fehér libatop, a zöld muhar fajokkal szemben, mint a Pulsar 40 SL. Neshev et al. (2020) megállapítása szerint a fehér libatop és a selyemmályva a Pulsar Plus alkalmazásával sikeresen irtható. A Pulsar Plus a szádor ellen is hatékonyabbnak bizonyult, mint a Pulsar. 40 SL, 29, 38

A hatékonyságnövekedés oka a gyomok levélszövetébe gyorsabban és nagyobb mennyiségben bejutó imazamox mennyiség. Ennek hatására azok ellen a gyomok ellen javult a hatékonyság, amelyekkel szemben a Pulsar 40 SL nem nyújtott teljes hatást. Ide tartoznak a viaszos levelűek, mint a fehér libatop vagy a keskeny levelűek; a szőrös levelűek, mint a vadköles vagy a selyemmályva; illetve az oldalelágazásra már 6–8 leveles korban hajlamosak, mint a parlagfű. 35

Fontos azonban tudni, hogy a Clearfield napraforgók gyomirtására csak a Pulsar 40 SL, illetve a többi engedélyezett imazamox-tartalmú gyomirtó szer használható fel, mert a Pulsar Plus (és több analógja) károsíthatja azokat. A Clearfield Plus napraforgók gyomirtását minden esetben a hatékonyabb Pulsar Plus és analóg­jai herbiciddel kell elvégezni. Itt a hagyományos imazamox-tartalmú szerek nem rendelkeznek felhasználási engedéllyel. A Pulsar Plus herbicid kizárólag Clearfield Plus (CLP) napraforgóhibridben alkalmazható. Mindemellett, a Pulsar Plus és analógjai a hüvelyesek gyomirtására sem rendelkeznek engedéllyel (pl. szója, borsó). Összefoglalva 1. táblázat.

A Szulfonil-karbamid-toleráns napraforgó (SU)

Az SU napraforgó gyomirtására alapvetően a tribenuron-metil hatóanyagot alkalmazzák, mely a gabonafélék gyomirtásából már jól ismert, kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik, alkalmazását általában 0,1% Trend hozzáadásával javasolják. Hatásspektruma szerint kifejezetten jól alkalmazható a csattanó maszlag, a disznóparéjfélék, a pokolvar libatop, a fehér libatop, a fekete csucsor, a keresztesvirágúak, a repcsényretek ellen. Jó hatást ad a bojtorján szerbtövis és az ívával szemben. Hatékony, de nem ad teljes hatást a szulák keserűfű és az ürömlevelű parlagfű ellen 5, 17, 19, 54, 55, 58. Kísérleteinkben a parlagfű elleni hatását megvizsgálva a tribenuron-metil gyengébb hatékonyságot eredményezett, mint az imazamox 23. A mezei acat ellen viszont jobb gyomirtó képességgel rendelkezik, mint az imazamox 54, 58. 2019-től az SU napraforgó gyomirtására már tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyag-tartalmú herbicid is felhasználható. 64

A tribenuron-metil csak kétszikűirtó tulajdonságokkal rendelkezik. Az egyszikűek ellen preemergens vagy posztemergens graminicid kezeléssel hatékonyan lehet védekezni.

Halauxifen-metil

A halauxifen-metil (arylex) a szintetikus auxinok csoportjába és ezen belül az új, aryl-picolinate alcsoportba tartozik. Gabonafélék gyomirtására fejlesztették ki a kétszikű gyomnövényekkel szemben 29.  Az USA-ban 5 g ai/ha dózis mellett a glifozátrezisztens betyárkóró, illetve ürömlevelű parlagfű elleni sikeres használatáról már beszámoltak 59, 60, 61. Magyarországon napraforgóban 3 g ai/ha dózisban alkalmazható posztemergensen. Kerekes et al. (2019) a halauxifen-metil kimagasló hatékonyságáról számolt be az ürömlevelű parlagfűvel és a selyemmályvával szemben. Nagy (2020) szintén kiemelkedő hatékonyságot figyelt meg az ürömlevelű parlagfű, jó hatást a fehér libatop és pokolvar libatop, gyenge hatást a szőrős disznóparéj 60 és a csattanó maszlag ellen. A hatóanyag felhasználása a napraforgó 6 valódi leveles állapotától engedélyezett és a fejlettebb gyomnövények ellen is alkalmazható, bár a kezelést nem érdemes a végsőkig halogatni a gyomnövények által okozott terméscsökkenés elkerülése miatt.

A herbicidtoleráns napraforgók utóvetemény hatása

A herbicidtoleráns napraforgók elterjedésével saját magunk termesztjük területeinken az ALS-rezisztens gyomnövényeket.
A vetésszerkezet kiépítésénél érdemes figyelmet szentelni a napraforgó-rezisztencia típusára, mely nagyban meghatározhatja az utóvetemény gyomirtásának sikerességét. Saját kísérleteink alapján jellemzően az Express napraforgók széles körű rezisztenciával rendelkeznek a SU készítményekkel szemben, és jól tolerálják az imazamoxot is. A Clearfield napraforgó árvakelések öröklődő rezisztenciával rendelkeznek az imazamox és részleges rezisztenciával több SU szerrel szemben. Ezzel szemben a Clerafield Plus hibridek kizárólag az imazamoxxal szemben ellenállóak, az SU készítményekkel szemben nagy érzékenységet mutatnak. Ez elsősorban a szója gyomirtási technológiája miatt fontos, melyben a CLHA-PLUS hibridek ellen a tifenszulfuron-metil felhasználásával jó hatékonyságot lehet elérni. 18, 19

Összefoglalás

Kétségkívül a herbicidtoleráns napraforgó technológiák bevezetése forradalmasították a napraforgó-gyomirtás technológiáját, melyek használatával a napraforgó-termesztés biztonságossá vált, és lehetőség nyílt több terület napraforgó-termesztés alá vonására. A közép- és kelet-európai régióban a napraforgó-területek jelentős részén a HT-technológiák alkalmazása történik, melyeknek a parlagfű-fertőzöttség, az invazív gyomok térnyerése (pl. bojtorján szerbtövis), a vajvirág Orobanche spp. elterjedése miatt kiemelkedő szerep jut. Bulgáriában pl. 10–15 év alatt 85–90%-os a HT-technológiák alkalmazási aránya 54; Magyarországon pedig 2019-ben a termőterület 96%-án HT napraforgók helyezkednek el, melyekből 68%-on a Clearfield hibridek termesztése folyt 52.

A sikeres napraforgó-gyomirtás elvégzéséhez az integrált gyomszabályozás elvei szerinti megközelítést szükséges alkalmazni, miszerint a növénytermesztés minden eszközét felhasználjuk a gyomszabályozás elvégzéséhez. Többek között, gyomflóra ismerete, vetésváltás, talajművelés, kultúrnövény kompetíciós képességének növelése, herbicidrotáció, biológiai védekezési módszerek, mechanikai védekezés alkalmazása stb. annak érdekében, hogy az ökonómiai, egészségi és környezeti kockázatokat minimalizáljuk 50.

Mindezek mellett a napraforgónál különös jelentősége van a genetikai alapok megválasztásának. A napraforgó gyomirtására rendelkezésre álló technológiák és a felhasználható vegyszerek kombinált alkalmazása szakértelmet igényel, mivel a gyomirtástervezést már a vetőmag megválasztásánál figyelembe kell venni. A vetőmag és az alkalmazott posztemergens herbicid pedig a tenyészidőszak folyamán elválaszthatatlan partnerek.

Mind az imazamox, mind a tribenuron-metil hatékony készítmények, azonban a napraforgó vegyszeres gyomirtását kizárólag posztemergens szerekre alapozni nem érdemes. Egyrészt, amennyiben a célkárosítók csak ALS-gátlókkal érintkeznek, az könnyen a rezisztens gyombiotípusok kiszelektálódásához vezethet. Másrészt, a sikeres preemergens kezelésekkel – ha azok nem is nyújtanak teljes gyomirtó hatást – a napraforgó kezdeti fejlődésekor jó gyomirtó hatás, ezáltal intenzív kezdeti kultúrnövény-fejlődés biztosítható 24.

A gyártók többsége ennek megfelelően technológiában, preemergens szerekkel kombinálva ajánlja a posztemergens gyomirtó szereit. 

A posztemergens hatásokat összefoglalva elmondható, hogy az imazamox hatása erősebb a parlagfűvel és a napraforgószádorral szemben, mint a tribenuron-metilé. Az utóbbi hatóanyag viszont jobb hatást eredményez a mezei acattal szemben, mint az imazamox. A többi fontos kétszikű gyomfajjal szemben a két technológia közel azonos hatást eredményez. Egyszikűek elleni gyomirtó hatással az imazamox rendelkezik.

A halauxifen-metil hatóanyag kimagasló tulajdonsága, hogy hibridtípustól függetlenül felhasználható. Jelentősége elsősorban a parlagfű elleni védekezésben lehet kimagasló, azonban hatékonysága nem terjed ki az egyszikű gyomnövényekre és a kétszikűek közül is több, a napraforgóban fontos gyomnövény ellen csak részleges hatással bír.

A HT-vonalak közül a CLHA-Plus (Clearfield Plus) napraforgók használatának előnyét nemcsak a gyomirtó hatás fokozásában célszerű megfogalmazni, hanem legalább olyan fontos tulajdonsága, hogy specifikus imidazolinon toleranciája jelentősen megkönnyíti a gyomosító árvekelésének kezelését.

 

Dr. Kukorelli Gábor
egyetemi adjunktus,
Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

Irodalomjegyzék

1. Aichele, T. M. - Penner, D. (2005): Adsorption, desorption, and degradation of imidazolinones in soil. Weed Technology 19:154-159. 
2. Al-Khatib, K. J. – Miller, J. F. (2000): Registration of four genetic stocks of sunflower resistant to imidazolinone herbicides. Crop Science 40: 869–870.
3. Béres I. - Hoffmann L. - Hoffmanné Pathy Zs. (2005a): A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia). In: Benécsné Bárdi G. - Hartmann F. - Radvány B. - Szentey L. (szerk.). Veszélyes 48. Mezőföldi Agrofórum Kft, Szekszárd, pp. 94-101.
4. Béres I. - Kazinczi G. - Novák R. - Hoffmanné Pathy Zs. (2006): Az ürömlevelű parlagfű elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. Gyakorlati Agrofórum Extra 15: 4-23.
5. Béres I. - Szente D. - Gyenes V. - Somlyay I. (2005b): Weed control in sunflower (Helianthus annuus L.) with post-emergent herbicides.  Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences 70: 475-479.
6. D'Amato, G. - Spieksma, F. T. H. - Liccardi, G. (1998): Pollen related allergy in Europe. Allergy 53: 567–578.
7. De Prado R., Romera E., Jorrin J. (1993): Effects of chloroacetamides and phytosynthesis-inhibiting herbicides on growth and photosynthesis in sunflower (Helianthus annuus L.) and Amaranthus hybridus L. Weed Research, 33: 369–374
8. Evci, G. – Nilgun S. – Veli, P. – Ibrahim, Y. M. – Kaya, Y. (2011): Chemical control of broomrape and weeds with Imidazolinone herbicide and resistant hybrids in sunflower production in Turkey. Journal of ASM, 2 (314):118-124.
9. Jocic, S. – Malidza, G. – Cvejic, S. – Hladni, N. – Miklic, V. – Skoric, D. (2011): Development of sunflower hybrids tolerant to tribenuron methyl. Genetika 43: 175-182.
10. Jursík, M. - Kočárek, M. - Hamouzová, K. - Soukup, J. – Venclová V. (2013): Effect of precipitation on the dissipation, efficacy and selectivity of three chloroacetamide herbicides in sunflower. Plant Soil Environment. 59, 4: 175–182.
11. Jursík, M. – Andr, J. – Holec, J. – Soukup, J. (2011): Efficacy and selectivity of post-emergent application of flumioxazin and oxyfluorfen in sunflower. Plant Soil Environment 57: 532-539.
12. Jursík M., Kočárek M., Kolářová M., Tichý L. (2020): Effect of different soil and weather conditions on efficacy, selectivity and dissipation of herbicides in sunflower. Plant Soil Environment, 66: 468–476.
13. Kaya, Y. - Demerci, M. - Evci, G. (2004): Sunflower (Helianthus annuus L.) breeding in Turkey for broomrape (Orobanche cernua Loeffl.) and herbicide resistance. Helia 27 (40): 199-210.
14. Kerekes G. – Shevchuk, O. - Petcuci A. M. - Papp Z. - Biró Á. F. - Menyhárt L. - Perényi J.- Luigi, A. – Vasilis, A. – Karel S. (2019): Napraforgó állományvédelme az ürömlevelű parlagfű és egyéb kétszikű gyomok ellen. 65. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2020.
15. Kőmíves T. – Béres I. – Reisinger P. – Lehoczky É. – Berke J. – Tamás J. – Páldy A. – Csornai G. – Nádor G. – Kardeván P. – Mikulás J. – Gólya G. – Molnár J. (2006): A parlagfű elleni védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia 6 (1): 5–50.
16. Kolkman, J. M. – Slabaugh, M. B. - Bruniard, J. M. – Berry, S. - Bushman, B. S. – Olungu, C. – Maes, N.- Abratti, G. – Zambelli, A. – Miller, J. F. – Leon, A. – Knapp, S. J. (2004): Acetohydroxyacid synthase mutations conferring resistance to imidazolinone or sulfonylurea herbicides in sunflower. Theoritical and Applied Genetics 109: 1147–1159.
17. Kukorelli G. (2010): Fitotoxicitás vizsgálatok tribenuron-metil rezisztens napraforgó hibrideken. Magyar Gyomkutatás és Technológia 11 (1): 61 – 73.
18. Kukorelli G. (2012a): Herbicid-toleráns kultúrnövények gyomszabályozása, és helyük Magyarország növénytermesztési szerkezetében. PhD disszertáció.
19. Kukorelli, G. (2012b): Imidazolinon és tribenuron-metil toleráns napraforgó árvakelések vegyszeres gyomirtási lehetőségei szójában. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 13 (2): 41-50.
20. Kukorelli, G. – Czepó, M. – Udvarhelyi, Cs. (2020): Helyspecifikus Permetező Drónnal Alkalmazott Preplant Foltkezelés Vizsgálata Napraforgóban. 66. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2020.
21. Kukorelli G. - Gracza L. - Lang B. - Czepó M. (2019): Esetleges allelopatikus hatás vizsgálata kelés előtti glifozát alkalmazást követően napraforgóban és repcében 65. Növényvédelmi Tudományos Napok. 2019.
22. Kukorelli, G. - Nagy, S. – Reisinger, P. (2007): Comparative experiments with imidazolinone and tribenuron-methyl tolerant sunflower hybrids. Magyar Gyomkutatás és Technológia. 8 (1): 67-73.
23. Kukorelli, G. - Reisinger, P. - Torma, M. – Ádámszki T. (2011): Experiments with the control of common ragweed in imidazolinone-resistant and tribenuron-methyl-resistant sunflower. Herbologia . 12 (1):  15-22.
24. Manilov, T. - Zhalnov, I. (2016). Weed control in sunflowers with Clearfield Plus technology. Proceedings of VII International Scientific Agriculture Symposium, Agrosym 2016, 6-9 October. Jahorina, Bosnia and Herzegovina, 1401–1407.
25. Malidza, G. - Skoric, D. - Jocic, S. (2000): Imidazolinone resistant sunflower (Helianthus annuus L.). Proc. 15th International Sunflower Conference, Toulouse, France, June 12-15. Vol. 2 : 42-47.
26. Miller, J. F. - Al-Khatib, K. J. (2002): Registration of imidazolinone herbicide-resistant sunflower maintainer (HA 425) and fertility restorer (RHA 426 and RHA 427) germplasms. Crop Science 42: 988-989.
27. Mitkov, A. -  Yanev, M. - Neshev, N. -  Tonev T. (2018): Evaluation of low herbicide rates of Gardoprim® Plus Gold 550 sc and Spectrum® 720 ec at conventional sunflower (Helianthus annuus L.). Agronomy. 51 (2): 94-97
28. Mitkov, A. – Yanev, M. – Neshev, N. – Tonev, T. - Joiţa-Păcureanu, M. – Cojocaru, F. (2019): Efficacy against broomrape and selectivity of imazamox-containing herbicides in sunflower. Romanian Agricultural Rresearch, 36: 201-207
29. Mukherjee, S. - Goon, A. - Ghosh, B. - Kundu, A. - Chakrabarti, K. - Roy, S. - Bhattacharyya, A. (2014): Persistence behaviour of a mixed formulation (florasulam 10% þ halauxifen methyl 10.4% WG) in wheat. J. Crop Weed 10 (2): 414-418.
30. Nagy S. - Reisinger P. - Pomsár P. (2006): Experiences of introduction of imidazolinone-resistant sunflower in Hungary from the herbological point of view. Journal of Plant Disease and Plant Protection 20: 31-37.
31. Nagy L. (2020): Halauxyfen-metil hatóanyag szükséghelyzeti engedélyezésének hatásai napraforgó kultúrában. Szakdolgozat, Mosonmagyaróvár. 2020
32. Neshev, N. - Yanev, M. - Mitkov, A. -  Tonev, T. (2020): Efficacy and selectivity of imazamox-containing herbicides at Clearfield® and Clearfield® Plus sunflower hybrids. Agronomy, 53 (1): 450-457.
33. Novák R. - Dancza I. - Szentey L. - Karamán J. (2009): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008). FVM, Budapest.
34. Pannacci E. - Graziani F. - Covarelli G. (2007): Use of herbicide mixtures for pre and post-emergence weed control in sunflower (Helianthus annuus). Crop Protection, 26: 1150–1157
35. Pálfay G. (2017): A Clearfield Plus gyomirtási technológia. Basf Növényvédelmi Tippek 2017/1: 8-11.          
36. Peternel, R. - Culig, J. - Srnec, L. - Mitic´, B. - Vukusic, I. - Hrga, I. (2005): Variation in ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) concentration in central Croatia, 2002–2003. Annals of Agricultural and Environmental Medicine, 12 11–16.
37. Pfenning, M. - Palfay G. - Guillet, T. (2008): The CLEARFIELD® technology – A new broad-spectrum post-emergence weed control system for European sunflower growers. Journal of Plant Diseases and Proctection, Special issue 21: 649-654.
38. Pfenning, M., Valtin, M., Sascha, S., Bessai, J., 2016. Chemical Broomrape (Orobanche cumana) Control in Clearfield® Sunflower with Different Imazamox Containing Herbicide Formulations. Proceeedings of 19th International Sunflower Conference 29 May - 3 June, Edirne, Turkey: 846.
39. Pinke Gy. – Karácsony P. (2010): Napraforgóvetéseink gyomnövényzetének vizsgálata. Növényvédelem 46: 425-429.
40. Prostko, E. P. - Grey, T. L. – Davis, J. W. (2009): Imidazolinone-resistant sunflower tolerance to imazapic. Weed Technology 23: 188-190.
41. Ray, T. B. (1984): Site of action of chlorsulfuron inhibition of valine and isoleucine biosynthesis in plants. Plant Physiology 75: 827–831.
42. Reisinger P. (2000): Napraforgó (Helianthus annuus L.). In: Hunyadi K. - Béres I. - Kazinczi G. (szerk.): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 503-505.
43. Reisinger P. - Lukács I. - Reisinger Pné. (2006): Vizs­gá­la­tok imidazolinon és tribenuron-metil to­le­ráns nap­ra­forgóban. Magyar Gyomkutatás és Technológia, 7 (2): 91-101.
44. Sala, C. A. – Bulos, M. (2011): Inheritance and molecular characterization of broad range tolerance to herbicides targeting acetohydroxyacid synthase in sunflower Theoretical and Applied Genetics 124: 355-364.
45. Sala, C. A. - Bulos, M. – Echarte, A. M. (2008a): Genetic analysis of an induced mutation conferring imidazolinone resistance in sunflower. Crop Science 48: 1817-1822.
46. Sala, C. A. - Whitt, S. R. - Ascenzi, R. - Bulos, M. - Echarte, M. (2008b): Molecular and biochemical characterization of an induced mutation conferring imidazolinone resistance in sunflower. Theoretical and Applied Genetics 118: 105-112.
47. Schröder, G. - Meinlschmidt, E. (2009): Investigations on control of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) with herbicides. Gesunde Pflanzen 61: 135-150.
48. Shaner, D. L. - Anderson, P. C. - Stidham, M. A. (1984). Imidazolinones: Potent inhibitors of acetohydroxyacid synthase. Plant Physiology 76: 545-546.
49. Solymosi P. – Horváth Z. – Piszker Z. – Vecseri Cs. (2004): Magyarországi napraforgószádor-populációk taxonómiai besorolásának vizsgálata. Növényvédelem 40: 361-363.
50. Swanton, C.J. - Mahoney, K.J. - Chandler, K. - Gulden, R.H. (2008). Integrated Weed Management: Knowledge-Based Weed Management Systems. Weed Science, 56 (1): 168-172.
51. Szántó Z. (2020): Clearfiled és Clearfield Plus herbicid toleráns gyomirtási technológiák hatásának összehasonlítása napraforgóban. Acta Agronomica Óváriensis. 61 (1): 73-93.
52. Szántó Z. (2020): A napraforgó gyomirtása. Acta Agronomica Óváriensis. 60 (1): 151-173.
53. Tecle, B. – Cunha, A. D. – Shaner, D. L. (1993): Differential routes of metabolism of imidazolinones: basis for soybean (Glycine max) selectivity. Pesticide Biochemistry and Physiology 46: 120–130.
54. Tonev, T. - Kalinova, S. - Yanev, M. - Mitkov, A. – Neshev N. (2020): Weed association dynamics in the sunflower fields. Agronomy, 63 (1): 586-593.
55. Tonev, T. - Mitkov, A. -  Dochev, C. - Tityanov, M. (2009): Possibilities of SU-technology for an efficient weed control in sunflower. Plant Science 46: 161-166.
56. Torma M. G. – Horn A. – Hódi L. – Kristó L. – Hódi-Szél M. (2006a): Phytotoxicity study of flumioxazin and its combinations with different adjuvants in sunflower cultivars. Cereal Research Communications 34: 453-456.
57. Vischetti C., Marucchini C., Leita L., Cantone P., Danuso F., Giovanardy R. (2002): Behaviour of two sunflower herbicides (metobromuron, aclonifen) in soil. European Journal of Agronomy, 16: 231–238
58. Zollinger, R. K. (2004): Advances in sunflower weed control int he USA. Proceedings of 16 th International Sunflower Conference, Frago, ND USA, pp. 435-439.
59. Zimmer, M. – Young, B. G. – Johnson, W. G. (2018): Weed Control with Halauxifen-Methyl Applied Alone and in Mixtures with 2,4-D, Dicamba, and Glyphosate. Weed Technology , 32 (5): 597 – 602.
60. Zimmer, M. – Young, B. G. – Johnson, W. G. (2018):Halauxifen-methyl preplant intervals and environmental conditions in soybean. Weed Technology. 33 (5): 680-685.
61. Quinn, J. – Soltani, N. – Ashigh J. – Hooker, D. C. – Robinson D. R. – Sikkema P. H. (2020): Response of soybean and corn to halauxifen-methyl. Weed Technology 34 (4): 613-618.
62. URL1: https://www.kwizda.hu/benflunova_600_wdg
63. URL2: https://www.adama.com/magyarorszag/hu/products/herbicides/racer.html
64. URL4. https://www.fmcagro.hu/ChemiNova/web.nsf/Pub/evorelle_express.html
65. URL5: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso

A cikk szerzője: Dr. Kukorelli Gábor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, k...

Szuperszelektív a Select Super

Szuperszelektív a Select Super

A napraforgóban a felülkezeléses (Clearfield, Express stb.) technológiák térhódítása folyamatos és töretlen volt az elmúlt években. Már elértünk odáig...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 13. 14:03