Az alacsonyabb illózsírsav-termelés következtében a kérődzők általános energiatermelő folyamatai, mint pl. a glükoneogenezis zavart szenved, ami ketonanyagok (acetecetsav, β-hidroxivajsav, aceton) képződése révén ketózist okoz. Hazai vizsgálatok alapján a szubklinikai ketózis aránya közel 30% a tejelő tehenészetekben (Könyves, 2018).

A máj központi szerepe

A máj egészséges működése kulcsfontosságú az anyagcsere szempontjából, különösen az ellés körüli időszakban. Az ellést követő 3–6 hét során egy holstein-fríz tehén átlagosan 40–60 kg testzsírt és 20–25 kg fehérjét mobilizál saját raktáraiból (Bell, 1995; Komaragiri és Erdman, 1997). A májnak alapvető szerepe van a táplálóanyagok feldolgozásában, ezért a májfunkció bármilyen csökkenése ronthatja a tejtermelést, a szaporodásbiológiai folyamatokat, szélsőséges esetben pedig elhulláshoz is vezethet.

A zsírbontás következtében megnő a vér szabad zsírsav (nem észterifikált szabad zsírsav – NEFA) tartalma, ami a májba szállítódik. A NEFA a májban vagy az energiatermelés folyamatában oxidálódik (zsírok β-oxidációja), aminek során ATP (ade-
nozin-5'-trifoszfát) képződik, vagy újra trigliceridek képződnek belőle, amelyek nagyméretű szállító molekulák (pl. very low density lipoprotein – VLDL) segítségével ürülnek ki a májból. A nagy mennyiségű NEFA azonban annyira megterhelheti a májsejteket, hogy a szabad zsírsavak – átalakítási és szállítási kapacitás híján – felhalmozódhatnak a májszövetben, zsírmáj szindrómát okozva ezzel.

Az említett anyagcsere-rendellenességek negatívan befolyásolják az állatok általános egészségi állapotát és súlyos gazdasági veszteségeket okoznak. Az energiahiányos állapot kártételének csökkentése több oldalról is megközelíthető. Egyik kézenfekvő stratégiának látszik a máj anyagcsere-folyamataiban kulcsszerepet játszó ún. lipotróp anyagok révén történő támogatása. Ezek a „májvédőknek” is nevezett anyagok pl. a kolin, a metionin, a lizin és a niacin.

A kolin potenciálisan segíti a máj működését azáltal, hogy fokozza a zsírok kiürülését a májból. A lizin és a metionin alkotja az L-karnitint, amely a szabad zsírsavakat a májsejtek mitokondriumaiba szállítja, ahol energia (ATP) képződhet belőlük. A niacin csökkenti a zsírmobilizációt a szövetekben, amely alacsonyabb NEFA-szintet eredményez a vérben és fokozza a glükoneoge-
nezist, aminek köszönhetően nő a vér glükózszintje és csökken a májban felhalmozódó zsír mennyisége.

A kolin

A kolin, más néven trimetil-etanolamin egy vízoldékony vitaminszerű anyag (Zeisel és Costa, 2009), amit gyakran sorolnak a B-vitaminok családjába. A kolin részt vesz a sejtek membránját alkotó foszfolipidek felépítésében (Jayaprakash, 2016) és fontos szerepet játszik a memóriafolyamatokban és az izommozgások szabályozásában (Gibb, 2017).

A foszfolipidek esetében a glicerin vázhoz a két zsírsav mellett egy foszfát csoporttal rendelkező harmadik oldallánc kapcsolódik, ami tartalmazhat kolin, szerin és inozitol molekulákat is. A kolintartalmú oldalláncot nevezzük foszfatidilkolinnak, aminek fontos szerepe van többek között a kérődzők zsíremésztésében (Drackley, 2004).

A kérődzők vékonybelébe került szabad zsírsavak erősen hidrofóbok, tehát vízben oldhatatlanok, ezért felszívódásuk akadályozott. Az epesavas sók és a foszfolipidek segítségével azonban kétrétegű, gömb alakú micellák alakulhatnak ki, amelyek közepén találhatóak a vízben oldhatatlan zsírsavak. Ezek a micellák képesek hozzákötődni a bélhámsejtek felületéhez, biztosítva ezzel a zsírsavak felszívódását. Felnőtt kérődzőkben a micellák kialakulását egy lizolecitin nevű molekula segíti, amely kiváló emulgeálószer és egy hasnyálmirigyben termelődő enzim, a foszfolipáz segítségével képződik foszfatidilkolinból.

A kolin oxidációja révén keletkezik a betain, amely a kolinnal együtt fontos szerepet játszik a homocisztein semlegesítésével
(Ueland, 2011). A homocisztein negatív hatását valószínűleg a sejtek és az érfalak károsítása révén fejti ki. Fejlődő tüszőkben is jelen van és magas szintje károsíthatja azokat (Berker, 2009).

A zsírok májból történő kiszállításában fontos szerepet játszanak a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL) molekulák (Piepenbrink és Overton, 2003). A kolin egyrészt olyan fehérjék génexpresszióját (TAG transfer protein és APOB100) fokozza, amelyek szükségesek a VLDL képződéséhez, másrészt foszfolipid formában maga is részt vesz a VLDL felépítésében és így segíti a máj működését, valamint a ketózis és a zsírmáj szindróma megelőzését (Evans és mtsai, 2006). A kolin csökkenti a májban a trigliceridek szintjét, valamint az érpályákban keringő NEFA mennyiségét. A máj zsírtartalmának csökkenésében szerepe lehet a kolin zsírsavak oxidációját elősegítő hatásának is (Cooke és mtsai, 2007).

A kolin termelődését segítik a különböző metildonorok, mint a metionin, a folsav, vagy a B12-vitamin. A bendőmikrobák a kolint szinte 100%-ban lebontják (Sharma és Erdman, 1989), így csak a bendővédett formában történő kiegészítés hatékony (Atkins és mtsai, 1988).

A kolin védett formában történő etetése csökkenti az anyagcsere-betegségek, többek között a ketózis előfordulását (Ardalan és mtsai, 2010; Mohsen és mtsai, 2011) és növeli a tejtermelést (Pinotti és mtsai, 2005).

A lizin és a metionin

A lizin és a metionin esszenciális aminosavak a gerincesek táplálkozásában. A fehérjeszintézisben betöltött szerepük mellett számos fontos hatásuk van a szervezetben.

A lizin a fehérjeszintézis révén részt vesz az izomszövet felépítésében, a fiatal állatok fejlődésében, a tejfehérje-termelésben, a szövetek egészségének fenntartásában és a gyógyulásban, valamint a vehem fejlődésében. A lizin leginkább a kukoricaszilázs és kukorica melléktermékekre alapozott takarmányozás esetén limitáló, mert ezek inkább metioninban gazdagok (King és mtsai, 1991).

A metionin mint potenciális metil-donor számos antioxidáns és lipotróp vegyület prekurzoraként szolgál (glutation, kolin, karnitin stb.) (Lehninger, 1977). Egyes kutatók szerint a metionin a tejfehérje-szintézisben korlátozó, valamint a tejzsírszintézist és az anyagcsere-egyensúlyt is nagymértékben képes befolyásolni (McCarthy és mtsai, 1968; Polan és mtsai, 1991). Osorio és mtsai (2013) szerint a metioninnak a májműködést, az oxidatív egyensúlyt és az immunitást támogató szerepe is jelentős. A metionin hiány a máj elzsírosodása révén májbetegséget, a csökkent an­tioxidáns (glutation) és metil-donor szint miatt pedig általános anyagcserezavarokat okoz (Schugar és Crawford, 2012).

A lizin és a metionin pozitív hatással vannak a bendőfermentációra (Baldin és mtsai, 2015; Lee és mtsai, 2015) és ezáltal a tejtermelésre, mivel a keletkező mikrobiális fehérje aminosav összetétele nagyon közel áll a tejéhez (Broderick, 1994; Schwab, 1996). A bendőbe kerülő védelem nélküli (natúr) aminosavak, így a lizin és a metionin is, elsősorban a mikrobafehérje-szintézis folyamatában hasznosulnak, így direkt májvédő hatást csakis bendővédett formákkal lehet elérni (Chalupa, 1974). A metionin bendővédett formában etetve növeli a tejtermelést (Vyas, és mtsai, 2009; Zanton és mtsai, 2014) és koncentrálódik az embrionális folyadékokban, ami az embrionális fejlődésben betöltött fontos szerepére utalhat (Hugentobler és mtsai, 2007; Groebner és mtsai, 2011). Toledo és mtsai (2017) kimutatták, hogy a metionin védett formában etetve nemcsak a tejzsír mennyiségét növeli, de jelentősen csökkenti az embrióelhullás mértékét (19,6% vs. 6,1%), valamint növeli az embrió méretét a natúr formához képest.

A lizin és a metionin közösen vesznek részt az L-karnitin felépítésében (Rebouche és Seim, 1998), amely a sejtplazmában lévő szabad zsírsavakat a mitokondriumokba szállítja, hogy ott energia képződhessen belőlük (ATP). Az L-karnitin vitaminszerű anyag, és szintéziséhez számos kofaktor szükséges, a lizinen és a metioninon kívül még legalább öt féle vitamin (C-vitamin, niacin, B12-vitamin, piridoxin, kolin). Az elégtelen karnitin szintézis hozzájárul a tejelő tehenek zsírmájszindrómájának kialakulásához (Carlson és mtsai, 2007). Az ellés előtti magas L-karnitin szint csökkenti a későbbi triglicerid felhalmozódást és így a máj elzsírosodásának esélyét (Grum és mtsai, 1996).

A már említett szállítómolekulák (VLDL) képződéséhez szintén szükség van metioninra. A VLDL felépítésében többféle apoprotein (B100, I-1, E), foszfolipidek és koleszterin is részt vesz (Szarka és Keszler, 2014). Az apoproteinek képződéséhez metioninra, a foszfolipidekéhez pedig kolinra van szükség.

Az esszenciális aminosavak – mint a lizin és a metionin – kiegészítése több szempontból is nagyon fontos a tejelő szarvasmarha takarmányozásban. A tömegtakarmányok minőségének szezonális változásai miatt ingadozhatnak a fehérje- és aminosav szintek, ami limitálhatja az állatok teljesítményét, amit tovább fokozhatnak a tömegtakarmányok esetleges erjedési problémái. A takarmánygyártás során közölt hőhatások Maillard-reakciót idéznek elő, amiben a lizin különösen érintett. A Maillard-reakció során nőhet a fehérjék bendővédett (by-pass) hányada (UDP), de a nem megfelelően kontrollált hőmérsékleti viszonyok miatt az aminosavak hasznosulási aránya is megváltozhat (Ordway és Aines, 2010). Az elmúlt években terjedő GMO-mentes takarmányozási trendek pedig csökkentik a felhasznált szója mennyiségét, ami a leggazdagabb lizinforrás a tejelő szarvasmarha takarmányozásban.

A niacin (B3-vitamin)

A niacin élettani jelentősége abban áll, hogy az állati anyagcserében kulcsfontosságú két koenzim, a nikotinsavamid-adenin-dinukleotid (NAD) és a nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát (NADP) alkotórésze (Bender, 1992). Ezek a koenzimek végzik az elektronszállítást a fehérjék, zsírok és szénhidrátok anyagcseréjében.

A niacin csökkenti a zsírszövet lebomlását (lipolízis) és ezáltal a szabad zsírsavak májba áramlását. 2003-ban fedezték fel azt a receptort (HM74A), amihez kötődve a niacinból képződő nikotinsav-amid képes gátolni a zsírok felszabadulásáért felelős gének átíródását (Wise és mtsai, 2003). A bendőben a niacin növeli a propionsav- és csökkenti a tejsavszintézis mértékét, ami emelt szintű glükoneogenezist (glükózelőállítás nem szénhidrát alapanyagokból, pl. propionátból) eredményez. Bendővédett formában segíti a máj glükózfelvételét azáltal, hogy fokozza a glükóz passzív transzportját a májsejtek sejtmembránján keresztül és ezzel javítja a tehén energiaellátását. A niacin fontos szerepet játszik a glikolízis és a citrát-ciklus folyamataiban is.

Az etetett takarmányadag jellege és niacintartalma jelentősen befolyásolja a bendőmikrobák niacinszintézisét (Niehoff és mtsai, 2008). Santschi és mtsai (2005) szerint a niacin 98,5%-ban eltűnik a bendőből, ami egyaránt lehet mikrobiális degradáció és a bendőfalon keresztül történő felszívódás eredménye (Zinn és mtsai, 1987). Egy kisebb mennyiség a monogasztrikusokhoz hasonlóan valószínűleg az oltógyomorból szívódik fel (Narasinga és Gopalan, 1984). Schwab (2006) kutatásai szerint a magas tömegtakarmány-arány jelentősen csökkenti a vékonybélbe kerülő niacin mennyiségét.

A niacin pozitív hatással van a bendőbeli fehérjeszintézisre (Samanta és mtsai, 2000; Kumar és Dass, 2005) azáltal, hogy részt vesz az ammónia (NH3) hasznosulásában NAD és NADP formában (Newbold és mtsai, 2005). Több kutató is (Erickson és mtsai, 1990; Doreau és Ottou, 1996) a protozoa populáció növekedését tapasztalta niacinetetés esetén, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a protozoák nem képesek szintetizálni a niacint.

Tienken és mtsai (2015) kutatásai szerint a niacin védett formában történő etetése magasabb nikotinamid szinteket eredményez a vérszérumban, mint a nem védett forma. Rungruang és mtsai (2014) a vérplazma lineáris niacin növekedését tapasztalták bendővédett niacinetetés esetében, ezért a kiegészítésként adott niacin egy részét célszerű bendővédett formában adagolni, amelyet a mikrobák nem, vagy csak korlátozott mértékben tudnak lebontani.

Májvédő anyagok az ADEXGO Kft. portfóliójában

Az ADEXGO Kft. elsősorban kiegészítő takarmányok és takarmány adalékanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Ezen termékek az intenzív termelésű gazdasági haszonállatok (pl. tejelő tehén) speciális problémáira kínálnak költséghatékony megoldást. Balatonfüredi, GMP+ minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező gyáregységünk lehetővé teszi, hogy saját fejlesztésű, szabadalommal védett gyártástechnológiánk révén partnereink igényeihez igazított, egyben kedvező ár-érték arányú termékeket állítsunk elő.

Az ADEXGO Kft. termékpalettáján az összes említett májvédő funkcióval is rendelkező hatóanyag (pl. kolin, metionin, niacin) megtalálható, bendőstabil formában. A bendőstabil forma esetében a hatóanyag egy része a bendőn áthaladva közvetlenül a vékonybélből szívódik fel, míg a fennmaradó hányad lassan és fokozatosan oldódik ki a bendőben, pozitívan befolyásolva ezzel az ott zajló folyamatokat. A kétirányú hasznosulás eredményeképpen a termékek széles körű támogatást nyújtanak az állatoknak, ami egyrészt egészségvédő, másrészt termelést növelő hatást eredményez.

A partneri igényekhez adaptált gyártástechnológia abban különbözik a versenytársakétól, hogy az egyedi receptúráktól függően, a felhasznált hatóanyagok az adott tömegtakarmány hátteret kiegészítve szabadon kombinálhatók, akár egy termékben is (pl. bendőstabil kolin, metionin és niacin együtt). A vevői, illetve telepi igényekhez igazodva célzott vitamin- és aminosavdózisok és -arányok alakíthatók ki, például az ideális lizin-metionin arány elérése érdekében. Ennek a rugalmasságnak köszönhetően a precíziós takarmányozás elvei jól érvényesíthetők a mindennapos gyakorlatban és olyan újszerű irányzatok is megvalósíthatók, mint a dinamikus takarmányrecept-formulázás.

A takarmánygyártó és -forgalmazó cégek tápjaik és koncentrátumaik, míg a nagyüzemi termelő telepek tömegtakarmányaik hiányosságainak a kiegészítésére alkalmazhatják hatékonyan ezeket a termékeket. Cégünk apró szemcsés formában alakította ki terméksorát, így a szükséges hatóanyagokat tartalmazó kiegészítő takarmányok magasabb hatóanyagszintek mellett, egyszerűen és a szeparálódás veszélye nélkül keverhetőek be az adott termelőcsoport előkeverékeibe (pl. premix), illetve koncentrált takarmányaiba (pl. koncentrátum, tejelő táp). Hazai és külföldi forgalmazó partnereink ezek mellett az előnyök mellett a kedvező ár-érték arány miatt választják termékeinket.

Az ADEXGO Kft. igyekszik a tejtermelésben várható technológiai folyamatok (pl. tartás, takarmányozás, fejés stb.) fejlődését is követni. A fejési rendszerek automatizálása (pl. fejőrobot technológiát kiszolgáló takarmányozási rendszerek) újszerű kihívások elé állítják mind a termelőket, mind a takarmányozási szakembereket. A fejőrobotoknál alkalmazott frakcionált táplálóanyag összetételű adagok növelhetik a takarmányozás precizitását, de egyben komoly nehézséget is okoznak az egyenletes táplálóanyag-ellátás tekintetében. A helyesen összeállított tápadag javíthatja a termelési eredményeket, de csak akkor, ha kiegyensúlyozott egységet alkot az állatok klasszikus TMR takarmányával. Az ADEXGO Kft. bendőstabil termékei könnyen beilleszthetőek az automatizált takarmányozási rendszerekbe, mert a szükséges hatóanyagokat tartalmazó kiegészítő takarmány egyszerűen bekeverhető az adott termelőcsoport takarmányaiba.

Összefoglalás

A tejelő szarvasmarhák anyagcseréjében kiemelt szerepük van a tárgyalt, májvédő hatással is rendelkező anyagoknak. Ezek az anyagok nemcsak a májműködésre vannak pozitív hatással, hanem az általános anyagcsere-folyamatokra és a bendőfermentációra is. Az ellés körüli időszakban az állatok májvédő anyagok iránti igénye a többszörösére nő, amit érdemes bendőstabil formában biztosítani. A tejelő tehenek takarmányainak bendőstabil formában történő kolin, lizin, metionin és niacin kiegészítése révén jelentősen csökkenthetőek az ellést követő anyagcsere-betegségek, amik hosszú távon egészségesebb állományt és magasabb teljesítményt eredményeznek.

A cikk szerzője: Roszkos Róbert