EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Agro Napló
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

1. kép: A GreenStar 3 2630-as monitorra feltöltött tőszámszabályzási térkép

A vetést a KITE bérgép szolgáltatásaként elérhető John Deere 8370R típusú erőgéppel valamint egy 12 soros John Deere 1775 NT ExactEmerge típusú vetőgéppel végeztük. A vetéssel egy időben a sorok mellé kijuttattunk folyékony startertrágyát, valamint baktériumtrágyát is.

Az elvetett vetőmag a DKC 4025 (2. kép) volt, azért esett a választás erre a fajtára, mert – a nemesítőház ismertetője szerint – nagy terméspotenciállal bír, valamint az igen erős gyökér- és szártulajdonságai mellett a tőszám-kompenzációra is képes, így az alacsonyabb és a magasabb terméspotenciállal rendelkező területeken is joggal lehet elvárás vele szemben a jó teljesítmény, még egy esetleges későbbi stresszhatás esetén is.

2. kép: A DKC4025 vetőmag

A tőszámszabályzási terv elkészítése során merült fel, hogy a tavaly kísérletbe állított 12 hektáros táblán idén megvalósítsuk a hozamadatok és a korábbi eredmények alapján módosított tervezési egységekre a tőszámszabályzást, így a gazdálkodó igényének megfelelően módosított tőszámtérképet készítettünk (3. kép), folytatva ezzel a tavalyi kísérletet. Ezen a táblán a KITE saját vetőmagját vetettük. 

3. kép: A tőszámszabályzási terv készítése a gazdálkodói tapasztalatot is figyelembe véve

A vetési munkák precizitásánál sok tényezőt figyelembe kell venni. A vetőmag minősége (pl. osztályozottság) vagy a talaj előkészítése ugyanolyan fontos a vetés során, mint a gépek precíz munkavégző képessége, vagy a vetési sebesség.

A vetés során vizsgáltuk a gép vetési paramétereit: a tőszám-egyenletességet, valamint a vetési mélységet. A vetőgép fel volt szerelve pneumatikus talajnyomás fokozó rugókkal (4. kép), amik a vetőkocsi leszorító erejét szabályozzák. A leszorító erő szabályzásával kapcsolatosan, illetve a rendszer használatáról a gazdaságban már korábban is jó tapasztalatok keletkeztek – a gazdaság a saját vetőgépére az Agromatic Automatizálási Kft. már korábban felszerelte ezt a rendszert, amely az első évtől sikeresen vizsgázott. A DownForce technológia lényege, hogy különféle talajtípusoknál is állandó értéken tartja a vetési mélységet. A puha homokos talajban sem teszi a magot túlságosan mélyre, a kötött agyagos talajban pedig leteszi a megfelelő mélységig. A vetés során a bérgép konstrukcióban használt gépkapcsolat 4 soronként állítja a talajnyomást.

4. kép: A pneumatikus talajnyomás fokozó rendszer

A John Deere szemenkénti vetőgépek kialakítása, tömege révén szélsőséges viszonyok között is pontos vetést és egyenletesen kelő növényállományt biztosít hagyományos és csökkentett menetszámú talajművelés esetén, de akár direktvetésben is. A vetés még nagy munkasebességnél is pontosan elvégezhető, nagy termelékenységet biztosítva.

A vetési munkák munkasebessége az idei évben különös hangsúlyt kapott, hiszen vetés tekintetében új vetési teljesítmény világrekord született. A vetési munkasebesség növelése azonban a gyakorlatban elterjedt és elérhető eszközökön – ha azok hagyományos és nem precíziós technológiájú gépek – a munkaminőség (így a precizitás) rovására történik. Ezért – kiegészítve a tőszámszabályzási kísérletet egy gyakorlat számára is érdekes vizsgálattal – a vetési sebességet is változtattuk, hogy képet kapjunk az adott vetőgép munkavégzési pontosságáról a sebesség változásának függvényében (1. ábra).

Mivel a vetés teljes egészében robotpilótával történt, vizsgáltuk még a csatlakozósorok pontosságát is. A vetőgép alkalmas a GPS alapján történő soronkénti szakaszolásra, ezáltal nagy és változatos alakú tábláknál jelentős költségmegtakarítás érhető el az átfedésmentes vetés miatt. Vizsgáltuk a sorelzáró szerkezetek működését és az átfedések mértékét is. Erről pontosabb képet csak kelés után tudunk kapni. A vetőgép fel volt még szerelve az optimális magágykészítéshez szükséges sortisztító tárcsákkal,
de ezeket a jó állapotban lévő magágy miatt nem alkalmaztuk.

A napi 4-5 feltöltés helyett a vetőgép egyszeri feltöltése közel egy óra effektív munkaidő-növekedést eredményezett. Az állás­idők jelentősen csökkenthetők, ezáltal 80–100 ha-os műszakteljesítmény érhető el a géppel. A vetőgép vetőelemei felszerelhetők a korábbi modellekről már ismert soronként 56 literes kapacitású magtartályokkal is, így ha kisebb táblát kell vetni, akkor azok alkalmazhatók a központi tartály feltöltése nélkül. Ennek elsősorban azok számára lehet jelentősége, akik a precíziós vetést kisebb táblákon, esetleg eltérő fajtákkal szeretnék elvégezni.

5. kép: A 1775NT CCS vetőgép a szákszendi kísérleti táblán
(Fotó: Zsebő Sándor)

A 1775NT CCS vetőgép (5. kép) teljes körű intelligens funkciókkal rendelkezik, a hidraulikus vetőtengely hajtás nyújtotta változtatható tőszámú vetéstől a rávetéseket megszüntető sorelzáráson át a fülkéből szabályozható vetőkocsi csoroszlyaterhelésig. A gépek hatékonysága tovább fokozható a különböző technológiai szerelvények alkalmazásával. Mindegyik típus alapfelszereltségként tartalmazza a mikrogranulátum-szóró adaptert, amely nagy mennyiségek kijuttatására is alkalmas, lehetővé téve a kukoricabogár elleni hatékony védekezést, ami adott esetben a kísérleti területen is fontos lehet. A bérgép szolgáltatást igénybe vevő gazdálkodó mind a gép teljesítményével, mind a gépkezelők hozzáértésével meg volt elégedve.

A rendszer természetesen naplózza is az elvégzett munkát, aminek alapján összehasonlíthatóvá válik a tervezési térkép (2/a ábra) és a megvalósult kijuttatási térkép (2/b ábrák).

A gép pontosságát a számok nyelvére fordítva: az átlagosan tervezett kijuttatott mag mennyiségében az eltérés körülbelül 200 mag/ha (a pontos táblaméret 92 ha), ami kevesebb, mint 1%-os eltérést jelent, ennek eredményeként a kijuttatási pontosság is közel 99 százalékos volt. A szenzorok mérései alapján tehát a tőszámszabályzó rendszerrel kijuttatott vetőmag precízen a helyére került. Mivel eldöntöttük, hogy idén is nyomon követjük az állomány fejlődését, a kelést követően ellenőrzést végzünk, aminek eredményéről és tapasztalatairól a következő számban számolunk be.

Dr. Milics Gábor – Pörneczi Attila – Dakos Ákos

A cikk szerzője: Dakos Ákos

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, k...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?