| Palesits Zsolt |
A fajták kiválasztása több mindentől függ, így a telepítő tőkeereje is meghatározza, hogy honnan, milyen fajtát vesz. Példaként, egy hazai előállítású, hazai mirobalán magonc alanyú Magyar kajszi C235 ára 800–900 forint + áfa, addig a fajtaoltalommal védett (licenszes), import kajszi oltványokért esetenként 2–3000 forint + áfa árat kell fizetni. A magyar gyümölcstermesztés az intenzív ültetvények irányában halad nyugat-európai mintára. Maradva a kajszi példájánál, 5 x 3 m-es térállást választva hektáronként 667 db oltványra lesz szükség, ami hektáronként 600 ezer forinttól kezdve 2 millió forint nettó oltványköltséget takar. A telepítő a rendelkezésére álló területre és a „pénztárcájára” tekintettel dönt arról, hogy melyik beszerzési forrást választja. Még radikálisabb a sajmeggy alanyú kontra Gisela 5 törpe alanyon lévő cseresznyeoltvány között fennálló különbség. A sajmeggy alanyú oltvány költsége hasonló értékű a kajsziéhoz, viszont a hektáronként telepített oltványmennyiség miatt még nagyobb különbségeket okoz. 6 x 4 m volt a megszokott (korábban 7 x 5 m) tenyészterület, amelyre 417 db oltványt ültetnek. Manapság azonban nem ritka a 3,5–4 x 1,2–1,5 m-es térállás, ami hektáronként már 2000 db fát jelent. Azaz közel ötször annyi oltvány kell, emellett ezt a nagy értékű ültetvényt feltétlenül öntözni kell, és jéghálóval sem árt ellátni! Ezek után ki-ki döntse el, hogy melyik fajtát, milyen beszerzési forrásból, melyik alanyon és milyen telepítési szisztémában telepíti.
Piaci lehetőségek
A faiskolás első kérdése a telepítőhöz: milyen piacra keres fajtát. Több válasz születhet. Ha szilvát szeretne pálinkának, a fajtaajánlat elmegy a cukrosabb, kisebb termésű célpiaci fajták irányába. Ha a frisspiacra akar fajtát, akkor a nagyobb gyümölcsű, látványosabb fajtákat ajánljuk. Fogósabb a kérdés, ha aszalásra kérnek fajtát. A kertészek sokszor célozzák a réspiacokat, kérhetnek pl. Redhaven és Suncrest között érő őszibarackot. Ez a magyar fajtasorból alig-alig oldható meg, ellenben az olasz fajtasorban több ilyen fajta is van. Egyedi igények érkeznek az utóbbi években divatba jött minőségi pálinkák alapanyagául szolgáló Szomolyai fekete cseresznyére, a Cigánymeggy klónokra és a kajszik legjobb minőséget adó Magyar kajszi klónjaira.
| 3. éves cseresznye (Techlovan) Hatvanban. Kálmán Viktor ültetvénye |
Értékesítési csatornák
Az elmúlt években vezető szerepbe kerültek az áruházláncok, amelyek speciális igényeikkel nagy feladatot rónak a gyümölcstermesztőkre, beszállítókra. Egyöntetű áru, nagy tömegben, jó minőséggel és olcsón kerüljön az áruházláncokba! Ezt cégnagyságtól és még számos tényezőtől függően tudják teljesíteni a telepítők. Sokan a nagybani piacokat választják, a kisebb termesztők a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt.
A kertészek körzettől függően szerződhetnek hűtőházakkal, konzervgyárakkal, aszalóüzemekkel, vagy pálinkafőzdékkel. Az értékesítés egyik legfontosabb lehetősége az export, amit kajszibarack és meggy tekintetében használunk ki jelenleg a legnagyobb mértékben. (A tész-ek és egyéb szövetkezetek is lehetnek elsődleges felvevők.)
| 1. éves Cigánymeggy ültetvény Hatvanban. Monok Péter ültetvénye |
Érési idők széthúzása
Nyugat-Európában megpróbálják az egyes fajok érési idejét széthúzni. A legjobb példa erre a kajszibarack. Olaszországban már termesztik az extra korai és extra kései kajszifajtákat is, ami korlátozott mértékben előállítva a termesztőknek extra bevételt is jelent. Fajtapéldák: nagyon korai a Tsunami® és a Pricia®. Ez utóbbi már május végén érhet, a francia IPS fajtája. Nagyon kései a Carmingo sorozatból a Farclo®, amely szedése szeptember elejére is átnyúlhat. Nagy kérdés, hogy ekkor kell-e még a fogyasztóknak a kajszi? Cseresznyénél hasonló trend mutatkozik, ennél a fajnál is van igény nagyon korai és nagyon kései fajtákra.
Faiskolai trendek
Magyarországon a faiskolák azokat a fajtákat állítják elő, amit a termesztők kérnek. Szinte bármi beszerezhető külföldön, szabályozott feltételekkel. Hozzájutunk licenszdíjas, royalty-val védett fajtaújdonságokhoz, merisztéma szaporított alanyokhoz, segédanyagokhoz stb. Termesztői igényre egy magyar faiskolás képes teljesíteni azt a minőséget, mint a külföldi konkurenciái. Ráadásul valószínűleg olcsóbban. Trendek: meggyből töretlenül nagy mennyiséget állítanak elő faiskoláink, szerencsés dolog, hogy 4-5 fajtára kell csak koncentrálni. Mivel általában jó, vagy túl jó a meggy érése, mindig marad tavasszal eladatlan állomány. Jó, magyar nemesítésű cseresznyefajtáink vannak, pl. Carmen, Vera, Katalin, emellett termesztjük a külföldi fajtákat, mint a Tamara, Techlovan, Regina, Kordia. Nagyon jó fajtaösszetételt lehet kínálni a termesztőknek. A magyar kajszi fajtasor mellett hozzáférhető a Bhart, a Goldrich, és a Hargrand. Ezek a fajták nem licenszdíjasak. Sajnos, a licenszdíjas fajták nem, vagy alig hozzáférhetőek a magyar faiskolák számára. Őszibarackból rengeteg régi fajta szaporítható, amelyek közül sok nagyon bevált Magyarországon (pl. Redhaven, Suncrest, Cresthaven), de rengeteg új lehetőség lenne, amit jelenleg nem használunk ki. Ennek egyik oka, hogy a termesztők kevésbé élnek az újdonságok előnyeivel, illetve a magyar faiskolások nem részesítik előnyben a licenszdíjas fajtákat. A szilva esetében szögezzük le, magyar nemesítés hosszú évek óta nincs. Viszont, két német nemesítőműhely fajtáihoz korlátok nélkül hozzáférhetünk. A legjobb fajtáik bekerültek a magyar termesztésbe, köztudatba és a régi fajtasorból még több fajta használható. A szilva fajtaválasztásnál előtérbe kerültek a Sharka vírus toleráns, esetleg rezisztens fajták. Érzékeny fajtát telepíteni jelenleg nem ajánlott (ilyen a „régi, jó” Besztercei szilva).
Érdekességek, újdonságok a hazai nemesítésben
A hazai nemesítés nincs a csúcson a csonthéjas fajainknál. A tájfajták szelekciójával még mindig kerülnek elő érdekes meggy újdonságok a kelet-magyarországi régióból. Ilyen a Petri és az Éva. Ígéretes lehetőséget kínál az Oblacsinszka fajta is az ipari feldolgozásban. A Csengődi meggy monilinia és blumeriella ellenállósága egyedülálló, ezt a tulajdonságát keresztezéses nemesítéssel használni lehet a későbbiekben.
A cseresznye esetében a '70-es évek nemesítéséből élünk még a mai napig. Dr. Brózik Sándor nemesítői munkáját dicséri jó néhány fajta, így a Rita, Vera, Carmen, Katalin, Linda, de nem szabadna ülni a babérjainkon! Nem hibátlanok ezek a fajták sem, korszerűbbé tehetnénk, miként klónozni kellene a Szomolyai fekete fajtát, hogy a szeszipar mellett a fagyasztóipar is nagyobb mértékben feldolgozhassa.
A ceglédi kutatóintézet a közelmúltban is bejelentett új kajszibarack fajtákat. Ezek az újdonságok a megszokott alapokra épültek, kérdéses a termesztői fogadtatásuk. A modern kajszitermesztés két vonalra vált szét. Az egyik az ipari vonalat favorizálja, egyértelműen folytatva a Gönci magyar kajszi és a Magyar kajszi C235-re épülő termesztést, a másik vonal képviselői az exportpiacok felé nyitnak, és úgy tűnik, a nagyon nagy lehetőségekkel élni is tudnak. Ők a külföldi, színes, nagy fajtákat termesztik. Keresni kell a phytoplazmára kevésbé érzékeny, Sharka vírus ellenálló, moniliniára, vertcilliumra, pseudomonasra kevésbé fogékony fajtákat.
A nemesítés céljai
Míg mi magyarok ülünk a babérjainkon, a külföldi nemesítők nemesítési alapként a mi meggy fajtáinkat bevonva próbálnak meggy fajtaújdonságokat létrehozni. A németeknél sok újdonság jelent meg, szerencsére még nem érték el a fajtáink minőségét, de bizonyos dolgokban, pl. kis korona, nem törékeny vázágak, rázhatóság, már megelőztek bennünket. Csak idő kérdése, hogy minőségben is elérjék, túlszárnyalják a jelenlegi fajtáinkat.
| 5 éves cseresznyés kert Kecskeméten. Füvesített. Müller Jenő ültetvénye |
Cseresznyét a világ több pontján nemesítik, érdekes fajtaújdonságok érkeznek hozzánk is Kanadából, USA-ból, Franciaországból elsősorban Olaszországon keresztül. Ezek az újdonságok amellett, hogy a termésük nagy szemű és jó beltartalmúak, nem repednek! Most ez a nemesítők egyik elsődleges szempontja. Fontos az alanykérdés is ennél a fajnál. Mi a balkáni országokkal karöltve sajmeggy magoncokon termesztjük a meggyet és a cseresznyét. Körbenézve a világban, ott már a Gisela5® és 6®, a MaxMa 14®, a Weiroot sorozat, a legújabb Weigi®-vel az élen uralja a termesztést. Ezzel az alanyhasználattal tették intenzívebbé (korszerűbbé) az ültetvényeiket.
Iszonyatosan sok nemesítő dolgozik a kajszival. Magyarország számára a legfontosabb 3 műhely, így a COT International, International Plant Selection és az ESCANDE csoport nemesítői remek fajtaújdonságokkal jelentkeznek évről évre. Az INRA pedig egy kajsziprogramot indított, ahol szűrik a világ fajtáit és egy csoportot, az Aramis® csoportot hoztak létre a Sharka vírus (PPV) rezisztens fajtákból. Milyen nagy fontosságú lenne ez Magyarországon is! A csoportba egyébként eddig csak 5 fajta sorolható: a Bergarouge® Avirine, a Bergeval® Aviclo, a Shamade®, a Congat® és az Anegat®. Ennél a fajnál is szót kell emelni az alanyhasználatról. Hasonló a helyzet, mint a meggy és cseresznye esetében, mi magyarok a magonc alanyokat, mirobalánt és vadkajszit használjuk még mindig. A világ fejlettebb faiskolájú országai merisztéma, vagy legalább dugvány klónalanyokat használnak.
| Olasz import őszibarack oltványok. Sóskút Frucht Kft. |
Az USA-ból Franciaországon vagy Olaszországon keresztül kaphatjuk a legtöbb számunkra felhasználható őszibarack újdonságot. Ilyen pl. a Royal-sorozat. Ez az európai kitérő hasznunkra lehet, mivel mind a francia, mind az olasz termesztés teszteli az új fajtákat, és véleményt mond a fajták kontinentális klímán való használhatóságáról. Alanyhasználatunk itt is elavult, magonc alanyokra épül, de az innovatív magyar faiskoláknál már találkozunk a GF677 merisztéma alannyal. A szilva esetében az Empress fajta kivételével szinte csak német nemesítéseket vettük át az utóbbi 15 évben, kiemelkedően jó fajtákat honosítottunk. Kísérleti termesztésre érdemes telepíteni a Cacaki Kutató Intézet új nemesítési programjából származó pár fajtát, jó emlékeink vannak az évtizedekkel ezelőtt behozott cacaki fajtákról. Minden nemesítő elsődleges célja a Sharka vírus tolerancia, de a rezisztencia is szerepel a célok között.
–btj–
A cikk szerzője: Bálint Tóth János
