Történelmi borvidékein termett szőlőiből kiváló italok születnek a borok szerelmeseinek. Éghajlata és termékeny szántói kedveznek a mezőgazdasági tevékenységeknek. A fő területnek a növénytermesztés számít. A szántóföldek nagyobb részét a búza és a kukorica foglalja el, mellettük még az árpa, a repce és a napraforgó termesztése a leggyakoribb. A haszonállatok közül a szarvasmarha és a sertés tenyésztése a legjelentősebb és itt található az ország legnagyobb pulykaállománya.
Természeti adottságok
Győr-Moson-Sopron megye területét a Kisalföld, a nyugat-magyarországi peremvidék, valamint a Dunántúli-középhegység északi széle alkotja. Az északi, középső, déli és keleti részen döntően folyók hordaléka alkotta síkságok, a nyugati és délkeleti oldalon dombos, hegyvidéki jellegű tájakkal egészülnek ki. Fő vízgyűjtő területe a Duna. Jelentősebb vízfolyásainak iránya a domborzathoz igazodóan nyugat−keleti és dél-nyugat−észak-keleti.
A megye gazdag természeti örökséggel bír, területén nemzeti park, natúrpark és tájvédelmi körzet egyaránt található. A Sopron közelében fekvő Fertő-tó teljes területe a Világörökség részét képezi, de itt található az ország és Közép-Európa legnagyobb, 7 ezer hektárt elfoglaló védett nádasa is.
A megye gazdag felszíni és felszín alatti vízbázissal rendelkezik. A Szigetköz−Csallóköz határ térségben található Közép-Európa legnagyobb édesvíz készlete. A megye ivóvizeinek túlnyomó részét rétegvizeiből nyerik, termál- és gyógyvízkincse (Balf, Győr, Hegykő, Kapuvár, Lipót, Mosonmagyaróvár) pedig turisztikai vonzerejét növeli.
A megye többnyire mentes az időjárási szélsőségektől. Nyugati részén még óceáni éghajlati jellemzők is érzékelhetők, de kelet felé haladva egyre inkább a kontinentális hatás érvényesül. A nyár mérsékelten meleg, a tél az átlagosnál enyhébb. Az éves csapadékmennyiség, keletről nyugat felé haladva, átlagban 550 mm-től 800 mm-ig növekszik. Az évi átlaghőmérséklet 11ºC közelében, a napsütéses órák száma pedig 2000 körül alakul.
Változó minőségű termőterületei elsősorban Mosonmagyaróvár és Győr környékén rendelkeznek humuszban gazdag talajokkal, ebből következően kiváló termőhelyi adottságokkal, melyek a szántóterület közel ötödén az átlagosnál sokkal kedvezőbb feltételeket nyújtanak a gazdálkodáshoz.
2014-ben a megye 347 ezer hektár termőterületének 73%-án folytattak mezőgazdasági tevékenységet. A szántók aránya meghaladja az országos mértéket, ugyanakkor erdősültsége átlagos, csupán egyötödét borítja erdő. Nagyobb területet érintő erdőművelés a Bakony-vidéken, Pannonhalma és Sopron körzetében, a Hanság területén, a Répce-síkon, valamint a Duna hullámterében folyik. Az ország 65 ezer hektár nádasként hasznosított területének ötöde is a megyében található. A gyümölcsösök arányaiban kisebb területet borítanak, mint országosan, ugyanakkor a Soproni és a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék meghatározó jelentőséggel bír, ahol kiterjedt és minőségi szőlőtermesztés folyik.
Az agrárium értéktermelő képessége
2012-ben Győr-Moson-Sopron megyében a mezőgazdaságban megtermelt bruttó hozzáadott érték az ágazat országos teljesítményének 6,1%-át tette ki. Az agrárium értékteremtő potenciálja az ipari túlsúlyt figyelembe véve nem számottevő: összeredménye a megyében megközelítette a 67 milliárd forintot, amely nemzetgazdasági szinten 5,3%-os részarányt képviselt. Ez utóbbi területi összehasonlításban az egyik legalacsonyabb értéknek számított. A mezőgazdaságban termelt érték GDP-n belüli súlya 2009 óta folyamatosan nőtt.
Szervezeti keretek
Tevékenységük jellege (TEÁOR) alapján, 2014. december végén együttesen mintegy 19 ezer önálló vállalkozó és társas vállalkozás sorolódott a mezőgazdaságba, az összes társas vállalkozás 3,1%-a és az önálló vállalkozók 36%-a. Az agráriumot elaprózódott gazdaságstruktúra jellemzi. A társas vállalkozások döntő többségénél a foglalkoztatottak száma az 5 főt sem érte el, legalább 50 főt is mindössze 15 szervezet foglalkoztatott. Az egyéni vállalkozók legtöbbje a mezőgazdasági tevékenységet mellékfoglalkozásként választotta, több mint harmada nyugdíjas, közel ötöde főfoglalkozású volt.
2012-ben a mezőgazdasági szektor külföldi tőkeállományának 12%-át Győr-Moson-Sopron megyében jegyezték. E tekintetben mindössze Pest és Somogy előzi meg. Az ágazatban országosan működő külföldi érdekeltségű vállalkozások közül legtöbb Győr-Moson-Sopron megyében található. Bár a külföldi befektetéseik meghaladják a 17 milliárd forintot, az egy vállalkozásra jutó tőkerész csupán az országos átlag 69%-át érte el.
2010−2014 között a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató mezőgazdasági szervezetek összesen 53 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ami a nemzetgazdasági fejlesztések 3,2%-át jelentette. A befektetések összege a 2012. évi visszaeséstől eltekintve évről évre emelkedett. Az ötéves időszakot tekintve ennél csak a feldolgozóiparban, az energiaiparban és a szállítás, raktározásban valósultak meg nagyobb értékű fejlesztések.
A beruházásokon belül a gépek, berendezések aránya volt a legmagasabb, de az épületek, egyéb építmények is jelentős hányadot képviseltek. Tenyészállatok vásárlására a rendelkezésre álló összeg egyötödét, míg járműbeszerzésekre tizedét fordították. Erdők és ültetvények telepítésére öt év alatt 218 milliót áldoztak, ami a felhasznált keret alig 0,4%-át tette ki.
Agrárgazdaságok tevékenysége
Míg az Általános Mezőgazdasági Összeírások adatai szerint 2000 és 2010 között az egyéni gazdaságok száma a felére, mintegy 17 ezerre esett vissza, addig a gazdasági szervezeteké 332-ről 414-re nőtt a megyében. Mindkét gazdálkodási formában a növénytermesztés számított a fő profilnak. Az egyéni gazdaságoknak és a gazdasági szervezeteknek egyaránt több mint a fele ilyen tevékenységet végzett. Állattartásra az egyéni gazdálkodók 18%-a szakosodott, míg utóbbiak ezt túlnyomó részben vegyes gazdálkodás keretei között valósították meg.
Az egyéni gazdálkodók körében Szabolcs-Szatmár-Bereg után Győr-Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb a kizárólag saját fogyasztásra termelők hányada (48%). Egynegyedük alapvetően eladásra termelt, ennél is nagyobb részük pedig a saját fogyasztáson felüli felesleget értékesítette az országos 20-20%-kal szemben.
Az elaprózódott gazdaságstruktúra a megművelt területek nagyságában is tükröződött. A 2010. évi felmérés alapján az egyéni gazdaságok döntő része ugyanis 1 hektárnál kisebb területen tevékenykedett, így az általuk használt 105 ezer hektár az összes földterület mindössze 2,3%-át tette ki. A 100 hektárt meghaladó birtokok művelését ugyanakkor kevesebb, mint 500 gazdaság végezte. A Győr-Moson-Sopron megyei gazdák átlagban még így is 6 hektár feletti területet műveltek meg, míg országosan egy egyéni gazdaságra 4,3 hektár jutott.
Gazdálkodás gyakorlati tapasztalatra támaszkodva
2010-ben a valamivel több, mint 17 ezer összeírt egyéni gazdaságban a nem fizetett munkaerő (gazdálkodók és segítő családtagok) száma kevéssel meghaladta a 34 ezer, az állandó és időszaki alkalmazottaké pedig a 3 ezer főt. A gazdálkodók magas átlagéletkora a megyében is jellemző. A gazdák 73%-a már elmúlt 49 éves és mindössze 6,1%-uk volt 35 évnél fiatalabb. A segítők között ugyanakkor a 35 év alattiak aránya elérte a 20%-ot.
A gazdálkodók iskolázottsága ok-okozati kapcsolatban van a korszerkezettel. Tízből nyolcan csupán korábbi gyakorlati tapasztalataikra támaszkodtak, de 4,3%-uk még ezzel sem rendelkezett. Középfokú szakmai végzettsége 7,4, szakirányú diplomája 3,5%-uknak volt, melyek meghaladták az országos átlagot. A valamilyen szintű mezőgazdasági képzettséget megszerzők hányada körükben 16%, a segítőknél csupán 6,6% volt. A nemek aránya a megyék közül Győr-Moson-Sopronban tért el legnagyobb mértékben az országos átlagtól (74:26). Száz egyéni gazdálkodó közül 81 volt férfi és csak 19 nő, a segítőknél pedig a nők javára 3:1 az arány. Mindez arra utal, hogy a gazdaságok továbbra is elsősorban a családi munkaerőre támaszkodnak.
Növénytermesztés
Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény a búza és a kukorica. Együttes területük 2014-ben a szántó több mint felét foglalta el. A vetésszerkezetben ezeken kívül nagyobb jelentőséggel bír még az árpa, a repce és a napraforgó is, melyeket a napraforgó kivételével a szántó nagyobb hányadáról arattak, mint országosan.
2014-ben, a kedvező időjárási körülmények hatására, 4,8%-kal nagyobb területen, az előző évinél 22%-kal több, 513 ezer tonna kalászos gabona termett a megyében.
Árpából héttizedével, rozsból közel ötödével, búzából 15%-kal nagyobb mennyiséget gyűjtöttek be, a zab viszont harmadával, a tritikálé több mint tizedével kisebb termést produkált. Jó hír az állattartóknak, hogy kukoricát az előző évinél nagyobb területről arattak kiugró termésátlaggal (8130 kg/ha), így a várakozásoknak megfelelően másfélszer annyi termés került a tárolókba, mint egy évvel korábban.
A főbb őszi betakarítású szántóföldi növények kivétel nélkül magasabb hektáronkénti hozamot adtak, mint 2013-ban, közülük a lucernaszénáé (6650 kg/ha) területi szinten is kiemelkedett. Tovább csökkent a cukorrépa területe, de az elmúlt évtized legmagasabb átlagtermését produkálta. Az olajnövények közül jóval kisebb lett a napraforgóval beültetett terület, de hektáronkénti hozamának növekedése ezt némileg kompenzálta. A repcetermésben nem okozott kárt az ország több térségét érintő pocokinvázió. Bár termésátlaga elmaradt az országostól, a korábbi éveknél nagyobb területről, a tavalyinál több mint negyedével gazdagabb termést hozott.
Állattartás
Győr-Moson-Sopron megyében a haszonállatok közül a szarvasmarha és a sertés tenyésztése a legjelentősebb. A 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeíráshoz viszonyítva azonban már jóval kevesebb sertést tartottak, ugyanakkor a szarvasmarha-állomány csak kisebb mértékben csökkent. 2012-ben kedvező folyamat indult el, de a sertések száma 2014-ben ismét 15%-kal csökkent, miközben a szarvasmarháké stagnált. Jelentősebb mértékben nőtt a pulykáké és a tyúkoké, de a juhtartók állatállománya is bővült. 2013-hoz képest gyarapodott az utánpótlást biztosító anyakocák, illetve tojók száma is, a teheneké ezzel szemben csökkent. Az 59 ezer szarvasmarha és a 172 ezer sertés az országos állomány 7,4, illetve 5,5%-át adta. A megye élen jár a pulykanevelés terén. A 600 ezres egyedszám egy év alatt közel 80 ezerrel bővült. Tízből két szárnyast a megyei állattartók hizlaltak az országban. Az elmúlt évek során számukban megmutatkozó változásokat a vágóállatok felvásárlási ára mellett a feldolgozóipari háttér helyzetének alakulása is befolyásolta. 2000-hez képest keresettebb lett a liba- és kacsahús is. Ezekből a szárnyasokból 2014 végén 16, illetve 19 ezret neveltek a megyében. A méhészkedés népszerűsége is növekedik. A megyében az országos 4,3%-át, 33 ezer méhcsaládot tartottak.
Fancsali József
vezető-főtanácsos
A cikk szerzője: Fancsali József
