A honfoglalást követően meggyorsult az erdők kiirtása, ami a 18-19. században még nagyobb lendületet vett, majd az 1800-as évek közepétől nem volt ritka a lekopaszított dombok látványa. Napjainkra az erdős terület aránya újra jelentős (tavalyi KSH-adatok alapján a megye területének 33%-a), ebből adódóan a gazdaság fontos ágazata a faipar, az erdőgazdálkodás, továbbá az érintetlen természeti adottságokra épülő turizmus. Itt található Európa legnagyobb meleg vizű tava, Hévíz.

A Zalai-dombság talajaira a kedvező természeti adottságok, jó termőföld jellemző. Az éghajlatban itt érvényesül leginkább a tengerek közelsége: mérsékelten meleg, nedves nyarak, enyhe telek uralkodnak, az extrém időjárás ritka. A terület csapadékban gazdag, viszont az országos átlagot alulmúlja a napsütéses órák száma, többek között ebből eredően a növénytermesztés nem kiemelkedő gazdasági ágazat a megyében. A haszonállatok közül a szarvasmarha és a baromfi tenyésztése a legjelentősebb.

Mezőgazdaság

A KSH tavalyi adatainak megfelelően Zala megye területének 31%-a szántóterület. 2014-ben legnagyobb területen (48 500 hektár) kukoricát termesztettek Zalában, amely az országos vetésszerkezet 3,8%-át tette ki. A kalászosok foglalják el a megyében a második legnagyobb területet, ez az országos vetésterületnek szintén csupán 2%-át jelenti (38 000 ha). A megye mezőgazdasági életében pár éve még sokkal jelentősebb szerepnek örvendett a repce, amikor is az országos vetésterület 7-8%-át itt termesztették, ám a tavalyi 7 200 hektáros megyei terület a hazai repceföldek 3,3%-át jelentette annak ellenére, hogy a megye klimatikus adottságai ideálisak e kultúrnövény számára. Hazánk megyéi közül tavaly Zalában termesztettek legkisebb területen napraforgót, mindössze 5 430 hektáron. Fontos továbbá a 3 150 hektárnyi szőlő-, továbbá az 1 830 hektárnyi almaültetvény, amelyek a hazai ültetvények 3,5, illetve 6%-át jelentik. Érdemes megjegyezni, hogy legnagyobb arányban Zala megyében csökkent a szőlőültetvények területe, az ezredforduló tájékán még 6%-ot tett ki az országos területből.

Az egyéni gazdaságok átlagos területe Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett Zalában a legkisebb.

Cégünk kutatásai a főbb termesztett növénykultúrák növényvédőszer- és vetőmaghasználatára irányulnak. A növényvédelmi kezeléseket tekintve tavaly kukoricában a gyomirtási technológia, illetve a gombabetegségek elleni védekezés nem igényelt eltérő intenzitást az országos átlaghoz képest. Kutatásaink szerint a vetésterület 99%, illetve 1%-án végeztek permetezést. Rovarölő szerekkel az országos átlagnál kisebb mértékben kezeltek (7% az átlagos 9%-kal szemben) és a választható készítmények közül a drágább termékek használatát vélték indokoltnak a gazdák.

Kalászos kultúrákban az országos átlaghoz képest csekélyebb mértékben kezeltek gyomirtó szerekkel. A 84%-os átlaggal szemben csupán a terület 76%-án volt indokolt a herbicid-kezelés. Az országos átlagot azonban megelőzve a vetésterület nagyobb részén kezelték a kalászosokat gomba- és rovarölő szerekkel. Gombabetegségekkel szemben a terület 88%-án védekeztek (ábra), szinte mindenhol kétszer (az országos átlag 80%, 1,64 kezeléssel). Kártevők ellen a vetésterület 60%-át permetezték (szemben az országos 55%-kal), továbbá minden második esetben két kezelés történt (az országos átlag szerint minden harmadik esetben). A gazdák egyöntetűen mindhárom terméktípus esetében a drágább termékeket választották.

Repcében a gyomirtást az országos gyakorlattal azonos módon végezték a terület 96%-án, viszont a gomba- és rovarölő szerek vonatkozásában egyaránt elmondható, hogy az átlagtól eltérően többször kezeltek. Fungicidek esetében 2,5 kezelés jutott a kezelt terület 1 hektárára szemben az országos 2 kelezéssel, az inszekticideknél 3,1 szemben a 2,8 permetezéssel. A rovarok elleni védekezés az utóbbi években folyamatosan egyre intenzívebbé vált, országosan jellemző tendencia az egyre drágább készítmények használata és általánosnak mondható immár a háromszori kezelés. A gombaölő és növekedésszabályzó készítmények közül Zalában legnagyobb felületen nem az országos piacvezető készítményt (metkonazol/mepiquat-klorid hatóanyag-kombináció), hanem a dimoxistrobin/boszkalid hatóanyagokat tartalmazó terméket használták, ezt követte az országos dobogós, majd a tebukonazolt tartalamzó készítmény. A rovarölő termékeknél legnagyobb területen a cipermetrin/klórpirifosz, az acetamiprid és a tiakloprid hatóanyagokat vásárolták.

A repcetermesztő gazdák a korszerű Clearfield-technológiát követve országszerte a legnagyobb arányban, szinte a megyei vetésterület egynegyedén vetettek imidazolinon-rezisztens vetőmagot 2014-ben.

A Zala megyei almaültetvényekre jellemző a kettősség: a régi telepítésű (25–30 éves) gyümölcsösök mellett megtalálhatók a nagyüzemi intenzív ültetvények is, melyek között igen jelentős az öntözött területek aránya. A kultúra növényvédelme kevésbé intenzív az országos átlaghoz viszonyítva: 2-2 kezeléssel kevesebb jut a gomba- és rovarölő szerekből (szemben az országos 11 és 7 kezeléssel), valamint a választott termékek is az olcsóbb kategória képviselői.

A szőlőültetvényeken átlagon felüli arányban, a területek 71%-án végeztek vegyszeres gyomirtást tavaly, míg ez az érték országosan 65%. A gombabetegségek és rovarkártevők ellen intenzívebb technológiára volt szükség a tavalyi évben: fungicidekkel 9-szer, inszekticidekkel pedig 4-szer permeteztek a gazdák az országos 8-szoros, illetve 2,5-szeres átlaggal szemben. Kutatásaink szerint fungicidek esetében a hektáronkénti ráfordítás hétszerese az inszekticidekre és tizenhétszerese a herbicidekre költött átlagos összegnél. Országos összehasonlításban elmondható, hogy a gazdák az átlagnál többet áldoztak a gomba- és rovarölő készítményekre, illetve jellemzően az olcsó gyomirtókat választották más borvidékkel szemben.

Végezetül ezúton is köszönjük a kérdezőbiztosaink kérdéseire válaszoló gazdák és szakemberek munkánkhoz nyújtott segítségét és kívánunk egyúttal sikeres gazdálkodást a tisztelt Olvasóknak!

Schlotter Katalin


Kleffmann & Partner Kft.

A cikk szerzője: Schlotter Katalin