Az aszály kártételének nagyságát befolyásoló tényezők közül az evaporációt mérséklő, a talaj természetes víztartalmát több hónapig megtartó talajművelési módok és az egyszerűen használható talajkondicionálók használata lehet az egyik hatékony eszköz a biztonságos termesztéshez.

Az elméleti agronómiai megoldások és a kereskedelemben hozzáférhető megfizethető lehetőségek között jelentős szakadék tátong, hiszen vízmegőrző talajművelés, az öntözés kiépítése jelentős beruházási igényű, ezért szűk az a termelői kör, ahol erre forrás van vagy megteremthető. Lényegesen nagyobb gazdálkodó réteg számára elérhető a vízmegőrzést biztosító talajkondícionálók használata. Hatékony megoldás, hogy az ilyen készítménnyel kezelt terület őrzi a nedvességet a talajban, csökkenti az öntözővíz-felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A kondicionálás segít abban, hogy a talajban stabilabb nedvességszintet tartsunk fenn. Elősegítheti az adagolt tápanyagok hasznosulását, és a talaj mikrobiológiai életéhez egészségesebb, kiegyensúlyozott feltételeket biztosít.

Különösen kézzelfogható a haszon, a preemergens gyomirtó szerek használatakor, hiszen biztosítja hatáskifejtéshez szükséges talajnedvességi állapotot, az időjárástól kevésbé függően. Így biztosítható az egyenletes kelés és az alapgyomirtás hatékonysága egyidejűleg.

Jelentősen növelheti a baktérium készítmények biztonságos hatását, mert a nélkülözhetetlen vízpárát megkötve a trágyázó szer aktivitásának nem lesz akadálya. A baktériumtrágyák leghatékonyabb felhasználhatóságát jelentősen korlátozza a talajnedvesség hiánya. Különösen feltűnő a tarlómaradványok lebontásakor fellépő talajnedvesség-hiány okából elmaradó hatás, hiszen ebben az időszakban a nyári meleg rendkívül megnöveli a párolgást. Így a csapadék hiánya nagyban rontja a talajmikrobák életfeltételeit, amellyel szorosan együtt jár a hatásos szárbontás elmaradása.

Országunkban jelentős a nitrátérzékeny területek aránya. A jelenlegi szabályozás meglehetősen limitált nitrogén műtrágya és szerves eredetű nitrogénforrás-felhasználást tesz lehetővé az ilyen területeken, ami erősen korlátok közé szorítja az elérhető hozamok nagyságát, ezen keresztül a jövedelmezőséget. Amennyiben a talaj mikrobiológiai életét a kívánatosnál kisebb nedvességű környezet is jelentősen limitálja, a termesztésnek ez is jelentős akadályt állít. Nem használnak magas hozamra optimalizált nitrogénadagot, nincs meg a talaj humuszregeneráló képessége, mert nincs kellő aktivitású talaj, és még a korlátozott mennyiségi kijuttatás ellenére is jellemzően nagy a tápanyagveszteség.

A talajnedvesség megőrzése tehát sok szempontból lényeges tényezője a jövedelmező gazdálkodásnak. Szántóföldi körülmények között egyaránt alapvetően fontos öntözött és öntözetlen művelés esetén.

A kedvező talajállapot legfontosabb tényezője a víz. Az eltérő fizikai talajféleségek egyaránt leginkább a vízháztartási jellemzőik szerint szolgáltatnak tápanyagot, vizet. Mindkét vízháztartási szélsőség (az aszály és a belvíz) a leggyakoribb károkozó Magyarországon.

A felsorolt termelési tényezők jól érzékelhetően a talajnedvesség megfelelő szinten tartásával befolyásolhatóak és tarthatóak az optimális tartományban. Ezért lényeges a megfelelő talajkondicionálás és talajművelés együttes használata.

Pelczéder Tibor

növényorvos

A cikk szerzője: Pelczéder Tibor