Az eurózónában minden jel arra mutat, hogy a második negyedév stagnálását követően a harmadik negyedévben enyhén zsugorodhatott a GDP. A legnagyobb riadalmat az okozza, hogy Kína lassulásával és az Oroszország elleni szankciókkal érezhetően megbicsaklott a német gazdaság: augusztusban az ipar termelése és megrendelései, valamint az export is a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent júliushoz képest (bár a kiskereskedelmi forgalom jól alakult). Mindez megerősítette a német és az eurózónára vonatkozó bizalmi indexek első negyedév óta tartó eső trendjét, egyszersmind hangsúlyosabbá tette az említett bizalmi mutatók szeptemberi és októberi további csökkenését.
Munkanélküliségi ráták (%, igazított)
Forrás: Datastream
Középtávú inflációs várakozások (inflációs swapokból, öt évvel későbbi egyéves CPI, %)
Forrás: Datastream
Az eurózóna helyzete határozottan romlott az elmúlt negyedévben, miközben a monetáris politika lehetőségei határára érkezett. A szeptember eleji meglepetés kamatvágás után a bankközi rövid kamatok nullára csökkentek, a várt eszközvásárlási programmal kapcsolatban pedig továbbra is kérdés, miből tudna bevásárolni az Európai Központi Bank (saját számításai szerint 1000 milliárd euró értékben kellene pénzt pumpálnia a gazdaságba az infláció egy százalékpontos emeléséhez), hogy elhitesse a szereplőkkel, hogy előbb-utóbb inflációs nyomást okozhat. Az év hátralévő részében a mennyiségi lazítás konkretizálása, ill. a lehetséges fiskális lépésekről szóló diskurzus lesz várhatóan a figyelem középpontjában.
Bizalmi indexek és GDP az USA-ban (pont, ill. né/né, %, igazított)
Forrás: Datastream
Az amerikai alapkamat várható szintje (Fed Fund Futures-ökből, %)
Forrás: Datastream
Amerikában is a vártnál gyengébb adatokat publikáltak az elmúlt egy hónapban – részben emiatt is következett be a részvénypiaci korrekció –, azonban ennek ellenére a gazdaság szerkezete továbbra is egészséges, így valószínűleg – az erről szóló pletykák ellenére – a kamatemelési ciklus kezdete nem fog a jövő év második felére tolódni.
Mindeközben Kínában, úgy tűnik, sikerült elkerülni a gyors gazdasági lendületvesztést („hard landing”), a lassú visszaesést ugyanakkor érezhetően nem. A növekedés öt és fél éves mélypontra csökkenését mutatta a harmadik negyedéves kínai GDP-adat, az éves változás +7,3% volt, míg negyedéves összevetésben a második negyedév +2,0%-os dinamikája után +1,9% következett.
A kínai gazdaságból ellentmondó hírek érkeztek az elmúlt hónapokban. A jegybanknak július óta nem kellett likviditás-menedzserként érdemben beavatkoznia a bankközi piacon, miközben az egynapos kamatláb 3,4%-ról 2,5%-ra csökkent, de közben a hitelkihelyezés lassult a gazdaságban. Az export és az import az év eleji gyengélkedést követően erős bővülést mutatott (szeptemberben 15% fölötti éves növekedést mértek a kivitelben), ugyanakkor a gyanú szerint ebben nagy része van a „túlszámlázásnak” (valódi forgalom nélküli számlák, amikkel spekulatív tőkét juttatnak be az előírásokat kijátszva Kínába).
A fogyasztói bizalmi index 2013 júliusa, a feldolgozóipari beszerzési menedzser index 2014 februárja óta emelkedik, miközben az infrastrukturális beruházások, az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom éves dinamikája is csökken. Az elemzői konszenzus szerint újabb lépésekre egyelőre kevés az esély, valószínűbb, hogy 2015-ben a kormány ismét mérsékli majd növekedési célját: 6,5%-os minimum meghatározása mellett 7,0%-os éves bővülés elérésére tehet kísérletet a Kommunista Párt.
