A statisztikai kimutatás szerint az áttelelt repceállomány (04. 08.) 89.800 ha-ra csökkent, különösen nagy károkat lehetett tapasztalni az Alföldön és az ország észak-keleti részein. Kedvezőbb eredmények csak a tradicionális repcetermesztő körzeteket jellemzik (Zala, Somogy, Tolna, Baranya megye).

A repcepusztulás tovább folytatódott a forró május eleji napokban, ezért több termelő kénytelen volt az áttelelt repcét is kiszántani a növények elszáradása miatt.

Európában és különösen a szomszédos országokban eltérő mértékben ugyan, de az őszi káposztarepce területeken ugyancsak nagymértékű kipusztulásokat tapasztaltak.

Az országos helyzethez hasonlóan kísérleteinket sem kímélte a hideg, változékony téli időjárás. Több kísérleti állomáson a repce teljesen kipusztult tavaszra (Abaújszántó, Kompolt, Szombathely, Gyulatanya, Kecskemét) és ezért ezen a helyeken a kísérletek azonnali megszüntetéséről döntöttünk.

A többi helyen részleges kifagyás volt, ott az állományt megtartottuk ugyan, de kísérletként terméseredményt nem értékeltünk.

Április hónapban a nemesítőházak bevonásával közösen kísérleti szemlét tartottunk.

A szemlén tapasztaltak is megerősítették, hogy a kísérleteket teljesítményvizsgálati szempontból nem lehet matematikailag megbízhatóan értékelni, így ebben az évben az OMMI nem fog közreadni termés- és beltartalmi vizsgálati eredményeket. Ez a döntés érinti az államilag elismert fajták, illetve a regisztrációhoz végzett kísérleteket is.

Hasonló sorsra jutott a csehországi DUS vizsgálat is, a társhatóság 2003-ban nem tud vizsgálati eredményeket közölni, mivel az időjárási körülmények miatt meghiúsult a kísérlet.

Véleményünk szerint azonban fontos, hogy a 2002-2003. évi télállósági eredményeket a fajták döntésénél figyelembe vegyük. A kísérleti szemlék tapasztalatai jól bizonyítják, hogy a fajták télállóságában jelentős különbségeket lehet megfigyelni.

Intézetünk az Országos Fajtaminősítő Tanács június 24.-i röjtökmuzsaji ülésén javasolta előterjesztésében, hogy a harmadéves fajtajelöltek közül azok, amelyeknek télállósági adatai megfelelőek voltak és DUS-, illetve gazdasági értékvizsgálatok eredményei is kedvezőek, a meglévő két év kísérleti eredményei alapján ebben az évben kerüljenek előterjesztésre, állami elismerésre.

A repcék értékelésekor 2003. évi télállósági eredményeket oly módon vegyük figyelembe, hogy csak olyan fajtajelölt kerülhessen állami elismerésre, melynek télállósági, bonitálási eredménye eléri a 6,0 értékszámot és ugyanez vonatkozzon az 1. és 2. éves fajtajelöltekre is (ez egyben épüljön be a repce metodikába kizáró tényezőként).

Intézetünk javaslatát a Tanács elfogadta, így az alábbi repce hibridek és fajták kaptak állami elismerést.

A hét, újonnan elismert őszi káposztarepce fajta és hibrid eredményeit a mellékelt táblázatokban megtaláljuk. Valamennyiükről elmondhatjuk, hogy rendkívül kedvező mennyiségi és minőségi tulajdonságokkal rendelkeznek és télállósági eredményeik is kedvezőek.

Az új regisztrált fajták kiváló genetikai alapot biztosítanak repcetermesztésünkhöz.

Szekrényes Gábor

OMMI