Az õszi kalászosok vetése

Agro Napló
Újra megjött az õsz. Ez a gyakorló mezõgazdász számára újabb munkacsúcsot jelent. Fontos gazdasági növényeink (napraforgó, kukorica, cukorrépa, stb.) betakarítása, talajaink õszi alapmûvelése zajlik ez idõ tájt. Ezek a munkák már önmagukban is nagy terhet jelentenek a gazda számára akár az erõ- és munkagép-igény, akár élõmunka vagy például az anyagi ráfordítások tekintetében. Ráadásul mindezek mellett az õszi vetések elvégzése is szükséges még a fagyok beállta elõtt, lehetõleg a legoptimálisabb idõben és a legjobb minõségben, hiszen mezõgazdasági struktúránkból fakadóan (az õszi búza fajsúlyos jelenléte a gazdaságok döntõ többségében) a jövõ évi árbevétel nagy százaléka áll, vagy bukik a munka megfelelõ kivitelezésén.
Az őszi vetésû növények között kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a kalászos gabonák. Nemcsak azért, mert stratégiai fontosságú növényünk, az őszi búza is közéjük tartozik, de azért is, mert az őszi kalászosok által elfoglalt vetésterület, az évente előállított árumennyiség és a megtermelt áru értéke nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható. 2001-ben a gabonafélék a vetésterület 70,3 %-át foglalták el. Búzát, a durum búzát és a rozsot együttesen a szántóterület 27,3 %-án, az árpát 8,4 %-án termesztettek. Néhány további érdekes adattal az 1. sz. táblázat szolgál.

Termesztett növényeink közül az őszi kalászos gabonák közé sorolhatók:
- az őszi árpa,
- a rozs,
- a tritikálé,
- az őszi (aestivum) búza,
- az őszi durum (makaróni) búza,
- a tönköly (Tr. spelta) búza,
- az őszi zab (hazai viszonyaink között nincs gyakorlati jelentősége).

A vetés általános alapelvei:
A vetési munkálatok alapvetően meghatározzák az őszi kalászosok téltûrő képességét és a betakarítás-kori produktív kalász számot. Valamennyi fajra érvényes általános érvényû agronómiai irányelvek:
- a vetőágynak az optimális vetésidő előtt 4-5 nappal késznek kell lenni,
- az ülepedett vetőágy max. 6 cm mély, nem poros, mentes az 5 cm-nél nagyobb rögöktől,
- a vetőágy előkészítés utolsó menete a szándékolt vetés irányában történik,
- a vetőmag mennyiségét pontos számítással határozzuk meg (T %, Cs %, Hé, Emt., db mag/fm, stb.),
az agronómiai hibák (rossz minőségû vetőágy, későn lekerülő elővetemény) a vetőmag mennyiség növelésével nem kompenzálhatók,
- a kifogástalan mûszaki állapotú vetőgépet is többször ellenőrizni kell (a gépudvarban, a vetés folyamán), különösen dombos területen,
- a vetőmag minősítő tanúsítványát őrizzük meg a vetőmag ellenmintával együtt,
- a vetést mindig a szegélyvetéssel kezdjük és vegyük számításba, hogy itt dupla a vetőmag felhasználás,
- a vetést lehetőleg mûvelő utasra tervezzük,
- a vetésmélység inkább legyen 1 cm-rel mélyebb, mint az optimálisnál sekélyebb (a bokrosodási csomó így biztosan 3 cm-rel a föld alatt marad),
- vetés közben ne álljunk meg, csak a tábla szélén (ablakos vetés).

Az őszi kalászosok közül az árpa a legérzékenyebb a vetésidőre. Optimális vetésideje szeptember 25. és október 5. közé, a déli körzetekben október 1-8., az északi országrészeken szeptember utolsó dekádjára esik. A vetésidő betartása különösen fontos, hiszen a tapasztalatok szerint az optimálistól való 2 hetes eltérés a terméseredményt már több mint 20 %-kal csökkenti. Hazánkban az őszi árpa a harmadik legnagyobb területen termesztett gabonanövény. Elsősorban gazdasági állataink takarmányigényének kielégítésére termesztjük, de a fajták között sörárpa minőségûek is vannak. A gyengébb talajokon is megfelelő termést produkál, a föld minősége iránt kevésbé érzékeny, mint az őszi búza. élállósága gyengébb, ezért termesztése az északi tájakon korlátozottan javasolt. Elővetemény igénye mérsékelt, a gabona előveteményt is elviseli, az őszi búza után is nagy termést ad, ezért a vetésszerkezetbe is könnyen beilleszthető. Fontos azonban tudni, hogy (a többi őszi kalászos növénnyel ellentétben) előveteményének hüvelyes és pillangós növény nem javasolt, 4 évig nem kerülhet ugyanarra a területre. A kalászosok közül a legkorábban betakarítható (június közepe - július eleje), így a munkacsúcs elnyújtható és lekerülése után zöldtrágya-, vagy takarmánynövények vetésére is lehetőség nyílik. Vetőágykészítése, tápanyagellátása lényegében megegyezik az őszi búzánál ismertetésre kerülőkkel, bár jó tápanyag-hasznosító képessége miatt a búzához képest kisebb mûtrágyaadaggal is jó termésátlag érhető el. Körültekintő N-ellátást igényel, mert az őszi alap-N túladagolása esetén nő a téli kipusztulás veszélye, valamint az állomány fogékonysága a lisztharmatfertőzésre. Magnézium és kalcium igényes növény, ezért ezek egyensúlyára, kívánatos mennyiségére különösen a savanyú talajokon ügyeljünk.

A rozs a búza mellett a második kenyérgabona növényünk. Takarmányozási célra is használható, nemcsak, mint abrak-, hanem mint zöldtakarmány is (a legkorábban etethető tömegtakarmányt a rozsos keverékek adják). A kalászos gabonák közül a rozs rendelkezik a legfejlettebb gyökérrendszerrel. Ennek köszönhetően víz- és tápanyagfelvevő képessége kiváló, így a gyenge termőképességû talajokon is eredményesen termeszthető. A hideg, csapadékos éghajlatot is jól bírja, az ország egész területén termeszthető. Optimális vetésideje leginkább a termőtalaj minőségétől függ, gyengébb termőképességû talajon szeptember 15-25., jobb termőképességû talajon október 5-ig is elhúzódhat. Kedvező ősz esetén a túl korai vetések buján fejlődhetnek és a tél folyamán kipállhatnak. Túl kései vetésekor a bokrosodás nem fejeződik be az ősz folyamán, áthúzódik tavaszra, s így kisebb termésre számíthatunk. Ez különösen száraz, meleg tavasz esetén káros (lásd az utóbbi 3-4 évet), mert ilyenkor a fejlődési szakaszok gyorsan követik egymást, tovább növelve a terméskiesést. A késői vetés hatását a vetőmagmennyiség felemelésével sem tudjuk kompenzálni. A monokultúrás termesztést a kalászosok közül a rozs viseli el a legjobban. A rozs esetében a vetőmag anyarozsmentességére különösen ügyelni kell. Kiemelkedően fontos tehát, hogy csak a szabványoknak megfelelő, fémzárolt vetőanyagot használjunk. Szórva vetése nem javasolt. Mint az a 2. sz. táblázatban is látható, a rozst gabona sortávolságra, kötött talajon 3-5, laza talajon 4-6 cm mélyre kell vetni. Amennyiben termesztési célunk a legeltetés, a hektáronként vetendő magmennyiséget 200-220 kg-ra szükséges növelni.

A tritikálé a búza és a rozs keresztezésével jött létre. Hazánkban elsősorban takarmánynövényként termesztjük, napjainkban viszont már fokozatosan teret hódít az étkezési tritikálé termesztése is (magas sikértartalmú fajták nemesítésének köszönhetően). A búzánál és a rozsnál is több fehérjét tartalmaz, nagyon jó a betegségekkel szembeni ellenálló képessége. A hûvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. Homoktalajokon történő termesztését lehetőleg kerüljük. Legjobb előveteménye a korai burgonya, de bármely nyáron betakarított növény után következhet. Önmaga után legfeljebb 3 évig termeszthető. Vetésidejéről, vetési paramétereiről a 2. sz. táblázat ad tájékoztatást.

Az őszi búza az egyik legelterjedtebb és legrégebben termesztett kultúrnövény. Alapvető kenyérgabonánk és egyike a legnagyobb területen termesztett növényeinknek. A kukoricával együttesen elfoglalt vetésterülete 2-2,5 millió ha. Étkezésre és takarmányozásra évente kb. 3 millió tonna búzát használunk fel, az ezen felüli mennyiség biztonsági és export alapot képez. Hő- és vízigénye az őszi árpáénál, de főleg a rozsénál nagyobb. A nemesítési munkának köszönhetően télállósága jó. Az egész országban termeszthető, a talajjal szemben nem különösen igényes, ezért a viszonylag gyengébb adottságú területek is hasznosíthatók vele. Érzékeny az előveteményre, fajtaváltással önmaga után egy alkalommal termeszthető. Azon elővetemények után fejlődik jól, melyek korán lekerülnek, a talaj víz- és tápanyagkészletét nem használják ki, gyomosító hatásuk kicsi. Tápanyagellátásában döntő szerepük a mûtrágyáknak van. A szükséges mûtrágya mennyiségét a tervezett termés, a talaj tápanyagtartalma, az elővetemény és az esetleges istállótrágya utóhatásának ismeretében határozhatjuk meg. Alaptrágyaként adjuk a kiszámított P és K teljes mennyiségét, a N kis részét vetéskor, döntő többségét azonban tavasszal a fagyok elmúlásától a szárbaindulásig juttassuk ki. A kalászosok nem igényelnek mélymûvelést, de a nagy termés alapvető feltétele a jól előkészített magágyba történő vetés. Törekedni kell arra, hogy a talaj a vetés mélységéig aprómorzsás legyen, alatta pedig ülepedett, nem túl poros. A vetendő magmennyiség meghatározásához néhány adat a 2. sz. táblázatban található. Az optimálisnál kevesebb vetőmag jelentős terméskiesését okozhat, de a túl sûrû vetés is kedvezőtlen, mert az ilyen állomány állóképessége és a betegségekkel szembeni ellenállósága is kisebb, ráadásul a nagy állománysûrûség a sütőipari minőségre kedvezőtlen hatású.
A durum vagy makaróni búza iránt, az átalakuló fogyasztói szokásoknak köszönhetően egyre nő a kereslet. Igazi értéke kiváló minőségében rejlik. Különleges fehérje struktúrájának és sárga pigment tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas száraztésztagyártásra, tojás hozzáadása nélkül. A tojással készült száraztészták szalmonella fertőzést hordozhatnak, ezért kevésbé exportképesek. A nemesítői munkának köszönhetően a durum búza őszi vetésû fajtái jó télállóságúak. Az ország bármely részén termeszthető, de a hidegebb és kötöttebb, kedvezőtlen víz- és hőgazdálkodású talajok nem megfelelőek számára. Termőképessége ugyanazon termőhelyen elmarad az őszi búzáétól mintegy 25-30 %-kal. Amennyiben ezt a piac a felárral elismeri, érdemes termeszteni, mert termelési költségei nem nagyobbak, agrotechnikája nem bonyolultabb, mint a Tr. aestivum fajtáké, sőt víz- és tápanyag igénye mérsékeltebb. Lehetőleg jó kultúrállapotú, tápanyagban gazdag területre kerüljön, ami a kezdeti gyors fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Talajelőkészítése az őszi búzánál ismertetettekkel megegyezik, elmunkált, szerkezetes, tömör magágyat kíván. Jó előveteményei a nyáron betakarított hüvelyesek, az őszi káposztarepce, a fehér mustár és az olajretek. Ne vessük kukorica, napraforgó, burgonya, kalászos gabonák után. Keveredési okok miatt egyéb búzától 50 m védőtávolság megtartása ajánlott. Vetési útmutatóját a 2. táblázat tartalmazza.

A tönköly búza a legrégebben termesztett búzafajaink egyike. Kenyérgabonaként már a görögök is nagyra becsülték. A reformkonyha ma különleges pékáruk készítéséhez, gyengébb minőségû lisztek javítására igényli. Fehérje tartalma 16-20 %, sikér- és ásványi-anyag tartalma szintén kiváló. 2003-tól már 4 fajta áll a termesztők rendelkezésére. Tûri az extenzív termesztési körülményeket. Betegség-ellenálló képessége kiemelkedő, tápanyag-igénye szerény. Termőképessége 35-40 %-kal elmarad az aestivum fajtákétól. Az intenzív termesztés ráfordításait rosszul hasznosítja. Kiváló a produktív bokrosodó képessége, a 2. táblázat vonatkozó adatai tehát nem elírások. Vetése különleges gondosságot igényel, mert pelyvás ikertermése könnyen boltozódik, hiányos lehet a kelés.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az idén elvetésre kerülő gabonát már az Európai Unióban fogjuk learatni! Éppen ezért érdemes néhány szóban összefoglalni az EU gabonafélékre (és az olaj-, a fehérje- és a rostnövényekre) kidolgozott piacszabályozását. Alapvetően 3 szabályozó mechanizmus különíthető el:
- a közvetlen támogatások,
- az intervenciós felvásárlás,
- a külpiaci intézkedések rendszere.

A támogatható növények közé az összes őszi vetésû kalászos gabona beletartozik, a területalapú támogatás igénybe vételének azonban több feltétele van. Adott területre, egy gazdasági évben csak egyfajta támogatási kérelem nyújtható be. Ezt csak olyan területre lehet benyújtani, amely:
- már 2000. dec. 31-én is szántóföldi mûvelés alatt állt (nem állandó kultúra, évelő növény, vagy legelő borította);
- megfelel az előírt éghajlati-, területi-, agrotechnikai kívánalmaknak;
- megfelelő méretû terület áll a termelő rendelkezésére, melyeket az előírásoknak megfelelően a termelésből ki tud vonni; és amelyek kielégítik az előírtakat.

A gabonapiaci intervenció azt jelenti, hogy amennyiben a termelő az intervenciós felvásárlási időszakban nem tudja áruját értékesíteni, akkor azt szabott áron felkínálhatja megvételre az Európai Uniónak. A külpiaci szabályozás pedig az importvámok, illetve exporttámogatások alkalmazásával valósul meg.

Néhány gondolat erejéig ki kell térni a fajtakérdésre is. A termelés fejlesztésében a helyes fajtaválasztás a leggyorsabban, leggazdaságosabban megtérülő, többletköltséget nem jelentő befektetés. A piaci kívánalmak miatt azonban napjainkban a termelő meglehetősen korlátozott a fajta megválasztásában. Többnyire ugyanis nem a gazdálkodó, hanem a szerződéses partner dönti el, milyen növényt is kíván termeltetni, termelési célját milyen fajtával/fajtákkal kívánja elérni és ezekhez köti a termesztés bizonyos mértékû előfinanszírozását is. A termelő pedig vagy beleegyezik, és adott feltételekkel szerződéses viszonyt létesít, miáltal viszonylagos biztonságban érezheti magát, vagy pedig hazárdírozik, bízva tehetségében, szerencséjében, a szabadpiac számára kedvező alakulásában és a megfelelő időjárásban, ami az utóbbi években nem kényeztetett el bennünket.

Jelen írásunkban nem térünk ki részletesen a fajta kiválasztásának szempontjaira. Ez egyrészt a fent leírtakból következik, másrészt mire cikkünket olvassák, a vetőmag valószínûleg már rendelkezésre áll, így a részletes fajtatan okafogyottá vált.

Közhelynek tûnhet, ugyanakkor mégis fontos hangsúlyozni, hogy mindig fémzárolt, ellenőrzött, garantáltan jó minőségû, tiszta, fajtaazonos, jó csírázó képességû, csávázott vetőmagot használjunk. Nem érdemes a vetőmagon spórolni, hiszen az itt megnyert kis összeg többszörösét kell később növényápolásra, növényvédelemre fordítani, nem is beszélve az elmaradt hozam okozta bevételkiesésről.

Hazánkban általánosan elterjedt a gabona-sortávolságra (12-15,6 cm) történő vetés, melynek eszközei a sorbavető gépek. Feladatuk, hogy pontos sortávolságra, soronként elméletileg egyforma magmennyiség kivetését biztosítsák. Mechanikus, vagy pneumatikus rendszerûek (szívó, vagy nyomó levegővel) és a kettő kombinációja lehetnek. A korszerû vetőgépek sokféle kiegészítő berendezéssel ellátottak (mûtrágya-, növényvédő szer adapter, vetésellenőrző monitor, magtakaró, sortömörítő henger, stb.). Napjainkban egyre inkább terjednek a több gép kombinációját tartalmazó vetőgéptípusok, melyek képesek a magágykészítést és vetést (esetenként az alapmûvelést is) egy menetben elvégezni, akár a tarlóba is (direktvetés). Ezeknek a mûvelettakarékos módszereknek a jelentőségét a menetszám csökkentése, a talaj-, illetve költségkímélés mellett növényvédelmi szempontok is alátámasztják. A hagyományos és a csökkentett rendszer közötti különbségekről részletesen a 3. sz. táblázat tájékoztat.

Gabona vetésére alkalmazható módszerek még a mûvelőutas- és a szórva vetés. A mûvelőutas vetést sorbavető gép segítségével hajtjuk végre, úgy, hogy a későbbi rendszeres növényvédelmet, trágyázást végző traktor nyomtávolságának, abroncsméretének megfelelő távolságban 2-2, vagy 3-3 sor vetését kihagyjuk. Gabonák esetén a szórva vetéskor a vetőmagot (leggyakrabban) repítőtárcsás mûtrágyaszóróval juttatjuk ki a talajfelszínre. A kijuttatott magot pedig tárcsával sekélyen a talajba dolgozzuk, majd hengerezzük. Csak szükségmegoldásként kerülhet szóba, mert a vetéssel szemben támasztott igényeket nem elégíti ki. Csak nagyon megkésett, vagy megismételt vetések esetén, a rendelkezésre álló rövid idő okán javasolható.

Dr. Késmárki István - Petróczki Ferenc

1.sz. táblázat

A Magyarországon termesztett kalászos gabonák termelési adatai (KSH, 2001.)


Betakarított terület

(ha)

Betakarított termés

(t)

Termésátlag (t/ha)

Külkereskedelem (t)


Felvásárlási átlagár*

(Ft/t)





Export

Import


Búza (aestivum és durum)

1 205 607

5 196 759

4,31

1 515 118

-

22 828

Árpa (őszi és tavaszi)

367 467

1 299 148

3,53

139 892

50 655

25 746

Rozs

50 829

120 988

2,37

188

628

20 335

Tritikálé

119 556

393 920

3,29

680

6

18 682

* a vetőmag, az étkezési, illetve a takarmányozási célra történt felvásárlások együttesen

2.sz. táblázat

Tájékoztató adatok a Magyarországon termesztett őszi kalászos gabonák vetéséhez


Vetésidő*

Vetésmélység** (cm)

Sortávolság (cm)

Csíraszám (millió db/ha)

Ezerszemtömeg (g)

Vetőmag mennyiség (kg/ha)

Tönköly búza

okt. 1-20.

4-5

12,0-15,6

2,0-2,5

70-75***

120-160

Őszi durum búza

okt. 10-20.

4-5

12,0-15,6

5,5-6,0

38-42

220-260

Őszi búza

okt. 10-20.

5-7

12,0-15,6

5,0-6,5

40-44

200-266

Őszi árpa

szept. 25-okt. 5.

4-5

12,0-15,6

5,0-6,0

38-42

190-255

Rozs

szept. 15-25.

3-6

12,0-15,6

4,5-5,0

30-34

150-170

Tritikálé

szept. 15-25.

4-5

12,0-15,6

4,8-5,2

43-45

220-250


* a táblázatban megadott adatok a gyakorlatban ettől eltérőek is lehetnek, hiszen a vetés a hegyvidéki, hûvösebb klímájú területeken korábban, míg napos, déli vidékeken későbbi időpontban is történhet; a vetőmag mennyisége a különböző fajták ezerszemtömegétől és a használati értéktől függően változhat.
** a vetés kötött talajokon sekélyebbre, laza talajon mélyebbre történik.
*** ikerszemes pelyvás.

3.sz. táblázat

A hagyományos és a csökkentett mûvelési rendszer különbsége (BIRKÁS, 2002.)

Tényezők

Hagyományos rendszer

(minden fázis külön menetben, hagyományos vetés)

Csökkentett rendszer

(alapmûvelés, elmunkálás, kombinált magágykészítés + vetés)

Idő- és élőmunka szükséglet

Sok

Közepes

Hajtóanyag szükséglet

Sok

Közepes

Különleges gépigény

Nincs

Van

Kártevők, kórokozók gyérítése

Herbicid függőség

Kicsi

Kicsi

Talaj- és környezetvédelem

Bizonytalan

Taposási kár (menetszám)

Sok

Kevés

Talajnedvesség veszteség

Sok

Közepes

Tarlómaradvány érzékenység

Változó

Változó

Alkalmazhatóság

  • kötött talajon

  • száraz talajon

  • nedves talajon

  • tömör altalaj esetén


  • lehetséges

  • lehetséges

  • változó

  • lazítás nélkül nem


  • lehetséges

  • kis kockázat

  • változó

  • lazítás nélkül nem

Talajszerkezetre gyakorolt hatás

Kedvezőtlen

Kímélő

Degradált talaj javítása

Bizonytalan

A növénytermesztés alapozása

Változó

Biztonságos

Szakértelem igény

Változó

Nagy

Környezetképesség

Gyenge

Igen jó

Minősítés % (előny: hátrány)

40: 60

65: 35

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. december 8. 13:34