Bulgária domborzata változatos, felszínének majdnem fele dombos táj, nagyrészt termékeny talajokkal. Az ország területének 57%-a tartozik a Fekete-tenger vízgyűjtő területébe. Az ország többi részéről a vizek az Égei-tengerbe tartanak. A vízhálózat az északkeleti országrész kivételével sűrű, de a Duna kivételével nincs nagy vízhozamú folyó. Télen a hőmérséklet 0 és -7ºC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála mínusz 20ºC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában, a Duna part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35ºC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónapok a május, október és a november.
Napjainkban Bulgáriában valamivel több, mint 5,1 millió hektár a mezőgazdaságilag hasznosított földterület, amelynek 80 százalékán áll fent földbérlet, vagy lízingnek nevezett tartós bérlet, jól mutatva, hogy a földtulajdon és a földhasználat nem egy kézben jelenik meg. Az összes mezőgazdasági terület maradék 20 százaléka társas vállalkozások tulajdonát képezi. A lakosság 10 százaléka, összesen mintegy 700.000 ember dolgozik a mezőgazdaságban, amely a GDP kb. 6 százalékát (2012-ben 6,4%) adja. Ez az arány 1999-ben 20%, 2000-ben 15% volt! 2012-ben egyébként 370 486 regisztrált gazdaság, ill. egyéni mezőgazdasági termelő volt Bulgáriában. A 2. táblázat adataiból jól látszik, hogy bár Bulgária mezőgazdaságának gépesítettsége napjainkban is nagyon alacsony, az elmúlt tizenöt éves periódusban alapvetően növekvő trend érvényesült ebben a tekintetben.
Az ország természeti adottságai alapvetően jó feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás számára. A talajok nagy része alkalmas a szántóföldi növénytermesztésre, a szántóterület több, mint felén kalászos gabonákat termesztenek, ezek közül is őszi búzát a legnagyobb arányban. A második legnagyobb területen ter- mesztett szántóföldi növény a napraforgó és fontos helyet foglal még el a vetésszerkezetben a dohány és a repce. A dohánytermesztés megközelítőleg 20 százalékát adja a mezőgazdasági szektorban előállított kereskedelmi értéknek. A repcetermesztés nem tekint vissza komoly múltra, de az elmúlt években számottevően nőtt a vetésterülete.
1. ábra: Bulgária talajtérképe
2. ábra: a területhasználat megoszlása Bulgáriában
A rendszerváltást követően, a piacgazdaságra való áttérés időszakában jelentősen romlottak a mezőgazdaság gazdasági mutatói (ennek okát mindenekelőtt a tisztázatlan földtulajdonok, a kereskedelmi csatornák hiánya és az alacsony inputanyag-használat jelentette). A szántóterület, az állatállomány és a termésátlagok is egyértelmű csökkenést mutattak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a fejlődés megindulásáról beszélhetünk, hiszen a támogatási lehetőségeknek köszönhetően komoly beruházások indultak meg a mezőgazdaságban, amelyek javítják a termelés színvonalát. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatások alapvetően két csoportba oszlanak: a területalapú támogatás, amely néhány eurós nemzeti kiegészítéssel (Bulgáriának, mint új tagországnak még van erre lehetősége) 2012-ben 130 EUR/ha volt, ill. a másik csoportot alkotó pályázati úton elnyerhető vidékfejlesztési támogatások. Bulgáriában a 2007–2010 közötti időszakban az agrártámogatások 30 százalékát tették ki a közvetlen kifizetések, 70 százalékot pedig a vidékfejlesztési támogatások, míg az azonos időszakban az EU-27 országaiban 67 százalék, az EU-15 országaiban pedig 73 százalék ment közvetlen kifizetésekre.
A szántóföldi növénytermesztés mellett a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés is jelentős szerepet tölt be Bulgária mezőgazdaságában, viszont ezen kultúrák termőterülete jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Főbb zöldségnövények a paradicsom, paprika, uborka és dinnye, gyümölcstermő növények közül pedig a szilva, cseresznye, alma és dió a meghatározó. A gyümölcstermesztő terület növekedését elősegíthetik az ültetvénytelepítési támogatások. A bortermelés esetében a befektetők megjelenése hozhat létre olyan méretű pincészeteket, amelyek képesek az EU piacaira exportálni.
A kertészeti ágazathoz hasonló tendenciák zajlódtak/zajlódnak az állattenyésztésben is. Itt meghatározó állatfajok a juh, sertés, szarvasmarha és baromfi. Az állatlétszám csökkenésének a nemzeti és az újonnan megnyíló európai uniós támogatási lehetőségek vetettek véget, 2013-ban az előző évhez képest 15 százalékkal növekedett Bulgáriában az állatállomány létszáma. Ezen belül a szarvasmarha állomány létszámának 9,4 százalékos növekedése volt a legjelentősebb. Bulgária saját programot hozott létre az ökológiai gazdálkodás részarányának növelése érdekében és ennek köszönhetően nőtt is ez elmúlt években az ökológiailag művelt területek aránya. Ebben a szegmensben a rozs, a zab, a zöldségnövények és a mogyoró a leginkább meghatározó.
3. ábra: Bulgária mezőgazdasági termelésének termékkibocsátásának megoszlása 2007–2011 átlagában (Forrás: EUROSTAT)
A múlt és a jelen
A műtrágya-felhasználás példája mutatja talán a legjobban a rendszerváltás utáni negatív változásokat Bulgária mezőgazdaságában. Közvetlenül a rendszerváltást követően drasztikusan lecsökkent a kijuttatott műtrágyamennyiség és a csökkenő trend olyannyira elhúzódott, hogy csak 1998-ban érte el a történelmi mélypontot. Ebben az időszakban gyakorlatilag egyoldalú nitrogéntrágyázást végeztek a mezőgazdasági termelők, a foszfor és kálium nitrogénhez viszonyított aránya nagyon alacsony volt. 2006 óta növekvő trend érzékelhető a foszfor- és kálium műtrágya utánpótlás vonatkozásában, sőt ez a trend az elmúlt években a vártnál gyorsabban folytatódott. Az elmúlt évben az előző évhez képest 30 százalékos növekedés mutatkozott a teljes NPK mű- trágya-felhasználásban, amely nagy részben köszönhető annak, hogy a területalapú és egyéb európai uniós támogatásokból kifolyólag javult a mezőgazdasági termelők tőkeellátottsága. Emellett fontos szempont a szántóföldi növények, mindenekelőtt a repce jó értékesítési lehetőségei, amik ösztönzően hatnak az intenzívebb termelésre, így a nagyobb mértékű inputanyag-felhasználásra. Az új ültetvények telepítése során sor kerül az alapműtrágyázásra, amely szintén hozzájárul a műtrágya-felhasználás országos növekedéséhez.
Az agrár- és élelmiszeriparban megtermelt áruk 4–7 százalékos importrészesedéssel, illetve 10–12 exportrészesedéssel bírnak (3. táblázat). Az 1996–2011 közötti összehasonlításból emellett az is jól kirajzolódik, hogy mennyiségileg mind az importált, mind pedig az exportált árualap jelentős mértékben nőtt.
4. ábra: a műtrágya-felhasználás alakulása Bulgáriában (Forrás: Bulgáriai Statisztikai Hivatal)
3. táblázat: áruk export-import alakulása Bulgáriában, millió UDS (Forrás: FAO, 2014)
Margarita Todorova
Fordította: Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Benedek Szilveszter
