Szántóföldi melléktermékek és hasznosításuk lehetõségei

Agro Napló
Mellékterméknek nevezzük azt az elsõdleges termelési cél eredményeként megjelenõ fõtermék mellett kiküszöbölhetetlenül képzõdõ hulladékot, amely egy másik termelési folyamatban értékes kiindulási nyersanyaggá válik.

A mezőgazdasági melléktermékek a Föld biomassza készletének részei. Megkülönböztetünk:

  • elsődleges biomasszát, amelyet a növényi szervezetek állítanak elő,
  • másodlagos biomasszát, amely az állati szervezetek produktuma.

A szántóföldi melléktermékek tehát az elsődleges biomassza részei.

A szántóföldi növénytermesztésben az ikertermék is jól ismert fogalom. A főtermék mellett keletkező termék(ek)et foglalja magába. Jó példa erre a lucernatermesztés: az éves termés egyik részéből széna, a másikból pl.: szenázs készíthető, vagy a tej és a borjú klasszikus esete.

Mivel a szántóföldi melléktermékek értékes nyersanyagok, ismernünk kell:



Kukorica 42-47:1< BR>

Egyéves hüvelyes 22-25:1< BR>

Napraforgó 38-40:1< BR>

Évelő pillangósok 14-18:1< BR>

Cirokfélék 40-45:1

A kalászos gabonák, a rizs szalma, a kukoricaszár nagy mennyiségben szerepelnek a különböző gomba-táptalajok előállításában is. A leveles cukorrépa fej a betakarítási technológiától függően lehet tömegtakarmány és a talajt gazdagító szervesanyag is. A szalmafélék szerepet kaphatnak a meliorációban, a rekultivációban és a talajvédelemben is (Egerszegi-féle réteges homokjavítás, talajtakarás).

A 2. sz. táblázatban felsoroltak nagy része az állattenyésztésben alomként vagy tömegtakarmányként hasznosítható. Alomként az őszi árpa szalmája a legértéktelenebb, sertések számára egyáltalán nem megfelelő. A szalmafélék takarmányként változó értékûek. Gyenge vagy közepes rétiszéna értékû a zab, a tavaszi árpa, a fûmag és a hüvelyesek szalmája. Takarmányozási szempontból értéktelenek a rozs, a tritikálé, az őszi árpa szalmák. Az évelő pillangósok magszalmája csak akkor etethető juhokkal, növendék marhákkal, ha a főtermék betakarítása előtt nem használtak desszikkánst. A száraz kukoricaszár, a búzaszalma szintén feltételes takarmányok, többnyire lédús tömegtakarmánnyal keverve vagy velük erjesztve a kérődzők tömegtakarmány-bázisát képezhetik. A zöld kukoricaszár (csemegekukorica) és a hibrid kukorica apasorai virágzás után zölden és szilázsként is értékesek. A lédús melléktermékek, káposztafélék, burgonya, olajtök hús, takarmányrépa levél, amennyiben földdel nem szennyezettek, szintén részei lehetnek a takarmánybázisnak. Az üzemi magtisztítás során képződő ocsú, rostaalj csak akkor takarmányozható, ha nem tartalmaznak mérgező vagy az állati termék minőségét rontó (íz és színrontó) gyommagokat.

Mint látható, a szántóföldi melléktermékek hasznosítási lehetőségei adottak a főtermék előállítási helyén vagy az ahhoz közel, az állattenyésztésben, ahonnan szerves trágyaként vissza is kerülhetnek.

A szántóföldi melléktermékek (a kertészetben képződők is) szinte kivétel nélkül alkalmasak komposzt készítésére, így trágyaértékük növelhető. A komposztálás során a kiindulási anyagok NPK és mikroelem mûtrágyákkal, kőzetőrleményekkel, egyéb biológiai hozamfokozókkal dúsíthatók, serkentő- és oltóanyagokkal kezelhetők (a komposztálásról bővebben az Agronapló 2003. júliusi számában írtunk). Ipari célra történő értékesítésük akkor indokolt, ha:

  • az árbevétel meghaladja az üzemi hasznosításból származó előnyöket,
  • az árbevétel egy részét talajerő visszapótlására fordítjuk.

Bizonyos értelemben szántóföldi melléktermékeknek tekinthetők az „ipari növények” (esetleg többszöri) feldolgozása során képződő hulladékok, melyeket közvetlenül hasznosíthat a növénytermesztés (melioráció, trágyázás), vagy takarmányként az állattenyésztés és mint istállótrágya kerülhetnek vissza a termőföldbe. Ezeket talán nevezhetnénk másodlagos (szekunder) melléktermékeknek. Néhány közülük:

  • malomipari melléktermékek (korpa, takarmányliszt, borsóhántolási hulladék),
  • olajipari melléktermékek (extrahált magdarák, jó fûtőértékû napraforgó héj),
  • cukorgyári melléktermékek (depóföld és földiszap, répaszelet, melasz, mésziszap),
  • szesz- és sütőipari melléktermékek (szeszmoslék, törköly, árpatörmelék, malátacsíra, vinasz, takarmányélesztő),
  • keményítő-gyártási melléktermékek (takarmány keményítő, kukorica lekvár, kukorica glutén, törköly).

A sort lehetne még folytatni a konzerv-, tej- és sütőipari hulladékokkal, amelyek egyrészt az állattenyésztés fontos takarmány komponensei, de például a konzervipari hulladékok szervestrágyaként vagy komposztként közvetlenül is hasznosulhatnak a talajerő-gazdálkodásban.

Összefoglalva: az elsődleges és másodlagos szántóföldi melléktermékek újrahasznosításának racionális területei a talajtermékenység javítása, az állattenyésztés takarmánybázisának bővítése. Ez utóbbival csökkenthető a takarmánytermő terület, a képződő szervestrágya pedig a talajba visszajuttatva fontos természetes hozamfokozó.

Egy gondolat erejéig szólni kell még az ipari- és kommunális szférában képződő olyan hulladékokról is, melyek a talajerő-gazdálkodásban hasznosíthatók. Felhasználásukat ugyan jogszabályok határolják be, velük kapcsolatosan azonban nem árt fenntartásokkal élni! Nem tudni ugyanis, hogy egy ma használatos vizsgálati módszert holnap nem vált-e fel olyan metodika, ami ugyanarról a hulladékról már negatív hatásokat mutat ki.

Dr. Késmárki István - Petróczki Ferenc

1.

sz. táblázat
A hazai szántóterület szárazanyagban kifejezett

biomassza produkciója (becsült adatok)
Megnevezés Kedvező Kedvezőtlen
  Évjárat mennyiségi adatai
Szántóterület 2000-2003

között (millió ha)
4,7
Biomassza produkció (t/ha) 7,5 9,0
A biomassza produkcióból:
Főtermék (t/ha) 4,5 5,4
Melléktermék (t/ha) 3,0 3,6
A 4,7 millió ha-on képződő:
Főtermék (millió t) 21,15 25,38
Melléktermék (millió t) 14,10 16,92
Összesen (millió t) 35,25 42,30
2.

sz. táblázat
Takarmányozásra,

trágyázásra alkalmas fontosabb szántóföldi melléktermékek beltartalmi

értékmérő tulajdonságai
Melléktermék Beltartalom (g/kg)
  Víz Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost NMKA* Hamu
őszi árpa szalma 130-150 30-33 12-16 380-410 350-370 50-60
tavaszi árpa szalma 130-150 35-38 14-17 350-365 370-390 55-65
őszi búza szalma 130-150 30-34 23-27 400-420 320-340 50-53
tavaszi búza szalma 130-150 31-33 14-18 390-410 370-385 37-41
fûmagszalma 130-150 56-60 14-18 320-330 370-385 80-84
kölesmagszalma 130-150 45-50 17-20 320-330 370-380 80-84
moharmagszalma 130-150 30-35 15-18 320-330 420-430 55-65
rozs-, tritikálészalma 130-150 31-33 12-15 400-420 358-365 40-44
rizsszalma 130-150 45-52 25-30 295-305 340-350 130-140
zabszalma 130-150 35-43 18-22 370-380 375-380 50-55
pohánkaszalma 130-150 57-63 18-22 285-295 420-430 60-65
cirokmagszalma 130-150 40-45 17-21 325-333 390-400 70-80
hüvelyes, pillangós magszalma 130-150 80-120 12-22 340-400 340-400 50-90
kukoricaszár (zöld) 350-650 24-26 9-20 105-116 156-171 29-44
kukoricaszár (száraz) 180-220 20-24 5-8 300-320 380-420 30-37
leveles cukorrépa fej 750-800 24-32 5-10 23-30 90-110 45-90
takarmányrépalevél 770-880 20-24 4-8 18-25 50-90 30-80
takarmánytök 880-950 8-12 5-8 7-9 25-30 5-7
olajtökhús 880-940 7-10 3-4 7-8 28-30 5-7
csicsókalomb 770-790 20-24 4-7 40-50 120-130 30-40
takarmányburgonya 680-750 17-25 1-2 6-10 160-270 9-11
ocsú, rostalj (gabona) 130-140 180-250 50-80 120-200 350-450 40-120
* nitrogénmentes, kivonható anyagok
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A hét végéig maradnak a zivatarok

A hét végéig maradnak a zivatarok

A megnövekedett nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jön, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is...

Északkeleten hiányzik a csapadék

Északkeleten hiányzik a csapadék

A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét el...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. december 8. 13:34