Hazánk szőlői átlagban négy csoportra oszthatók mûvelésmódjuk szempontjából:

lugasmûvelés

magasmûvelés-széles sortávolság: 2 m magas huzalos támasz (Moser, Sylvoz, egyesfüggöny, ernyőmûvelés)

középmagas mûvelés: 1,5 m magas huzalos támasz (kordon, Guyot, szálvesszős mûvelés)

alacsony mûvelés: karótámasz (fej-és bakmûvelés)

Legyen szó bármilyen mûvelésmódról, a támberendezésekkel szemben a követelmények az alábbiak:

-         hosszú élettartam,

-         jó stabilitás és rugalmasság,

-         kis tömeg,

-         kedvező ár,

-         csekély karbantartási munka,

-         környezetkímélő legyen (talajvizet ne károsítsa),

-       az ültetvény felszámolása esetén problémamentesen megsemmisíthető, vagy újra hasznosítható legyen.

A támberendezés elemei:

-         karó,

-         támoszlop,

-         feszítőhuzal,

-         huzaltartozékok (horog, feszítőberendezés, huzaltartók, stb.)

Karó

A hagyományos tőkemûvelésmódoknál és a huzalos támaszúaknál egyaránt szükség van karóra. Utóbbi esetben nem csupán támasztékul szolgál, hanem az egyenes törzs kialakításában is szerepet játszik.

Típusai:

-         fenyőkaró: könnyû, rugalmas, élettartam az impregnálástól függ, 1,5-1,8 m hosszú és 3,4 cm átmérőjû, felszámolása engedélyezett égetőben történhet;

-         akácfa karó: nem szükséges impregnálni, hosszú életû, rugalmas, hossza 1,25-1,5 m, vastagsága 6-8 cm, tüzelőberendezésben felszámolható;

-         fémalapú, illetve horganyzott karó: kis tömegû, tartós, 1,3-2 m hosszú és 1,5-2,1 cm vastag, újrahasznosítható;

-         mûanyag karó: könnyû, erősen hajlik, törésveszélyes, a talajt nem károsítja, hossza 1-2 m, átmérője 2 cm.

Támoszlopok

A huzalos támrendszer huzalait az oszlopok tartják (minden hajtással, a levél-és fürttömeggel együtt), a végoszlopokat emiatt jól ki kell horgonyozni. A támoszlopokat (sorközben) 4-6 m-enként kell lehelyezni (a mûvelésmódtól, az anyagtól és a sortávolságtól is függ).

Típusai:

-         lucfenyő oszlop: rugalmas, kör keresztmetszete gépi szüretre alkalmassá teszi, szög, kampó könnyen beleverhető, hossza 2-3 m, átmérője 8-10 cm, fontos a megfelelő impregnálás a hosszabb élettartam érdekében, égetőmûvekben számolható fel;

-         kerek akácfa oszlop: impregnálás nélkül is tartós támoszlop, nehéz a kampókat beverni, a kérget le kell fejteni, gépi szüret esetén a háncsot is, nem szennyezi a talajt, hossza 2,2-3 m, átmérője 8-18 cm, fûtőmûben számolható fel;

-         fûrészelt akác oszlop: előnye az előbbivel szemben, hogy a négyszögletes vágás során a háncsot és a szíjácsot eltávolítják, a szögeket könnyebb beverni, nem kell impregnálni és mégis tartós, jó állásszilárdságú, 2,25-2,7 m hosszú és 6,5 x 6,5 cm keresztmetszetû;

-         horganyzott fémprofilú oszlop, nemes acél oszlop: kapoccsal vagy horoggal ellátott oszlopok, az oszlopok élettartama megfelel az ültetvény élettartamának, újra felhasználhatóak, kis súlyúak, gyorsan beállíthatóak, gépi szürethez a legkiválóbb, horganyzástól függően a növényvédőszer esetleg kikezdheti a cinkréteget, széljárásos helyeken az oszlopok megfelelő távolságára figyelni kell, hossza 2-3 m;

-         fémvázas betonoszlop: időtálló, de ütésre érzékeny, nagy súlyuk miatt nehezen állíthatók be, a hajtástartó huzalok rögzítése körülményes, gépi szürete alkalmatlan, hossza 2-3 m, átmérője 10-12 cm, újrahasznosítható;

-         vaspántos betonoszlop: fentivel szemben tartósabb és könnyebb, de a huzalok rögzítésére itt is speciális pántokra van szükség és a gépi szüret problémát okoz;

-         mûanyag oszlop: hosszú élettartamú, könnyû, saját huzalrögzítője van, erős terhelésre meghajlik, végálló oszlopnak nem alkalmas, hossza 2-3 m, átmérője ált. 8 cm, újra hasznosítható.

Huzalok

A tőke formájának meghatározását és a hajtások megtartását szolgálják. Hosszú élettartamú, megfelelő szakítószilárdságú, kis súlyú és újrahasznosítható huzalok a legalkalmasabbak.

-         horganyzott acélhuzal: a korrózióvédelem nem tart ki az ültetvény élete végéig, a hajtásokon dörzsölési károk keletkezhetnek, újrahasznosítható;

-         cink-alumínium bevonatú huzal: jobb korrózióvédelem, hosszabb élettartam, nagy szakítószilárdság;

-         vashuzal: a nem horganyzott rozsdás huzal erős súrlódási kárt okozhat a kordonkarokon, vasszennyeződést okozhat a fürtökön is, újrahasznosítható;

-         nemesacél huzal: korróziónak ellenálló, nagy szakítószilárdságú, kisebb súlyú, nehezebben rögzíthető, mint a horganyzott, nem okoz dörzsölési kárt, hosszabb élettartamú és újra felhasználható;

-         mûanyag bevonatú vashuzal: főként hajtástartó huzalként alkalmazzák, időjárás-ellenálló, kevesebb dörzsölési kárt okoz, néhány év alatt viszont átrozsdásodhat, nem lehet újrahasznosítani;

-         mûanyag huzal: nincs korrózió és dörzskár, rögzíteni kell minden tartóoszlophoz, kartartóként nem használható, metszéskor sérülhet, kis súlyú, nyúlékony, felszámolása: megsemmisítéssel.

A huzaltámasz tartozékai

Huzalrögzítés: horganyzott U-szög, falhorog, speciális kampók és szegek szolgálnak a huzalok rögzítésére a támoszlopokon és a végálló oszlopokon. Úgy kell elhelyezni, hogy a huzal szabadon mozoghasson és az utánfeszítés lehetséges legyen.. A huzalfeszítő a huzalok utólagos megfeszítésére, a horgony pedig a huzal talajban való rögzítésére szolgál.

Ökonómia, költség-előirányzat

A tárgyalt támberendezési lehetőségek típusát, felhasznált anyagát tekintve igen eltérő költségterheket jelentenek. Már ez első, de legkésőbb a második évben ki kell építeni és a megtérülése több évet vesz igénybe. Az alábbi példa 1 ha törzsszőlő bekerülési költségét mutatja. A terv a 2004 januári árak alapján készült 2,5 x 1 m-es térállású Fûszeres tramini fajtára vonatkozik, fémoszlopos támberendezéssel, áfa nélkül. (A piaci helyzet a 2004. év elejétől jelentős mértékben változott a fémoszlopok árát tekintve.)

terület előkészítés:                                         468.000 Ft

telepítés:                                                       1.630.000 Ft

támberendezés építés anyagköltsége:  2.115.925 Ft

segédüzemi költsége:                                   850.000 Ft

1. év ápolási költsége:                                   261.000 Ft

2. év ápolási költsége:                                   300.000 Ft

3. év ápolási költsége:                                   328.000 Ft

4. év ápolási költsége:                                      10.000 Ft

kerítésépítés 1 ha-ra eső költsége:             329.188 Ft 

Mindösszesen:                                                           6.334.003 Ft

Ha a támberendezés anyag-és segédüzemi költségét az összköltséghez viszonyítjuk úgy látható, hogy 46%-át támaszrendszer az első négy év költségének. A megtérülés csak ez után várható fokozatosan, a szőlő termőre fordulásával.

Érdemes mégis a célnak legmegfelelőbb támberendezést kiépíteni és nem feltétlenül a legolcsóbb változat mellett dönteni, mivel az ültetvényt hosszú időtartamra hozzuk létre és a támaszrendszeren -mely alapvetően befolyásolja a szőlő mûvelésének összes elemét és a termés mennyiségét- a későbbiekben már nem, vagy igen nehezen változtathatunk.

Felhasznált irodalom:

Prohászka F.: Szőlő és bor. Mezőgazda Kiadó, 2003.

Bauer K.: Szőlősgazdák könyve-Integrált szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó, 2004.

II. Gyümölcsültetvények berendezései

Bevezetés

 A termőültetvény területe megfelelő szintezést igényel, amelyhez gyakran komoly földmunkát kell elvégezni. Gondoskodni szükséges a csapadék elvezetéséről, a csatornázás korrekt kialakításáról. A kiválasztott terület kiegészítő berendezései többnyire karókból, feszítőhuzalokból, valamint további kiegészítőkből: árnyékolókból, jégvédelmi hálókból, stb. állnak. Fontos figyelembe venni az oltványok jellemzőit, így az alanyok növekedési erélyét, illetve a kialakítandó koronaforma tulajdonságait, hiszen azokból alapvető döntések meghozása következhet. Gyengébb növekedésû alanyok használata esetén a kialakítandó kordonrendszer úgymond elkerülhetetlen, esetlegesen egyéni támaszokkal oldható meg. A gyenge növekedésû alanyok használata továbbá magával vonja az öntözőberendezések kialakítását is. Dél-Tirolban, ahol Európa közismerten legmodernebb szőlő- és gyümölcsültetvényeit láthatjuk mind csepegtető-, mind pedig esőztető öntözőberendezést üzemeltetnek. A csepegtető öntözőberendezés fánként közvetlenül a gyökérzetet táplálja (vízzel, vízben oldott tápanyagokkal), míg az esőztető berendezések fagyvédelmet biztosítanak.

A támrendszerek anyagai

Miként a fentiekben említettük az ültetéskor közvetlenül alkalmazhatunk fánként elhelyezett egyedi támaszt: akácfa karók vagy az elterjedőben lévő bambusz támaszték. Az egyedi támasz sok esetben nem alkalmas arra, hogy megfelelő biztonsággal tartsa meg a már termőre fordult fákat (különösen szeles vidékeken), ezért gyakori az úgynevezett állandó támrendszerek létesítése, amelyen huzalrendszert (kordonrendszert) értünk. Ez egy olyan felépítmény, mely nagy teherbírású, ha megfelelő módon végeztük el kialakítását. Szükséges legalább 10 m-enként oszlopokat elhelyezni, melyek anyaga lehet fenyő, de javasoltabb az akác, külföldön (így Olaszországban és Spanyolországban) használatos még a gesztenye. Természetesen az oszlopok földbe helyezett végét kezelni szükséges olyan anyaggal, amely a gyors rothadástól megvédi (ilyen eljárás többek között a kátrányozás). A végoszlopok elhelyezése a vízszinteshez képest kb. 70°-ban történik, melyek megerősítéséül s egyben a huzalok feszítése végett a földbe betontuskóhoz vagy a talajba lecsavart vasrúdhoz (horgonyhoz) végezzük el a záró rögzítést. Közismert a jó minőségû cinkezett (cinkelt) vashuzalok alkalmazása. Ezek tulajdonságait ismerni szükséges, hiszen méreteik, teherbírásuk, tömegük nagyon eltérő lehet. Ritkán kapunk megfelelő információt a kiegészítő anyagokról, ezért szükséges, hogy táblázatban mutassunk be néhány fontos paramétert.

Cinkkel kezelt huzalok tulajdonságai

Huzal átmérője (mm)	Huzalszám	100 m huzal tömege (kg)	1 kg huzal hosszúsága (m)
1,0	5	0,61	180,32
1,1	6	0,73	135,50
1,2	7	0,87	115,00
1,3	8	1,00	100,00
1,4	9	1,20	83,33
1,5	10	1,40	71,41
1,6	11	1,60	62,47
1,8	12	2,00	50,00
2,0	13	2,40	41,66
2,2	14	2,90	34,48
2,4	15	3,50	28,58
2,7	16	4,40	22,72
3,0	17	5,40	18,51
3,4	18	7,00	14,28
3,9	19	9,00	11,11
4,4	20	11,80	8,46
4,9	21	14,60	6,85
5,4	22	17,70	5,65

 Terjednek az inox-szal kezelt huzalok is, melyekről szintén néhány fontos adatot az alábbi táblázat tartalmaz.

Inox-szal kezelt huzalok

Huzalszám	Átmérő (mm)	1000 m tömege kg-ban
7	1,2	9
9	1,4	12
11	1,6	16
13	2,0	25
15>	2,5	39
17	3,0	55
18>	3,5	76

 A fenti huzalok közül a 12-14 alatt kalibráltak kisebb teherbírásúak, közvetlenül a gallyak, fiatalabb ágak megtartására alkalmasak, míg a 16-20-as számúak inkább fő szerkezeti tartóelemként használatosak, míg a 22-es huzalok kizárólag a horgonyokhoz történő rögzítést szolgálhatják. A cinkkel kezelt huzalok élettartama 15 év körül határozható meg, szemben az inox-szal kezelt huzalokkal, melyeknek élettartama legalább 25 év. Itt kell megjegyezni, hogy manapság az intenzív gyümölcsösök fenntartása ritkán haladja meg a 15 évet, talán ez az egyik oka, hogy ilyen nagy mértékben terjedt el a cinkelt huzal.

Tartóoszlopok tulajdonságai

A fentiekben már említettük az oszlopok anyagát, amelyek hazánkban többnyire valamilyen fából készülnek. Ki kell azonban térni olyan anyagokra, mint a vasbeton, illetve a manapság elterjedőben lévő horganyzott acél. Elsőként az alábbi táblázatban ismerkedhetünk meg a vasbeton oszlopok egyes jellemző tulajdonságaival, amelyek információt adhatnak teherbírásukról, rugalmasságukról, tartósságukról.

Vasbeton oszlopok egyes jellemző tulajdonságai

Keresztmetszet  (cm)	A vasalás módja	Tömeg (kg/ml)	Felszerelés Huzal/vasalat
5x5	4 db/oszlop	6	8/4
6x6	4 db/oszlop	8	8/4
7x7	4 db/oszlop	11	8/4
8x8	4 db/oszlop	15	8/4
8x8	4 db/oszlop	15	12/4
9x9	4 db/oszlop	21	12/6
9x9	6 db/oszlop	21	18/6
8x12	6 db/oszlop	25	18/6
14x14	12 db/oszlop	44	36/12

Jégvédelmi hálók

Mind a gyümölcsösökben, mind pedig a szőlőültetvényekben terjed a jégvédelmi hálók használata, amelyek részben megváltoztatják az ültetvény mikroklímáját, így többek között a hőmérsékletértékeket, a globálsugárzást, stb. A hálókról szintén tudni kell néhány fontos jellemző adatot:

a fekete hálók, amelyek leginkább elterjedtek, 15 évig használhatók;

az ernyők kinyitására a virágzás végén kerül sor, hogy azok semmiképpen se akadályozhassák a méhek repülését a virágzás során, illetve az ernyők bezárását a termés betakarítása előtt néhány nappal már érdemes elvégezni, hogy ezzel is elősegítsük a gyümölcsök színesedését (több fényhez jutását);

különösen az alma esetében végezetül meg kell említeni, hogy a gyenge növekedésû alanyok használata esetén olyan kialakítású ernyőket használnak, amelyek kizárólag a sorokat takarják, a sorközöket azonban nem.

1 ha-ra jutó költség a jégvédelmi hálók kialakítása során

Fekete háló 1200 m2-en	1.080,- Euro
Oszlopok és oszloptartó horgonyok	760,6,- Euro
Orsók horgonyzáshoz	171,2,- Euro
Cinkkel kezelt huzalok (mûanyaggal bevont huzalok)	506,4,- Euro
Nyergek és forgó (záró-nyitó) rendszerek	444,- Euro
Kengyelek, csapszegek, szorító keretek	452,2,- Euro
700 óra munkadíj	2.800,- Euro
	6.214,4,- Euro

Megjegyzés: fenti árak viszonylagosak (tájékoztató jellegûek), természetesen az egyes elemek beszerezhetőségétől, illetve a forgalmazók elérhetőségétől függően jelentősen változhatnak.

A csepegtető öntözésről

A csepegtető öntözőberendezés részei: szivattyú, fővezeték, (fő)elzárócsap, szûrő, mellékvezeték, szárnyvezeték, csepegtetőtest, (tápanyag-adagoló). A vízadagoló elemeket vagy előre beépítik bizonyos távolságra (0,15-0,20-0,25-0,30-0,40-0,50-0,75 m) a szárnyvezetékbe, vagy utólag kerül felszerelésre. A csepegtető öntözőtestek alatt eltérő talajtömeg nedvesedik át a talajadottságoktól függően, amelyek jellegzetes alakot öltenek. Mikroszórós öntözés alkalmazásakor nagyobb ültetvényterületeket és talajtömeget nedvesítenek be.  A szakirodalom által megadott három leginkább alkalmazott mikroszóró: az irányított vízsugarú adagolók, az ütközőlapos adagolók és a forgóelemes adagolók. Az irányított vízsugarú adagolók esetében a fúvókákból kilépő (2-4) vízsugár közvetlenül, porlasztás nélkül jut a talajra vagy a növényre. Az ütközőlapos adagolóknál a fúvókákból kilépő vízsugár a rá merőlegesen vagy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörve kisebb-nagyobb cseppekre bomlik, hajszálvékony vízsugárrá alakul. Végezetül a forgóelemes adagolók úgy mûködnek, hogy az adagolóknál a cseppekre bontást a vízsugár energiájával hajtott forgóelem végzi el. Ebben az esetben lehetőség adódik a fúvóka és a rotor (normál, extra vagy fordított) cseréjére. Az ütközőlapos szórófejek átalakíthatók forgóelemes mikroszóróvá is. Tehát változatlan, üzemi nyomás mellet, ugyanolya elrendezéssel növelhető a szórási távolság.

A cikk szerzője: Mikóczy NárciszPhD hallgató