Erre fel kell készülni, az ehhez szükséges elemzéseket el kell végezni, amely szoros kapcsolatban van a versenyképesség és jövedelmezőség megtartásával, illetve fokozásával. Ezért a témakörben az ilyen irányú információk megismerése elősegíthetik az alkalmazkodást a cukorrépát termelők számára.
A cukorrépa-termesztés helyzete
A világszerte alapvető élelmiszer, a cukor előállításának döntő része cukorrépából és cukornádból történik. A világ összes cukortermelése 2003-ban 148 millió tonna, ennek közel kétharmada cukornádból készül. A legnagyobb cukortermelők (ezek India, Brazília, valamint az EU) együtt a világtermelés 43%-át adták. A világpiacon cukorból túlkínálat alakult ki, ami néhány év rekordtermésével és a fogyasztási igények igen szerény emelkedésével magyarázható. Az Európai Unióban előállított cukor mennyisége 15–18 millió tonna cukor között változott, ennek 98%-a a répacukor.
Magyarországon a cukorrépa vetésterülete a korábbi vetésterület közel felére csökkent (2004-ben 60 000 ha). A szállítási joggal rendelkező termelők száma integrátorokkal együtt jelenleg mintegy 750.
A megfelelő fajtaválaszték és termesztési hagyományok ellenére termésátlagaink a fontosabb cukorrépa-termelő országok hozamaiból is többnyire jelentős mértékben elmaradnak.
A cukorrépa-termesztés hazai helyzetének legjellemzői a következők:
• az alacsony hozamaink nem versenyképesek az EU termésátlagaival és a répa cukortartalmával (a fehércukorhozam az EU országaiban 8–10 t/ha, Magyarországon 5–7 t/ha)
• versenyhátrányt jelent a mûszaki ellátottság elavultsága, az eszközök pótlásához szükséges tőke hiánya
• az elaprózott birtokstruktúra
• a bekövetkezett termelői differenciálódás, melynek legfőbb oka a szakismeret és tőkehiány
Bővebben a SWOT-analízis (1. táblázat) keretében kerül bemutatásra.
A cukorrépa-termesztés gazdasági megítélése
A cukorrépa-termesztés eredményét, hasonlóan a többi növénytermesztési ágazathoz, a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és ezek értéke, valamint az előállított termékért kapott bevételek nagyságának egymáshoz való viszonya határozza meg. A vizsgált növénynél az árak nagyságát korábban a monopolhelyzetben lévő feldolgozók határozták meg. A csatlakozást követően rövid távon pozitív változásokra lehet számítani a magas átvételi minimálárnak („A” répa esetében 46,72 euró/t) köszönhetően. Kedvezőtlen tendencia, hogy Romániában és Csehországban a répafeldolgozás volumene egyre emelkedik, másrészt az EU kedvezményes kereskedelmi megállapodást kötött a volt Jugoszlávia néhány utódállamával, amelynek keretében mennyiségi korlátozás és vám nélkül vihető be a cukor az EU piacára. Amennyiben ez az olcsó cukor hozzánk is érkezik, a hazai termelők válságba kerülhetnek.
A 2. és 3. táblázatokból megállapítható, hogy a termelési érték a társas vállalkozásoknál 2002-ben az 1999. évhez viszonyítva 23,4%-kal, az egyéni vállalkozóknál 32%-kal emelkedett, szemben a 8,7%-os társasvállalkozói és 18%-os egyéni vállalkozói termelési költségekkel.
Ebből következik, hogy a jövedelmek a társas vállalkozásoknál több mint duplájára, az egyéni vállalkozásoknál közel 70%-kal növekedtek.
A változás annak ellenére következett be, hogy a termésátlagok átlagosan 15%-kal csökkentek.
A 2004. évet alapul véve az előzetes adatok alapján számolva a termelési érték 450-480 ezer Ft/ha, a termelési költség 300-320 ezer Ft/ha körül realizálódik, ami azt eredményezi, hogy hektáronként 130-180 ezer Ft/ha jövedelem realizálható. Az Európai Unióban történt belépéssel ez az eredmény az átvételi minimálárral és 40 t/ha-os termésátlaggal számolva érthető el. A hivatalos 2004-es adatok még nem álltak rendelkezésemre a cikk elkészítésekor, de a becslések alapján az országos termésátlag megközelíti az 50 t/hektárt.
A versenyképesség növeléséhez szükséges intézkedések:
• Az ökológiai tényezőkhöz alkalmazkodó technológiamegválasztás, az ehhez szükséges kísérletek beállítása és az eredmények kiértékelése és megvitatása a termelőkkel.
• A szakszerûen öntözött területek növelése a termésátlagok és a fehércukorhozam emelésével.
• Az elavult és magas betakarítási veszteséggel dolgozó géppark fokozatos lecserélése az EU-támogatások segítségével.
• A költség- és víztakarékos talajmûvelés.
• A növényvédelemnél a talajherbicidek kelés előtti bedolgozása helyett lehetőleg posztemergens kezeléseket alkalmazzanak.
• A gyomirtást márt a gyomok szikleveles állapotában el kell kezdeni, továbbá az állomány nyári lombbetegségek elleni kezelések elvégzése.
• A talajvizsgálatra alapozott, kiegyensúlyozott mûtrágyázás, különös tekintettel a nitrogénadagolásra.
• A betakarításnál fontos a répafej alacsony aránya, mivel a fejben igen magas a melaszképzők koncentrációja.
• Az előtisztítás széles körû alkalmazása, az átrakodások számának csökkentése a fellépő cukorveszteségek miatt.
Mindezen intézkedések a termelővel szemben új kihívásokat és magasabb költségeket eredményeznek, de csak ezekkel biztosítható hosszú távon a magyar cukoripar fejlődése és tartós versenyképessége.
A cikk szerzője: Dr. habil. Salamon Lajos
