Kukoricabogár – elsõ számú közellenség a kukoricában

Agro Napló
A kukoricabogár imágója soktápnövé-nyû, más növényeken is gyakran folytat érési táplálkozást (napraforgó, tök, szója, gabona árvakelés, különbözõ gyomnövények), viszont a kukoricát részesíti elõnyben.

Egyes vélemények szerint nemcsak a kukorica közé rakja le a tojásait, hanem például az érési táplálkozás helyére is. Mások azt is állítják, hogy a tojásrakás idején előszeretettel keresi fel a talaj repedéseit (nyáron ilyet csak a búzatarlón találni), ez viszont megkérdőjelezi a vetésváltás hatékonyságát. A lárva oligofág, a fûfélék gyökérzetén is táplálkozik, de a kukorica gyökerén fejlődik ki zavartalanul. A kukoricabogár biológiájának ismeretében elmondható, hogy a lárva megjelenése elsősorban a tavaszi hőösszeg függvénye, általánosságban május végétől várható, és látható kártételük június közepén jelentkezik.



A lárva az amerikai tapasztalatok szerint elsősorban monokultúrában okoz jelentős terméscsökkenést, a hazai tapasztalatok alapján a másod- és harmadéves kukoricánál is már jelentős kártétel következett be. A kár mértéke hazánkban nagyobb összefüggést mutatott a talaj lárvákkal való fertőzöttségével, mint a monokultúrás évek számával. 2005. év tapasztalata az is, hogy aki több éven keresztül akar kukoricát termeszteni egy területen, annak mind a lárva, mind az imágó ellen védekeznie kell. A lárva ellen, hogy a termést megmentsük és a tojásrakó kukoricabogarak számát csökkentsük, az imágók ellen pedig, hogy kevesebb tojást rakjanak le. Így a tavaszi lárvaszámot még kezelhető szintre tudjuk szorítani.



Magyarországon az árukukorica termesztés-technológiában nem mindenütt kap helyet a talajfertőtlenítés, mint állandó technológiai elem. Az Amerikai Egyesült Államokban ezzel szemben a vegyszeres védekezés a kukorica vetésterületének 50–60%-ára terjed ki, ami többségében Furadan® 10 G. Így a kukoricatermő terület legalább minden második évben rovarölő szeres védekezésben részesül. Tehát következetes védekezést alkalmazva megtartható a megszokott termésszint és eredményesség.



A lárva elleni védekezést nehezíti annak késői megjelenése (május vége-június közepe), ezért a hatékony védekezés csak olyan készítménnyel valósítható meg, amelyek a vetéssel egy menetben kijuttatva, hosszú hatástartamánál fogva még jelen van a talajban a lárvakelés idején is.

Az 2005. év során a Furadan® 10 G független kísérletekben és vizsgálatokban ismételten bizonyította, hogy hatékony megoldás a lárvakártétel kordába szorítására, alacsonyabb és magasabb fertőzési szintnél is. A mért gyökérrágást az alábbi grafikonok mutatják.

A Furadan® 10 G a kukoricatermesztők további elvárásait is kielégíti, mint például a növénybe felszívódva a korai lombkártevők (kukoricabarkó) ellen is véd, a szulfonilureák (pl.: Titus® MTG) használatát lehetővé teszi és megfelelő ár-érték aránnyal rendelkezik. Ha a dózisokat kiforintosítjuk, két számjegyû százalékkal kedvezőbb hektárköltséget kapunk a hasonló termékeknél!


Köszönjük, hogy a KITE Rt. a vizsgálatok eredményét rendelkezésünkre bocsátotta.

A cikk szerzője: Sebestyén István

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!