A szûk raktárkapacitás indokolttá teheti a takarmányozási célú szemes termények fóliahengerben történő tárolását.
Az egyes tartósítási módszerek alkalmazási körülményei
A szemes kukorica anaerob erjesztéssel történő tartósítása alapvetően akkor ajánlott, amikor a termény nedves-ségtartalma 26–28%-nál magasabb. Az egész szemeket is lehet erjeszteni, de élettani és gazdasági szempontból is előnyös, ha a takarmányt már ekkor előkészítjük közvetlen feletetésre, roppantással vagy darálással.
A termények aerob módon történő tartósítása akkor célszerû, ha a szemek víztartalma 22–25% alatti. Bár magasabb nedvességû szemek is tartósíthatók megfelelő készítményekkel, de a magasabb dózis miatt ebben az esetben az erjesztés már gazdaságosabb. Ez a módszer is ötvözhető előkészítéssel.
A szerves savas szemes termény előkészítési és tárolási technológiáknak akkor lehet létjogosultsága a gyakorlatban, ha egyrészt a kezelt terményt nagy biztonsággal lehet tárolni egész évben minimális tárolási veszteségek mellett, változatlan vagy magasabb beltartalommal, másrészt a technológia költségmegtakarítást is jelent a roopantást választó gazdaságoknak. Fentiek objektív elbírálása miatt célszerû összevetni a két eltérő technológia általános előnyeit és hátrányait, illetve alaposabban megvizsgálni azok költségvonzatait.
1. technológiai szint: Száraz vagy szárított (12–14% nedvességtartalmú) termények preventív célú kezelése
Nem váltja ki a szárítást, de kiküszö-böli annak hátrányait – a kezelés után további minőségromlás nem következik be. Költsége: 1 tonna terményre vonatkoztatva, a kivitelezéstől függően 1400–1600 Ft. Gazdasági előnye: az így kezelt termények tápanyagainak felvehetősége javul, a bevitt szerves sav energiaforrást biztosít az állatok számára, valamint nem indulnak be olyan romlási folyamatok, amelyek akár súlyos állategészségügyi gondokkal járhatnak. Az előny (értéktöbblet) a tapasztalatok alapján – az üzemi körülményektől függően – a szemes termény biológiai értékének a 2–10%-ával egyenértékû. Mivel a biológiai, a klimatikus és az üzemi adottságok miatt a kezelés értékmegőrző, értéktöbbletet nyújtó hatásának mértéke eltérő lehet, érdemes megvizsgálni, hogy adott terményárak mellett, mely esetekben célszerû a preventív célú szervessav-kezelés.Az 1. ábrából kitûnik, hogy a jelenlegi szerves sav árak mellett, átlagos körülmények között, akkor érdemes kezelni az adott terményt, ha annak ára 25 000 Ft/ tonna feletti.
2. technológiai szint: Közepes nedvességtartalmú termények tartósítása
Ekkor már részlegesen vagy teljesen kiváltjuk a szárítási mûveletet, ennek megfelelően a költség-hozam viszony is másképpen alakul. Az állattenyésztést végző üzemek rendelkezhetnek saját szárítóval, de jó részük bérszárítás útján tartósítja hagyományosan szemes terményeit. Utóbbi esetben viszonylag egyszerû az ökonómiai összehasonlítás, mivel a bérszárítás költségei egzakt módon megadhatók az elvont nedvességtartalom függvényében, s ez szembeállítható az adott víztartalom melletti szerves savas tartósítás költségeivel.
A saját szárítóval rendelkező üzemek esetében nem ilyen egyszerû a helyzet. Sok esetben a rendszerváltás előtt épült meg a szárító, s privatizáció útján került az adott üzemhez – ezért nagyon nehéz megbecsülni a valós beruházási és jelenkori értéket. Új szárító létrehozása igen nagy beruházást igényel; csak olyan üzemek esetében van komoly létjogosultsága, amelyeknek az állattartáshoz szükséges terménymennyiségen túl komoly mennyiségû, értékesítésre szánt gabonájuk is van, illetve bérszolgáltatásként is végeznek szárítási tevékenységet – ebben az esetben megint csak nehéz átlagos önköltséget kalkulálni. Saját szárító esetében azt is figyelembe kellene venni, hogy a vízelvonás energiaigénye nem lineáris, tehát jóval könnyebb 22%-os nedvességtartalomról 18%-ra leszárítani az adott terményt, mint pl. 18%-ról 14%-ra. Ez a görbe viszont erősen függ az adott szárító típusától, így e tanulmány keretein belül nem áll módomban az e faktort is figyelembe vevő elemzés. A fenti okok miatt az összehasonlításkor egyrészt a bérszárítást vettem figyelembe, saját szárítás esetében pedig nem terheltem rá a beruházási költséget, valamint különböző típusú szárítók üzemeltetési költségeinek átlagával számoltam, a gyakorlatban betakarításkor szokásos nedvességtartalmakat feltételezve.
Az 1. táblázatban látható, hogy különböző betakarításkori szemnedvesség-tartalmak esetén, hogyan alakulnak az egyes eljárások költségei.
A táblázatokból kitûnik, hogy bérszárítással összehasonlítva, a Magyarországon átlagosnak mondható 18–22%-os betakarításkori szemnedvesség esetében még akkor is gazdaságosabb a szerves savval történő tartósítás, ha a kezelés hatásaként létrejött értéktöbbletet nem vesszük figyelembe. Ha egy üzem saját, modern szárítóval rendelkezik, úgy a tartósítási mûveleti költség valamelyest magasabb lehet esetenként a szárításénál, de e többletköltség a szerves savas tartósítás összhatása miatt megtérül.
3. technológiai szint: Nagy nedvességtartalmú (28–35% nedvességtartalmú) termények tartósítása
Ekkor teljesen kiváltjuk a szárítási mûveletet s anaerob módon tároljuk be a terményt. Ez a technológiai szint a tartósításon felül magában foglalja a takarmányok etetésre történő előkészítését is. A rendszer a szemes termények roppantással történő feltárását, valamint a szemek érési állapotától és a kapcsolódó tárolási technológiától függő erjesztő-konzerváló szervessav-készítmény közvetlen hozzáadagolását tartalmazza. A kezelés és roppantás után a termény fóliahengerben vagy falközti silótérben tárolható.
Kalkulációk a 3. technológiai szint elemzéséhez
A 2. táblázat alapján elmondható, hogy a 3. technológia gazdaságosságilag igen versenyképes azon üzemek számára is, amelyek modern saját szárítóval rendelkeznek. Az egyetlen felmerülő kérdés, hogy a technológia (nedves szemek) gond nélkül beilleszthető-e a takarmányozási rendszerbe. A szarvasmarha ágazatban ez nem probléma, a sertés- ill. baromfitartóknál azonban felmerülhetnek bizonyos technológiai gondok a nagy nedvességtartalmú, roppantott vagy darált szemes termények kezelésével kapcsolatban.
4. Következtetések – a jövőre vonatkozó kilátások
A fentebb levezetett számítások összegzéseként, célszerûnek tartom a főbb tartósítási-tárolási módok költségeit a szemes termény nedvességtartalma függvényében egyszerre feltüntetni (2. ábra).
Az eddigiekben felvázoltak alapján a következők állapíthatók meg:
• a száraz szemek preventív célú kezelése akkor indokolt, ha többleteredményt várunk az állattartás oldaláról, vagy pedig olyan körülmények állnak fenn, amelyek indokolják a megelőző védekezést (szerves savas kezelést);
• a 2. ábrából kitûnik, hogy a bérszárítás egyértelmûen a legkevésbé költséghatékony eljárás. A saját szárító üzemeltetése ehhez képest valamelyest kevésbé költséges, de abból kifolyólag, hogy az összes, előbbiekben bemutatott újszerû tartósítási mód versenyképesebb a költségek tekintetében, úgy gondolom, hogy saját takarmány tartósításának céljára a szárítás részleges vagy teljes kiiktatása a legmegfelelőbb. A saját szárítót érdemesebb inkább az értékesítésû célú növények leszárítására, vagy pedig bérszárításra alkalmazni;
• a leggazdaságosabb módszer a nagy nedvességû szemek irányított erjesztése, darálással vagy roppantással egybekötve, más kérdés, hogy sajnos nem minden állattartó telepen valósítható meg. A szarvasmarha ágazatban és olyan sertéstartó üzemekben, ahol nedves etetési rendszer mûködik, egyértelmûen javasolható e módszer.
Ökonómiai vizsgálataim azt mutatták, hogy az újszerû technológiák alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy állattartásunk eredményesebb legyen és megfeleljen az új kihívásoknak. Bizonyos módozatok akár 40–45%-kal is lecsökkenthetik a tartósítási-tárolási költségeket, ami figyelemre méltó, hiszen ezek a költségek eredetileg a termény értékének akár 20–28%-át is kitehetik. Ha hozzávesszük azt, hogy az állattartás közvetlen költségeinek döntő hányadát, állatfajtól függően 40–75%-át a takarmányozási költségek teszik ki, úgy belátható, hogy egy üzem életében mekkora megtakarítást jelenthet a cikkben említett tartósítási technológiák egyikének bevezetése.
Amennyiben a témakörben részletesebb információra van szüksége, legjobb tudásom szerint állok a Tisztelt Olvasó rendelkezésére.
Karnóth Joris • Telefon: 30/520-3446
