A tehenészeteinkben ma alapkérdés a tehenészet jövedelemtermelő képessége. A tehenészet jövedelmezőségéhez szükség van:
• egészséges tehenekre,
• magas szintû tejtermelésre,
• tehén-komfortra, a nap 24 órájában.
Tapasztalhatjuk, hogy a tehén-komfortot csökkentő hőstressz (a nyári hőség) hatással van a tehén:
• napi tejtermelésére (tejtermelés-csökkenés),
• a termelt tej zsírtartalmára (zsír % csökkenés),
• a termelt tej fehérjetartalmára (fehérje % csökkenés),
• a termelt tej szomatikus sejtszámára (sejtszám emelkedés).
Statisztikai adatokkal alátámasztott tény, hogy a hőség hónapokban (május, június, július, augusztus) magasabb a tehenészetben selejtezett és kényszervágott tehenek száma, mint az őszi, tavaszi és téli hónapokban. A hőség, a hőstressz tehenekre kifejtett káros hatásai azonban számos módszerrel mérsékelhetők, esetenként meg is szüntethetők. E módszerek közé tartoznak, a tehénre irányuló ventilálás, valamint a tehénnedvesítés.
1. A tehénnedvesítés, a tehénre irányuló ventilálás és a tehénjóllét kapcsolata
Könnyen belátható és elfogadható, hogy a tehénjóllét a tehén pillanatnyi mentális és fizikai képessége arra, hogy felvegye a környezet (az istálló) kihívásaival a harcot. Tehát, e megfogalmazás szerint, a tehénjóllét, a tehén küzdőképessége (alkalmazkodóképessége) a környezet kihívásaival szemben. Erős hőstressz állapotban, hasonlóan más stresszes állapothoz, a tehén arra kényszerül, hogy elérhető (összes) energiaforrását a számára váratlan, szokatlanul erős és tartós hőinger leküzdése érdekében módosítsa, miközben károsodhatnak a benne zajló szaporodás-biológiai folyamatok és károsodhat az immunrendszer mûködése is. A hőstressz, más stresszhatásokhoz hasonlóan, tehát kedvezőtlen állatjóllétet jelent.
A tehénnedvesítés, a tehénre irányuló ventilálás, mint a tehénhûtés egyik formája, a hőstressz kedvezőtlen állatjólléti hatásainak mérséklésére szolgál.
2. A tehénnedvesítés, a tehénre irányuló ventilálás hatása a tehén hőstressz okozta viselkedésére
A tehén, hőstresszre (a hőségre) adott válasza lehet: viselkedésváltozás, élettani (fiziológiás) változás. Kis odafigyeléssel megfigyelhetjük, hogy a tehén, hőstressz (a hőség) okozta viselkedésváltozása lehet:
• a tehén többet álldogál a kötetlen tartású istállóban a szokásosnál,
• a tehén árnyékos és huzatos helyeket keres mozgáskörletén belül,
• a tehén nyitott szájából folyik a nyál (1. ábra),
• a tehenek az itató köré csoportosulnak és a szokásosnál több vizet, és a szokásosnál sûrûbben isznak (2. ábra).
Új építésû tehénistállókban azt is ta-pasztalhatjuk, hogy nyári melegben, a tehenek a nedvesített és ventilált etetőtéren, a szokásos módon és a szokásos ideig esznek, láthatóan jól érzik magukat (3. ábra).
Szakmai tapasztalat, hogy a végbélben, vaginában mérhető tehéntest maghőmérséklet napi változása általában, egészséges teheneknél 38,5–39°C közötti, amely a tehén hőegyensúlyi, hőstressztől mentes állapotát mutatja (4. ábra). Másként fogalmazva, ha az egészséges tehén maghőmérséklete nyári melegben 38,5–39°C fölötti, akkor a tehén hőstressz okozta lázas állapotban van.
3. A tehénnedvesítés, a tehénre irányuló ventilálás, mint a hőstressz negatív hatásait mérséklő-, a tehén-környezet módosításán alapuló módszer
Szakirodalmi megállapítások szerint, a hőstressz negatív hatásait mérséklő módszerek lehetnek: takarmányozással kapcsolatos módszerek, a tehénkörnyezet módosításán alapuló módszerek. Tapasztalatainkra és üzemi megfigyeléseinkre alapozva a két módszert termelési hatékonyság szempontjából összehasonlítva megállapítható, hogy a takarmányozással kapcsolatos módszerek bár igen hasznosak, relatíve kis hatékonyságúak, a tehénkörnyezet módosításán alapuló módszerekhez képest.
Más irodalmi források szerint, a tehénkörnyezet módosításán alapuló hőstressz- mérséklési módszerek a következők:
• napsugárzási hőátadásának csökkentésén alapuló módszer, a tehénárnyékolás,
• vezetéses hûtés vízzel, a tehénfürdetés, valamint a tehénzuhanyozás,
• a tehén áramlásos hûtése levegővel, vagyis a tehén hőleadásának segítése tehénhûtő ventilátorral,
• a tehén testfelületének nedvesítése, a testfelület permetezésével, locsolásával,
• az istállói légcsere fokozásával, az istálló hőmérsékletének, páratartalmának csökkentése,
• párologtató hûtéssel, az istállói levegő páratartalmának növelése, valamint ezzel együtt a levegő hőmérsékletének csökkentése, nagy nyomású ködképzővel.
4. A tehénárnyékolás valamint a tehénnedvesítés hőstresszmérséklési hatékonyságának összehasonlítása
Az 5. ábra adatai szerint, a délelőtti órákban mind, az árnyékban lévő tehenek mind, pedig az árnyék nélküli helyen lévő, de nedvesített tehenek testhőmérséklete egyensúlyi értéket mutat. A napon lévő, de nedvesített tehenek testhőmérséklete hamarabb, és hosszabb ideig mutat lázas értékeket. Az árnyékban lévő teheneknél, a hőség miatti lázas állapot később kezdődik, és hamarabb fejeződik be, mint a napon lévő nedvesített teheneknél. Az árnyékban lévő tehenek lázas állapota alacsonyabb regtális hőmérsékletû, mint a tûző napon tartózkodó, de nedvesített testfelületû teheneké.
Az 5. ábrán lévő adatokból megállapítható, hogy a napárnyék hatásosabb hőstressz mérséklő eszköz, mint a napárnyék nélküli tehénnedvesítés.
5. Tehénnedvesítés napárnyékban tehénre irányuló ventilálás nélkül, valamint
különböző szélsebességû ventilálással, ill. e módszerek hatékonyságának összehasonlítása
A 6. ábra adataiból leolvasható, hogy a kísérlet kezdetén, a napárnyékban lévő tehenek, a hőség miatti lázas állapotban voltak, testhőmérsékletük 39,7–44°C közötti. Az első 40 percben a tehenek testhőmérséklete emelkedett, majd csökkent. A ventilálás nélküli kontroll tehenekhez képest, az 1 m/s sebességû ventilált levegőáramban lévő tehenek testhőmérséklete, további mintegy 50 min. alatt, 0,6–0,8°C-t csökkent. Ugyan ezen idő alatt, 2 m/s sebességû, valamint 3 m/s sebességû ventilált levegőáramban lévő tehenek testhőmérséklete gyorsabban és nagyobb mértékben csökkent, mint az 1 m/s sebességû ventilált levegőáramban lévő teheneknél. A 6. ábra adatai alapján kimondható, hogy a tehén regtális hőmérséklete annál inkább csökkenthető, minél nagyobb sebességû a tehénre irányuló (egyirányú) ventilált légáramlás. Másként fogalmazva, legjelentősebb a tehénnél a ventilálás okozta hőstressz mérséklése, ha a tehén testfelületét 3 m/s sebességû ventilált légáram éri.
A következő ábrákon, a 7. ábrához tartozó mérési eredmények egyes részleteit mutatjuk be, és a kapcsolódó következtetések levonására is vállalkozunk.
A 8. ábra adataiból leolvasható, hogy mind a ventilált helyen lévő tehenek, mind pedig a ventilálás nélküli helyen lévő tehenek, a hőség miatt lázas testhőmérsékletûek. A kísérlet 100 perce alatt, a ventilált helyen lévő tehenek testhőmérséklete 0,2–0,4°C-kal alacsonyabb volt, mint a ventilálás nélküli helyen lévő teheneké. A 8. ábra alapján kimondhatjuk, hogy önmagában a tehéntest körüli ventilálás a hőstressz mérséklésére igen, de a hőstressz megszüntetésére nem alkalmas.
A 9. ábra adatai szerint, a napárnyékban, ventilálás nélküli helyen lévő tehenek percenkénti légzésszáma 69-ről 97-re növekedett, a környezeti hőmérséklet 29°C-ról 39°C-ra való emelkedése következményeként. A napárnyékban, ventilált helyen lévő tehenek percenkénti légzésszáma, ugyanakkor 65-ről 85-re növekedett.
Összefoglalva: ventilálás nélküli helyen lévő teheneknél a percenkénti légzésszám növekedés 28 légzés, ventilált helyen lévő teheneknél a percenkénti légzésszám növekedés csupán 20 légzés. Hőségben, ventilálással, a tehenek percenkénti légzésszáma 5–15 légzéssel volt csökkenthető. E mérés eredményei is a tehénre irányuló ventilálás enyhe hőstresszmérséklő hatását mutatják.
A 10. ábra adataiból leolvasható, hogy a kísérlet kezdetén, mind a csak ventilált helyen lévő tehenek, mind a csak nedvesített helyen lévő tehenek, a hőség miatti lázas állapotban voltak, testhőmérsékletük 39,5–39,6°C. Az első 40 percben a tehenek testhőmérséklete emelkedett, majd csökkent. A kísérlet további 60 percében, ventilálással, csupán 1–2 tized °C tehéntest hőmérsékletcsökkenés volt megvalósítható. Ugyan ezen idő alatt tehénnedvesítéssel 0,6–0,7°C testhőmérséklet csökkenés valósult meg.
Összegezve: napárnyékban lévő teheneknél, önmagában a tehénre irányuló ventilálás kevésbé hatékony hőstresszmérséklő módszer, mint önmagában a tehénnedvesítés.
A 11. ábra, egy görbével többet mutat, mint a 10. ábra. Ezért a 11. ábrához kapcsolódóan először a ventilálás és nedvesítés együttes hatását értékeljük. A kísérletben a ventilálás folyamatos, melyet 1 perces tehénnedvesítés és 4 perces nedvesítés nélküli idő követ.
A ventilálás + nedvesítés testhőmérséklet csökkentő hatása már 20 perc után jelentkezett. Ventilálás + nedvesítés együttes hatására, a kísérlet 75. percében, a testhőmérséklet 39°C alá csökkent.
Összegezve:
• a ventilálás + nedvesítés sokkal hatékonyabb, mint a csak ventilálás, mint a csak nedvesítés;
• ventilálás + nedvesítéssel a tehén hőstressz állapota megszüntethető;
• ventilálás + nedvesítéssel a tehén testhőmérséklete a hőegyensúlyi tartomány alá is csökkenthető.
A 12. ábra adatai szerint, tehénre irányuló ventilálás nélkül, légjelentősebb a tehénnedvesítés testhőmérsékletet csökkentő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 4 perces nedvesítés nélküli idő követ. Kevésbé hatékony a tehénnedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 9 perces nedvesítés nélküli idő követ. Legkevésbé hatékony a tehénnedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 14 perces nedvesítés nélküli idő követ.
Összegezve: napárnyékban lévő teheneknél, a tehénre irányuló ventilálás nélküli tehénnedvesítéssel, hőstressz mérséklés valósítható meg; kevésbé hatékony a nedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési KI időt növeljük.
A 13. ábra adatai szerint, tehénre irányuló ventilálás mellett, legjelentősebb a tehénnedvesítés testhőmérsékletet csökkentő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 4 perces nedvesítés nélküli idő követ. Kevésbé hatékony a tehénnedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 9 perces nedvesítés nélküli idő követ. Legkevésbé hatékony a tehénnedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési idő 1 perc, melyet 14 perces nedvesítés nélküli idő követ.
Összegezve: napárnyékban lévő teheneknél, a tehénre irányuló ventilálás melletti tehénnedvesítéssel, a hőstressz teljes mérséklése is megvalósítható; kevésbé hatékony a ventilálás melletti nedvesítés tehénhûtő hatása, ha a nedvesítési KI időt növeljük.
A 14. ábra adatai szerint, a folyamatos ventilálás melletti gyakori nedvesítés adja a leghatékonyabb tehénhûtést. A hatékony tehénhûtés testhőmérséklet csökkentő hatása mintegy 20 perc elteltével volt érzékelhető. A tehén hőstressz megszüntetése mintegy 70 perc idő alatt valósult meg.
6. Legfontosabb tapasztalatok, összegzés
A tehénnedvesítésből és tehénre irányuló ventilálásból álló hőstressz-mérséklési módszerekkel kapcsolatos főbb megállapításaink a következők:
• a tudomány mai állása szerint, az a hatékony tehénnedvesítési rendszer, mely ciklikusan és automatikus vezérléssel mûködik, csak a tehén hát- és farfelületén képez nedves felületet, és mozgó levegővel (ventilálással) van kombinálva,
• ha a hőstresszt csak mérsékeljük, akkor a kedvezőtlenül magas környezeti hőmérséklettel kapcsolatos termelési veszteségeinknek csak egy részétől szabadulunk meg. Keresnünk kell tehát, a tehénhûtés és a gazdaságosság szempontjából egyaránt hatékony tehénhûtési módszereket, melyekkel nem csak mérsékelhetjük a nyári meleggel kapcsolatos termelési veszteségeket, hanem azokat meg is szüntethetjük.
• a ventilálás nélküli tehénnedvesítés kevésbé hatékony hőstressz-mérséklési módszer, mint a ventilálás és tehénnedvesítés együttesen,
• ha a tehénnedvesítésre szánt vizet nagy nyomáson, kis vízszállítású, ködképző fúvókán át juttatjuk ventilátorral a tehén körüli levegőbe, akkor a porlasztott víz olyan gyorsan elpárolog, hogy a ködszerû vízpára a levegőt hûti, a tehénfelületet közvetlenül nem,
• a hatékony tehénnedvesítés lényege, hogy szórófejjel benedvesítjük a tehén hátát, majd megállítjuk a permetezést, hogy a víz el tudjon párologni a következő permetezés kezdetéig. Azzal hûtjük a tehenet, hogy bevizesítjük a tehén hátát, és ventilátorral segítjük a víz elpárolgását. Az elpárolgó víz hőt von el a tehén felületéről. Tehénnedvesítéskor, tehát a tehenet vízzel valamint légáramlással hûtjük, és nem a tehenet körülvevő levegő hőmérsékletét csökkentjük.
Dr. Bak János, MGI Gödöllő
