Ezt felismerve már igen korán felmerült a permetezőgépek ellenőrzésének igénye. Németországban például már közel 60 éve folyik a permetezőgépek mûszaki állapotának vizsgálata, kezdetben önkéntes alapon, majd kötelező jelleggel.
A gépekkel szemben támasztott követelményeket az Európai Unióban szabványokban határozták meg. Az új gépekre vonatkozó, nálunk is honosított MSZ EN 12761 és MSZ EN 907 szabványok számos új előírást is tartalmaztak, több mint 70 paramétert kell ellenőrizni. A típusvizsgálatokat az egyes országok gépesítési intézetei végzik. A használatban lévő gépek mûszaki állapotát az MSZ EN 13790 szabvány határozza meg. Az elmúlt 20 évben Európa legtöbb államában bevezették az ellenőrzéseket. Az üzemelő gépek időszakos felülvizsgálata egyelőre nem egységesen történik. Az országok egy részében a felülvizsgálat még önkéntes, a legtöbb helyen azonban már kötelező. A közelmúltban az EU illetékes bizottsága direktívát fogadott el az ellenőrzések kötelezővé tételéről. A permetezőgépek időszakos ellenőrzését felügyelő intézetek időszakonként egyeztetik a tapasztalatokat. A legutóbbi tanácskozáson készült kimutatás az egyes országokban folyó tevékenységről az ábrán látható.
Hazánkban a növényvédő gépek 2004 óta csak típusengedéllyel hozhatók forgalomba. A vizsgálatra kötelezett minden 5 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt gép a következő kategóriákban:
• szántóföldi permetező- és porlasztógépek,
• kertészeti permetező- és porlasztógépek,
• hordozható nem motoros hajtású
permetezőgépek,
• hordozható, motoros permetező- és
porlasztógépek,
• csávázógépek,
• granulátumszóró gépek.
A vizsgálatokat a FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet végzi a szabványok, illetve a rendeletben előírt követelmények szerint. Az intézet a benyújtott dokumentumok, szemle, vagy vizsgálat alapján elbírálja a gép alkalmasságát a rendeletben meghatározott követelmények alapján, és kiadja a forgalmazási engedélyt, vagy megtagadja azt. A típusengedélyek 5 évig érvényesek. A növény- és környezetvédelmi szempontból nem jelentős hiányosság, eltérés esetén, 1 évig érvényes ideiglenes forgalmazási engedély is kiadható.
Az Intézet az társintézetek azonos követelmények alapján végzett vizsgálatának eredményét elfogadja. A forgalmazásra engedélyezett gépekről nyilvántartást vezet (Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke), amely az intézet honlapján (www.tipusminosites.fvmmi.hu) megtekinthető. A forgalmazási engedély meglétét, annak engedélyszámának és érvényességi idejének feltüntetésével, tanúsító matricával (képen) kell igazolni valamennyi értékesített gépen.
A típusminősítés mellett hazánkban 2005. január 1-től rendelet írja elő a szolgáltatás céljára használt 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetező- és porlasztógépek 2 évente kötelező felülvizsgálatát. Ezt az FVM MGI erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomások végezhetik el. Állomás akkor tanúsítható, ha:
- legalább gépésztechnikusi és középfokú növényvédelmi képesítésû, a Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkező vezetővel,
- a feladatra célirányosan felkészített, legalább 1 fő gépész szakmunkással,
- és az előírt mérőberendezésekkel és eszközökkel rendelkezik.
A permetezőgépek felülvizsgálatához szükséges eszközök mérőberendezéseket a rendelet írja elő. A felszereléshez tartozik mindkét esetben kármentő, amely alkalmas a vizsgálatoknál kifolyt víz felfogására és összegyûjtésére.
Az ellenőrzések azonban mind a mai napig nem kezdődtek meg. Ennek két oka van. Az egyik, alapvető ok, hogy a felülvizsgálatokért járó díjaknak a közzététele eddig nem történt meg. A másik akadályozó tényező, hogy az ellenőrzési kötelezettség csak a szolgáltatást végző gépekre vonatkozik, erre a körre vonatkozó nyilvántartás pedig nem áll rendelkezésre. Ezért az állomások létesítésére irányuló, jelentős befektetést igénylő érdeklődés nem kielégítő, noha például az IKR már rendelkezik megfelelő felszereléssel, és partnerei részére önkéntes alapon végez nem hivatalos vizsgálatokat.
A létesítendő mobil kivitelû állomásokat a hatékony vizsgálatok és azonos mérési eredmények biztosítása érdekében célszerû lesz azonos rendszerû mérőeszközökkel felszerelni. Ilyen például a számítógép vezérlésû, telemetrikus, ultrahangos vályúsor keresztirányú szórásegyenletesség meghatározásához.
Remélhető, hogy az ellenőrzések megkezdéséhez szükséges rendeletek mielőbb megjelennek, és a vizsgálatok a védekezések eredményességének és biztonságának növelését, valamint a környezet védelmének javulását fogják eredményezi.
Dr. Dimitrievits György
