Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ennek alapján közreműködnek többek közö...
2019. február 19-én a Széchenyi2020 honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult az „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése” elnevezésű (VP4-...
Magyarországon 36,3 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt 2017-ben, az Európai Unióban (EU) a vizsgált évben közel 1,3 millió hektár földterületet boríto...
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő...
Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkárát 2019. február 1...
Idén is megrendezték a már hagyományosnak tekinthető feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálata a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóinté...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
