Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés 195 felvételezési helyen történt meg búza és kukorica kultúrákban. Az adatok összegzésével az alábbi eredményeket kaptuk.
Őszi búzában
továbbra is az ebszékfû a legfontosabb gyomfaj. A parlagfû feljött a második helyre. Szerencsére melegigényes fajként mire tavasszal kikel már nem képes nagy gondot okozni a búzában. Késői tarlóhántás esetében,a betakarítás során lekaszált tövek rövid időn belül tömegesen vi-rágoznak. A nagy széltippan jelentősége nőtt, borítása 20 év alatt csaknem megkétszereződött. A ragadós galaj fontossága csökkent, viszont még így is az ötödik legjelentősebb gyomfaj búzavetésekben. Az évelő gyomfajok borítása továbbra is magas. Az őszi búza legfontosabb tíz gyomnövénye között szerepel a mezei acat, az apró szulák és a tarackbúza.
A kukoricavetések
három meghatározó gyomnövénye a kakaslábfû, a parlagfû és a fehér libatop. Nyár elején még a kakaslábfû a legfontosabb faj, a nyár végi kukoricában viszont már a parlagfû szerepel a legnagyobb borítással. A magról kelő egyszikû fakó muhar, termesztett köles, pirók ujjasmuhar és zöld muhar jelentős előretörését figyeltük meg. Tovább folytatódott a selyemmályva és a napraforgó árvakelés felszaporodása. A tarackbúza és a mezei acat fontossága növekedett, míg az apró szulák jelentősége csökkent.
A búza nyár eleji és kukorica nyár utói listák egyesítésével kapott összesítő eredményeink szerint a parlagfû továbbra is szántóföldjeink legfontosabb gyomnövénye, borítása 5,33%-ra emelkedett. Az országos összesítést a kukoricavetések első három gyomfaja, a parlagfû, a kakaslábfû és a fehér libatop magasan kiemelkedő borítással vezeti.
Az utóbbi 20 évben tovább folytatódott a selyemmályva, a termesztett köles és a selyemkóró előrenyomulása.
Az elkövetkező időben a legfontosabb feladat a gazdasági- és humánegészségügyi szempontból rendkívül veszélyes parlagfû visszaszorítása. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a többi inváziós, veszélyes és nehezen irtható gyomnövény terjedésének megakadályozására. Napjainkban több újabb gyomfaj felszaporodásával egyre nagyobb gazdasági kárt okoz. Közülük a mandulapalka visszaszorítására különösen oda kell figyelni.
A felvételezéseket nem gyomirtott területeken végezzük, így nem az egyes gyomnövényekkel ténylegesen fertőzött területek nagyságára kapunk adatokat, hanem arra, hogy milyen fertőzöttek lennének a területeink gyomirtás hiányában. Mindez kiemeli a hatékony gyomirtás szükségességét. Amennyiben nem védekeznénk a parlagfû ellen, szántóterületeink több, mint 5%-án parlagfû teremne.
dr. Novák Róbert, dr. Dancza István, Szentey László, dr. Karamán József
A cikk szerzője: Dr. Karamán József
