Az tény, hogy ha a fémzárolási adatokat megnézzük az elmúlt 20 év legalacsonyabb vetőmag felújításáról beszélhetünk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen kereslet és ár volt jellemző, mik a kiváltó okai és milyen következményei lehetnek az alacsony felújításnak, illetve van-e valamilyen kiút ebből a jelenleg kilátástalannak tûnő helyzetből. A beérkezett válaszok alapján egyértelmûen kiderül, hogy a megkérdezett szakemberek véleménye meglepően egységes, függetlenül attól, hogy a vetőmag vertikum melyik területén dolgoznak.
Vetőmagkereslet
A vetőmagágazaton belül a kalászos gabonák vetőmag-előállítása és forgalmazása számos jellegzetességgel rendelkezik és a világon mindenütt hasonló törvényszerûségek figyelhetők meg – kezdi el értékelését Láng László (MTA Martonvásár). A fajok közös jellemzője, hogy viszonylag nagy hektáronkénti vetőmagdózissal vetendők, ugyanakkor a súlyegységre vetített vetőmag ára sokkal alacsonyabb, mint tág tér állásban vetett növények esetében. A fenti ekből adódóan a vetőmagot nem érdemes nagy távolságra szállítani – ezért a vetőmag-szaporítás nem koncentrálható olyan mértékben, mint pl. a hibrid növényeknél. A fémzárolt vetőmaghasználat a fejlett or szágokban a hazai arány minimum duplája.
Ahol van saját vetőmaghasználat, annak mértéke függ részben a növényfajtól, a környezeti feltételektől, illetve a gabonaverti kum szervezettségétől és fejlettségétől. A technikailag nehezebben feldolgozható fajok esetében – pl. tritikálé – vagy ha a piac fajtaazonos végterméket igényel – pl. durumbúza, sörárpa – hagyományosan magasabb a fémzárolt vetőmag használatának aránya. A kis vetésterületû kalászosok vetőmagforgalma rendszerint jobban ingadozik, mint pl. az őszi búzáé, így még nehezebb feladat a szaporítási tervek elkészítése.
Egybehangzó vélemény, hogy a kereslet az előző évekhez képest későn indult meg és az egész szezonra a pangás volt a jellemző. Az alacsony terményárak és eladási nehézségek jelentősen behatárolták a termelők vásárlási szándékát. Az őszi búza vető magforgalma 10–15%-kal, míg a kisebb kalászosoknál ennél nagyobb volt a visszaesés. Kivételt képezett a durumbúza vetőmag, mely iránt tavaly ősszel is intenzív vetőmagigény jelentkezett – tájékoztat Bakos Péter Kenéz (Elitmag)
Vetőmagárak
A kalászos fajok jellemzője az is, hogy a vetőmag ára teljesen nem függetleníthető az árugabona árától. Igaz ez annak ellenére, hogy az előállítás, feldolgozás, hatósági ellenőrzés, stb. költsége állandó, így csökkenő vetőmagár esetén a vetőmag-előállítás veszteségessé is válhat. A romló jövedel mezőség a vetőmag-szaporító terület csökkenését vonja maga után, ami előbb-utóbb tényleges vetőmaghiányhoz is vezethet. 2009 őszén az előző évihez képest alacsonyabb árak alakultak ki, de ez sem tudta megállítani a vetőmagforgalom csökkenését – összegez Láng László.
Ismételten bebizonyosodott, hogy a vetőmagvásárlás jellemzően nem árkérdés, hanem sokkal inkábba pénzkérdés. A szinte minden mezőgazdasági termékre jellemző alacsony árak és lanyha kereslet, valamint a hitel szûke kedvezőtlen pénzügyi környezetet je lentett az ősz folyamán.
Ahogy a terménypiaci árak nem ismerték el az előállítás költségét, úgy a vetőmag szakma sem tudta várakozásait a vetőmag árában érvénye- síteni – állapítja meg Juhász Zoltán (Mezőmag-Agrárház).
Kolop László (KITE) szerint a mezőgazdaságban felhasznált input anyagok általános árcsökkenése mellett természetesen az őszi kalászos vetőmagok 15–20%-os ár csökkenése nem meglepő.
A Bakos Péter Kenéz szerint a fémzárolt II. fokú vetőmagárak rendkívül tág határok között (60–80 Ft/tonna) mozogtak függően a fajtától és az árhoz kötődő egyáltalán nem lényegtelen kiegészítő kondícióktól (mennyiségi kedvezmény, szállítási távolság fizetés ideje és módja stb). Nagy problémát jelentettek azonban a 40 000 Ft körüli áron értékesített visszafogott és fémzárolatlan magok, mivel sajnos inkább ezekhez igazodott a piac – értékel Csákány Zsolt.
A kialakult árakat és a minőségi vetőmag-forgalmazást a Gabonatermesztők Országos Szövetsége által időnként közzé tett hirdetések is negatívan befolyásolták –
fejezi ki rosszallását Lengyel Józsefné (Mezőfalvai Zrt.)
Szaporító területek alakulása
A vetőmag-szaporítások volumene nagyságrendileg úgy követi a kereslet alakulását, hogy átlagos évben a várható igényeket ki lehessen elégíteni. Tekintve, hogy a vetőmag-szaporító táblák termésszintje is évjáratonként eltérő, kedvező évben bőségesebb, száraz évben pedig kisebb kínálat várható. Az elmúlt tíz évből nyolcban maradtak jelentős eladatlan vetőmagkészletek a termelőknél és forgalmazóknál, ami azt mutatja, hogy a vetőmagipar felkészült a tényleges igényeknél nagyobb forgalomra is. Nagyban segítené a felkészülést, ha a termelők vásárlási szándékukat már az aratás után jeleznék, és a vetőmag-feldolgozás ennek ismeretében indulhatna – értékel Láng László.
Juhász Zoltán úgy kalkulál, hogy már az előző évről is jelentős maradék készletekkel (búza esetén becsülhetően 20 ezer tonna) fordult a vetőmagszakma, vélhetően a maradékok most is jelentősek. Ez abba az irányba hat, hogy a szaporító területek – most még erre nincs adat – akár 5–15%-kal is csökkentek. A veszély abban rejlik, hogy egy a 2007. évihez hasonló helyzet (gyenge termés, magas terményfelvásárlási árak) olyan vetőmagkeresletet indukál, mely a csökkenő szaporító terület mellett még a maradékokkal együtt sem, vagy csak éppen kielégíti az igényeket. A terménypiaci anomáliákból adódó hektikusság ellehetetleníti az okszerû szaporítóanyag-kihelyezést és vetőmag-gazdálkodást. A szaporító területek csökkenését valószínûsíti a többi megkérdezett szakember és a minősítő hatóság képviselője is.
Fajtahasználati díj saját magfogás után
A 2009. évi őszi vetésektől egy jogszabályváltozást követően lehetőség van a fajtahasználati díj begyûjtésére az utántermesztett vetőmagnál is. A nemesítőházak által a fajtahasználati díj beszedése céljából alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. már megkezdte mûködését. A nemesítési költségek finanszírozásának biztosítása mellett e jogdíj fő jelentősége a vetőmagszakma számára, hogy érdekeltté teszi a termelőket az ellenőrzött, fémzárolt vetőmag használatában. Ha minden ténylegesen felmerülő költséget összeszámolunk, már nem éri meg bizonytalan termést, esetleges növénykórtani problémákat, gyomosodást és várhatóan piaci hátrányokat eredményező saját vetőmagot visszafogni és elvetni – összegzi a rendszerről alkotott véleményét Láng László.
Talán most még korai az augusztusban megalakult kft. piacra gyakorolt hatását vizsgálni. A hír bejárta az ország szinte minden szegletét, de a vetőmagpiacra várhatóan legkorábban jövőre, a tényleges tevékenység gyakorlati beindulását követően lehet hatással – értékel Bakos Péter Kenéz. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. szerepe az időben megkezdett kommunikáció ellenére sem egyértelmû még nagyon sok termelő számára – teszi hozzá Juhász Zoltán. Ebben az évben sokan úgy gondolták, hogy inkább fizetik a csökkentett jogdíjat a kft-nek, de szûkös anyagi lehetőségeik miatt nem vásárolnak fémzárolt vetőmagot. Egy eredményesebb évben vélhetően a biztos minőség érdekében inkább a fémzárolt vetőmag utáni licencdíj befizetését, mint a saját magfogást utáni – még ha az kisebb összeg is – fizetési kötelezettséget választják majd a termelők.
Várható tendenciák a következő évben
A következő évek tendenciáit előre jósolni nem lehet – sommázza Kolop László. Az általános piaci helyzet, az értékesítési lehetőségek, a terményárak is jelentős hatást fognak gyakorolni a vetőmag-felhasználásra. A termelői gondolkodásmód azonban meghatározó. Általános az a nézet, hogy a termelő által a saját gazdaságában megtermelt vetőmag megtakarítást jelent, mert a saját invesztíciót, a saját munkát másképpen értékelik, mint azt, amikor valamit megvásárolnak. Nem belemélyedve a kérdésbe ezért el kell gondolkodni azon is, hogy a vásárlás esetében a felhasználáskor kell befektetni, továbbá sem a fajtában, sem a vetőmag mennyiségében nem kell egy-két évvel korábban döntést hozni, nem beszélve a korábbi befektetés terheiről sem.
Mindenesetre az feltétlenül igaz, hogy amennyiben a csökkenő fémzárolt vetőmag-felhasználás tovább folytatódik, az a jövőben generálisan vetőmag-ellátási problémákat fog okozni. A keresletet alapvetően a végtermék (malmi búza) iránti igény és annak ára befolyásolja. Ha jó a kereslet a malmi búza iránt és annak ára is megfelelő, akkor a termelőnek van pénze, lehetősége a vásárlásra. A finanszírozási nehézségek, pangó piac visszafogásra készteti a vetőmag-szaporítókat is, így jövőre is gyenge piaccal lehet számolni – mondja Takács Géza.
Láng László ebben a tekintetben bizakodóbb véleménye szerint a fémzárolt vetőmaghasználat talán már elérte a mélypontot és a jövőben remélhetően növekedni
fog. A gazdálkodók többsége jól képzett, tudja mi a különbség a fémzárolt vetőmag és az ellenőrizetlen mag utánvetése között. A jobb pénzügyi helyzet önmagában is magasabb felújítási arányt fog eredményezni.
Gazdálkodók ösztönzése a vetőmaghasználatra
Takács Géza szerint a termelőknek alapvetően látniuk kellene, hogy a termelés alapja az a genetikai anyag, amelyet kinemesítettek és ennek hordozója a vetőmag. Természetesen annak védelmével (csávázás) együtt. Nehéz azt megmondani, hogy ennek fényében miért ilyen alacsony a felújítási arány. A növelésre jó alapot adhatna a fémzárolt vetőmag használatának vagy csávázásának támogatása, de ezt az FVM rendszeresen elutasítja azzal, hogy nem EU konform. A termelőnek azt is figyelembe kellene vennie, hogy az ún. „eredetigazolás” egyre fontosabb lesz, márpedig ez az igazolt származású vetőmaggal kezdődik.
Alapvetően tehát szemléletváltásra lenne szükség e területen. Hasonló véleményen van Kolop László is, aki úgy látja, hogy a gazdálkodókat részben piaci, részben támogatási (adminisztratív) eszközökkel lehet a vetőmag-felhasználásra ösztönözni. Az eszközök megfelelő arányát megtalálni kényes és nehéz dolog. Nagyon fontos piaci feltétele a kalászos termények értékesítésének a homogén minőség nagy tételben. A felhasználói oldal által felállított követelményrendszer jelenleg a belföldi piacon nem következetes, az exportpiacok igényeit pedig úgy tûnik, mintha egyszerûen
nem akarnánk tudomásul venni. A piacra jutáshoz céltudatos termesztéstechnológia kell, aminek fontos része a fajtaazonos, jó minőségû vetőmag is. Egy leépülő, alacsony technológiai szintû, igénytelen gabonaágazat nem lehet versenyképes. A gyengébb minőségû búzát például nálunk olcsóbban, nagy tömegben tudják előállítani tőlünk nyugatra és most már keletre is. Némiképp sarkosabban fogalmaz Beke Béla (Gabonakutató), aki szerint csak adminisztratív eszközökkel – tisztelet a kivételnek – lehet a minősített vetőmaghasználatot ösztönözni, hiszen a gazdálkodók ott próbálnak a költségekkel spórolni, ahol tudnak. Sajnos átgondolatlanul azt hiszik, hogy ennek egyik legjárhatóbb útja az, ha visszavetéseket csinálnak (3. 4. 5. fokú vetőmagvak használata). Meg kell azonban jegyezni, hogy a vetőmag (II. fok) ára jó fajtaválasztással a kalászos termelés költségeiben nem éri el a 8%-ot.
Az elmúlt gazdasági évek sora megmutatta, hogy a minősített vetőmag használata elsősorban nem ár kérdése, hanem a gazdálkodó aktuális anyagi helyzete, illetve a gazdaságában felhasznált termelőeszközök (esetünkben „a vetőmag” lehetséges formái) szembeni minőségi igény, szakmai elvárás a meghatározó.
Az anyagi helyzetre megoldás az értékesítési csatornák termelőorientált állami menedzselése. A minőség iránti igény felkeltése, illetve a szakmai elvárás javítása pedig a vetőmagszektor szereplőin múlik – foglalja össze Bakos Péter Kenéz.
-ruthner-
Végezetül Juhász Zoltán gondolatait idézném, amelyen úgy vélem érdemes elgondolkodnia a gabonaágazat minden szereplőjének.
„A vetőmagszakma évek óta érvel a fémzárolt kalászos vetőmaghasználata mellett. Ezért gyakran azzal vádolják, hogy mindezt önös üzleti érdekből teszi.
Való igaz, hogy akik vetőmaggal foglalkoznak – nemesítők és fajtajogosultak, vetőmag-előállítók, forgalmazók – biztonságos jövedelmet remélnek a vetőmagtól. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ugyanannak a mezőgazdaságnak a szerves részét képezik, mint a vetőmag felhasználója. Fajtajogosultak nélkül nincsenek genetikai alapok, a vetőmag-előállítással foglalkozó szaporítók egyben ugyanolyan árutermelők is, mint bár mely vetőmagvásárló. A vetőmag-forgalmazók pedig azok az integrátor és kereskedő cégek, akik a finanszírozási tevékenység jelentős részét magukra vállalva fontos szerepet töltenek be az egész magyar mezőgazdaság mûködtetésében.
A kalászos vetőmag-forgalmazás ellehetetlenülése beláthatatlan következményekkel járna. Ha nincs vevő, a fajta- és vetőmag-előállítás folyamatosan sorvad és elérheti azt a kritikus mértéket, ahol a rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti, ez pedig a minőségi búzatermesztés alapjait rengeti meg. A vetőmagszektor nem idegen test, hanem a mezőgazdaság fontos és nélkülözhetetlen ágazata. Szereplőinek megélhetése egyben a kalászos árugabonát előállító termelők genetikai alapokkal való biztonságos ellátását is jelenti.”
