Nálunk a legelterjedtebb szilárd nitrogén mûtrágyák az ammónium-nitrát, a mészammon-salétrom (MAS) és a karbamid. Míg az első kettő ugyanabban a formában tartalmazza a nitrogént, (ammónium- és nitrát-ionok formájában) addig a karbamidban amid-nitrogén van, ami egészen más tulajdonságokkal bír.
Tekintsük át egy kicsit a talajban lévő nitrogénformákat! A talajban lévő nitrogén 95%-a szerves vegyületekhez kötve van jelen, és csak 5%-a szervetlen, azaz a növények számára elérhető. A szervetlen nitrogén legnagyobb része nitrát, és csak kis része ammónium; így a kultúrnövények a nitrogén több mint 90%-át nitrát formájában tudják felvenni. Ha a nitrogént nem nitrát, hanem karbamid (amid-nitrogén) formájában juttatjuk ki, a karbamidnak először át kell alakulnia nitráttá ahhoz, hogy a gyökerek fel tudják venni a talajoldatból. Az amid-nitrogén átalakulása időigényes folyamat, amely során elsőként ammóniagáz (NH3) és széndioxid (CO2) keletkezik, majd az ammónia nitráttá alakul. Gyors, azonnali nitrogén-hatás érdekében ezért célszerûbb inkább ammónium-nitrátot vagy MASt kijuttatni. Amennyiben – kedvezőtlen körülmények miatt – az amid-nitrogén átalakulása során az ammónia nitrifikációja gátolt, a gáz halmazállapotú vegyület egy része a talajból a légkörbe távozik, ez az úgynevezett gázalakú veszteség.
Az egyes vegyületek közötti különböző átalakítási folyamatokat mikroorganizmusok végzik, melyek mûködéséhez megfelelő pH és hőmérséklet, valamint oxigén szükséges.
A megfelelő szerkezetû, jól levegőzött talaj tehát a nitrogén felvehetőségének szempontjából is kiemelt jelentőségû, másrészt a nitrogénveszteség minimalizálásában is fontos. A denitrifikáció ugyanis – amikor olyan baktériumok szaporodnak fel a talajban, amelyek a nitrátot visszaalakítják N2 molekulává, azaz légköri nitrogénné – főleg tömődött, csekély oxigéntartalmú talajokon jelentkezik. Jelentős, 8–15% veszteséget is okozhat vízzel borított területeken is, ahol a talajok víztartalma meghaladja a 80%-ot. A folyamat 5°C felett indul meg, ezért enyhe télvégi időjárás és belvíz esetén számolnunk kell ezzel a nitrogénveszteséggel.
Egy másik lényeges szempont a nitrogén mûtrágyák talajsavanyító hatásának mértéke. A N-mûtrágyák savasan oldódnak, ezért a talaj kémhatásának megőrzése érdekében időnként szükséges fenntartó meszezést végezni. A mészammon-salétrom, ahogy a neve is mutatja, az ammónium-nitrát mellett tartalmaz meszet is, ezért csak negyedannyira savanyítja a talajt, mint a másik két nitrogén mûtrágya. A mésztartalom miatt a MAS nagy biztonsággal alkalmazható még kedvezőtlen időjárási feltételek (pl. kevesebb csapadék) mellett is.
A Linzer Agro Trade vállalatcsoport mészammon-salétrom mûtrágyája a LINZER NAC 27N, amely az ammónium-nitrát mellett 12,5% meszet (CaO) tartalmaz. A LINZER NAC 27N (közismert nevén Linzisó), kiváló minőségû, kiegyenlített szemcseméretû mûtrágya, amely egyedülálló szórási tulajdonságokkal rendelkezik. Szórási tesztek alapján akár 48 méteres munkaszélesség mellett is egyenletes szórásképet biztosít.
Terméshozam és hatásbiztonság tekintetében a LINZER NAC egyaránt megbízható eredményt ad. Termékünkkel kapcsolatban keresse bizalommal értékesítő kollégáinkat!
Vári Rita • Linzer Agro Trade Hungary Kft. • www.linzerware.com
