A mezőgazdaságban 1976 óta dolgozom. Mindig érdekeltek a mezőgazdasági gépek, és figyelemmel kísértem az egyre újabb mûszaki megoldásokat. A szövetkezetben több típusú erőgéppel dogozottam (MTZ, Rába, John Deere), és a betakarító gépeket is volt szerencsém megismerni (SZK 4, E 516, Claas Dominátor). Később középvezetőként dolgoztam egy jól mûködő szövetkezetben.
A rendszerváltás Hegedûs Sándor életében is változásokat hozott. Hogyan kezdte az egyéni gazdálkodást?
1990-től saját gazdaságban, majd 1994-től egyéni vállalkozóként folytattam a gazdálkodást. A szövetkezetből kihozott gépekkel és résztulajdonú földekkel kezdtem felépíteni a saját gazdaságomat. Ez induláskor csak 12 ha területet jelentett. Lehetőségeinknek megfelelően folyamatosan fejlesztettük gépparkunkat. Igyekeztük kihasználni a különböző gépbeszerzésre irányuló támogatásokat. Így sikerült 1994-ben és 2004-ben egy-egy MTZ-t vásárolni.
A földterület évről évre nőt, ezért amikor a 80 ha-t elértük, akkor fogalmazódott meg, hogy egy korszerû, megbízható, jó „nyugati traktorra” lesz szükségünk.
Mikor találkozott először a Valtra gépekkel?
Már a 2002-es OMÉK-on, és más kiállításokon is nézegettem a traktorokat. Több márkáról gyûjtöttem adatokat és lehetőség szerint kipróbáltam azokat. 2006-ban többször találkoztam a Valtra márkával. Jobban utána érdeklődtem, és több Valtra tulajdonossal is beszéltem. Így esett a választásom a Valtrára.
Ilyen hosszú ideig kereste az Önnek legmegfelelőbb gépet. Mik voltak azok az elvárások, amit a traktorral szemben támasztott?
Gazdaságunk méretei miatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy külön gépünk legyen a nehézmunkákra. Olyan gépre volt szükségem, amivel minden mûveletet el tudok végezni. Ezért egy 100–120 Le körüli fordulékony, de robosztus felépítésû, jó „minőségû” motorral szerelt gépet kerestem. Ezt találtam meg a Valtra N101 H típusú traktorban. A gép önsúlya, erős lehajtásai, a jó nevû Sisu motor, és a precízen mûködő power shiftes váltó kielégítette minden elvárásomat.
Nem beszélt eddig a traktor áráról.
Nem ez volt a legolcsóbb gép. 2007-ben, döntés előtt beszéltem egy gazdatársammal – akinek szintén Valtrái vannak –, és ő győzött meg. Megkérdezte tőlem: Mikor akarod a traktor árát kifizetni? Vásárláskor, vagy 5–10 év alatt munka közben. Ha így közelítem meg az árkérdést biztos vagyok benne, hogy az egyik legolcsóbb gépem van.
Mik ez eddigi gyakorlati tapasztalatai?
A traktor évente 500 üzemórát dolgozik, ennek 80%-a talajmunka. Az úgynevezett pro-line mûszerfal sok információt ad ahhoz, hogy optimálisan üzemeltessem a Valtrámat. A motor nyomatékrugalmassága nagyon jó, szántáskor a motor felpörgetése nélkül – kis fordulatról is – képes elindulni. A beépített tempomat hasznos, jól használható.
Milyen munkagépekkel dolgozott eddig?
A gazdaságunkban a traktorhoz egy 3 fejes, váltvaforgatós ekénk van. 29–33 cm mélyen, a középső ekefejen egy lazító tüskével, 44 cm-es fogásszélességgel, kötött talajon, 7,5–8,5 km/h szántási sebességnél 20–22 l/ha fogyasztást mértünk. 5,6 m-es fogas simító és 5,6 m-es kombinátor mellett egy 2 késes mélylazítónk is van, melyet 70–80 cm mélyen húzunk. A Simba 3 m-es függesztett rövid tárcsát 120 Le-s géphez ajánlották. Ezzel a munkagéppel is tökéletes munkát tudok végezni, nem érzem, hogy kevés lenne a 110 Le.
Milyen problémái voltak eddig a géppel?
A fûtésventilátor kapcsoló ellenállása hibásodott meg, és a turbót és intercoolert összekötő cső csúszott le eddig. Amit kifogásolnék a traktoron az oldalsó pillangó ablak hiánya, és a fülkeszûrő kicsi, sûrûn kell tisztítani.
A gép télen sem pihen. A község téli útjainak tisztán tartásában, és elakadt jármûvek kimentésében is részt vesz. Indulásomkor egy erdészeti munkák közben elakadt traktorhoz hívták. Sándor beült Valtra N101-es traktorába, hogy segítsen a bajba jutott kollégán.
–Raszter Péter–
