A probléma vizsgálatára a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete, a Debreceni Egyetem Agrár és Mûszaki Tudományok Centruma KIK Karcagi Kutatóintézete, és két gazdasági szervezet, az Elgoscar-2000 Kft. és a Biocentrum Kft. létrehozott egy konzorciumot. Az NKFP_07_4-BIOFINOM pályázat keretein belül azt vizsgálják, hogy az ilyen területek hogyan hasznosíthatók a fenntarthatóság alapelveit és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve. Emellett a felmérések hiányosságai miatt célul tûzték ki, hogy részletesen feltérképezik Kelet-Magyarország barnamezős területeit, és egy jól használható adatbázist készítenek.
A barnamezős területek újbóli hasznosítása nemcsak környezetvédelmi, hanem jelentős gazdasági kérdés is. Egyrészt ezek a területek kihasználatlanul állnak, miközben mezőgazdasági területeket vonnak be ún. energianövények termesztésébe, másrészt a talajban lévő szennyező anyagok egyre inkább a felszíni és felszín alatti vízbázisokat, és ezáltal egészségünket fenyegetik. Így felmerült a biofinomítás lehetősége, azaz egy olyan öszszetett technológia alkalmazása, amely a zöld növényi biomassza vegyipari és energetikai felhasználását célozza meg melléktermékek keletkezése nélkül. Ráadásul a növényi transzspiráció (a víz elpárologtatása a növények sztómáin, azaz gázcserenyílásain át) és a gyökérzet talajerózió (azaz a csapadékvíznek a talaj szerkezetére és a termőréteg mennyiségére gyakorolt pusztító hatásának) gátlása révén a szennyező anyagok vízbázisokba jutása is lassítható.
A kutatómunka során két, a szennyező anyagok tekintetében eltérő terület hasznosíthatóságát vizsgálta a konzorcium: Debrecenben a volt katonai reptér üzemanyagtároló telephelyén egy szénhidrogén származékokkal szennyezett terület, és Gyöngyösoroszi határában, a Mátrai Ércbányák szárazvölgyi zagytározóján, ahol a határérték többszöröse a nehézfém-koncentráció. A projekt célja, hogy olyan növényeket találjanak, amelyek elviselik a szenynyezéseket, azonban hajtásukba nem, vagy csak kis mértékben halmozzák fel, és a termesztett biomasszát gazdaságosan felhasználhatóvá tegyék magas hozzáadott értékû anyagok előállításával, kivonásával, azaz az ún. biofinomítás módszereivel. Tehát olyan technológiai folyamatok pilot szintû kidolgozását és bemutatását tervezik, melyek barnamezős területeken előállított növényi biomassza feldolgozására épülnek.
A munka során több, mint 100 növény fajt/fajtát neveltek a célterületeken a konzorcium tagjai, majd tesztelték a kivonható hasznos anyagok (antimikrobiális, antioxidáns hatóanyagok stb.) jelenlétét, és vizsgálták a fermentatív feldolgozás (bio-tejsav, illetve bioetanol előállítása) valamint az energetikai felhasználás lehetőségeit. A termeszthetőségi és beltartalmi mérések mellett folyamatosan nyomon követték a szennyező anyagok jelenlétét a biomasszában és a feldolgozás során keletkező egyes frakciókban. A kutatások során olyan növényeket választottak ki, melyek jól tûrik a szennyező anyagok jelenlétét, és megfelelő feldolgozási technológiákkal a teljes biomasszájuk gazdaságosan, melléktermékek nélkül felhasználható. Ezek a növények életciklusuk során termelnek értékes hatóanyagokat is, melyek megfelelő eljárással kivonhatók a szennyező anyagoktól mentesen, és piaci potenciáljukból következően nyereségessé tehetik az eljárást.
Ugyan a jelenlévő szennyezettség miatt a biofinomítás során előállított termékek folyamatos minőségellenőrzése szükséges, ennek költségvonzata ellenére a felvázolt melléktermékek nélküli technológiával a barnamezős területek akár gazdaságosan hasznosíthatók lehetnek a környezet további terhelése nélkül.
Bővebb információ: http://www.agronaplo.hu/termekinformaciok/309
Dergez Ágnes • Bordás Diána • Dr. Kiss István • Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási
Közalapítvány Biotechnológiai Intézete
