A Közös Agrárpolitika 1962-ben született meg, és két fő céljaként a lakosság biztonságos élelmiszerellátását, illetve a vidéki/mezőgazdasági térségek megfelelő bevételének biztosítását határozta meg. A KAP kiadásait teljes egészében az EU finanszírozza, amely költségvetésének 30%-át teszi ki, ami az EU GDP-jének mintegy 0,5%-a.
Az Európai Bizottság 2011. október 12-én hozta nyilvánosságra a KAP megreformálásáról szóló elképzeléseit, melynek 3 fő csoportja a közvetlen támogatások rendszere, az egységes közös piaci intézkedés, és a vidékfejlesztés – fókuszba helyezve az ökológiai versenyképesség növelését, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentését és a vidéki térségek gazdaságának javítását.
A REFORM TÍZ KULCSELEME
1. Célzottabb jövedelemtámogatás a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére
Az Európai Unió mezőgazdaságában rejlő lehetőségek fokozottabb kiaknázása érdekében a Bizottság a termelők igazságosabb, egyszerûbb és célzottabb jövedelemtámogatását szorgalmazza. Alapszintû jövedelemtámogatásban csak az aktív termelők fognak részesülni. A jövedelemtámogatás üzemenként 150 ezer EUR éves összeg fölött csökkenni fog (degresszivitás), felső összeghatára 300 ezer EUR lesz, és figyelembe veszi az üzemek teremtette munkahelyek számát is. A jövedelemtámogatás felosztása méltányosabb lesz a termelők, a régiók és a tagállamok között.
2. Reagálóképesebb, és az újfajta gazdasági kihívásokkal való szembenézésre alkalmasabb válságkezelési eszközök
Az áringadozások veszélyt jelentenek a mezőgazdaság hosszú távú versenyképességére nézve. A Bizottság hatékonyabb és reagálóképesebb biztonsági hálókat kíván bevezetni a válságoknak leginkább kitett mezőgazdasági értékesítési csatornák (magánraktározás és állami intervenció) esetében, továbbá elő kívánja mozdítani a biztosítások és kockázati alapok létrehozását.
3. „Zöld” kifizetések a hosszú távú termelékenység és az ökoszisztémák megóvása érdekében
A mezőgazdasági ágazat ökológiai fenntarthatóságának növelése és a termelők erőfeszítéseinek jutalmazása érdekében a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a közvetlen kifizetések 30%-át fordítsák a természeti erőforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra. Egyszerûen megvalósítható és ökológiailag célravezető eljárásokról van szó, mint a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelők fenntartása, az ökológiai tartalékok és a tájak megóvása.
4. További kutatási és innovációs beruházások
A tudásalapú és versenyképes mezőgazdaság kialakítása érdekében a Bizottság az agrárkutatás és innováció költségvetését a duplájára tervezi, és egy új innovációs partnerség révén gondoskodni kíván arról, hogy a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásra találjanak. E finanszírozással lehetőség nyílik a tudás- átadás, és a termelők körében történő tanácsadás előmozdítására, valamint – az agrárágazat és a tudóstársadalom között szorosabb együttmûködést kialakítva – a termelők számára fontos kutatási projektek támogatására.
5. Versenyképesebb és kiegyensúlyozottabb élelmiszerlánc kialakítása
Az élelmiszerlánc kiindulópontját alkotó mezőgazdaság igen széttöredezett, és kevéssé strukturált. A mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítése érdekében a Bizottság a termelői és ágazati szervezetek támogatását, valamint a termelők és a fogyasztók közötti rövid (nem túl sok közvetítőt tartalmazó) értékesítési csatornák kialakítását szorgalmazza. Ezenkívül 2015-tel megszûnik a cukorkvótarendszer, amely mára veszített jelentőségéből.
6. Az agrár-környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése
Figyelembe kell venni minden terület sajátosságait, és ösztönözni kell az országos, regionális és helyi szintû agrár-környezetvédelmi kezdeményezéseket. Ennek érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a vidékfejlesztési politika hat prioritása közül kettő az ökoszisztémák védelme-helyreállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az erőforrások hatékony felhasználása legyen.
7. A fiatal gazdálkodók induló tevékenységének megkönnyítése
A mezőgazdasági termelők kétharmada 55 évesnél idősebb. A munkahelyteremtés előmozdítása és a fiatal nemzedékeknek a mezőgazdasági ágazatban való elhelyezkedésre való ösztönzése érdekében a Bizottság új kezdőtámogatás bevezetését javasolja, amelyet a negyven éven aluli termelők igényelhetnek projektjük első öt évében.
8. A vidéki munkahelyteremtés és a vállalkozó szellem serkentése
A foglalkoztatottság és a vállalkozó szellem előmozdítása érdekében a Bizottság intézkedéscsomagot terjeszt elő a vidéki térségek gazdasági tevékenységének serkentésére és a helyi fejlesztési kezdeményezések ösztönzésére. A mikrovállalkozási projekteket például olyan „kezdőkészlettel” fogják támogatni, amely 70 ezer EUR összegig terjedő, öt éven keresztül nyújtott finanszírozást foglal magában. A LEADER helyi akciócsoportjait pedig megerősítik.
9. A veszélyeztetett térségek fokozottabb figyelembevétele
Termőterületeink elnéptelenedésének elkerülése és gazdagságának megőrzése érdekében a Bizottság a tagállamoknak lehetőséget ad a kedvezőtlen természeti adottságú területek termelőinek kiegészítő kompenzációval való fokozott támogatására. Ez a támogatás hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretében már igényelhető támogatásokhoz.
10. A KAP egyszerûbbé és hatékonyabbá tétele
A fölösleges igazgatási többletfeladatok elkerülése érdekében a Bizottság egyszerûsíteni kívánja a KAP több mechanizmusát – így különösen a kölcsönös megfeleltetés szabályait és az ellenőrzési rendszereket – anélkül, hogy hatékonyságuk csökkenne. Egyszerûbbé válnak továbbá a kistermelőknek nyújtott támogatások is: esetükben üzemenként és évente 500–1000 EUR összegû átalánykifizetést vezetnek be. A mezőgazdasági tevékenységgel felhagyó kistermelőket arra fogják ösztönözni, hogy földjeiket olyan mezőgazdasági üzemekre ruházzák át, amelyek gazdaságaik szerkezetátalakítását tervezik.
Az intézmények és a KAP irányelveinek megismertetésén túl bemutattak egy tehenészeti telepet és egy aukciósházat is a meghívottaknak.
RAF ÉS ANNE DE KEERSMAECKER TEHENÉSZETI TELEPE
A tehenészeti telep tulajdonosa egy házaspár, Raf és Anne De Keersmaecker. Raf 1990-ben vette át apjától a családi gazdaságot, majd 1993-ban feleségével, Anne-nel egy új gazdaságot hoztak létre Cattemansdreefben, amely azóta is folyamatosan fejlődik. Raf testvére is teljes munkaidőben a gazdaságban dolgozik, illetve édesapja is gyakran besegít a munkába.
Gazdaságukban 100 tejelő tehén és 70 fiatal állat van, melyek tisztántartásában egy trágyakihúzó robot segédkezik. A fejés naponta kétszer történik, 2×10-es parallel fejő-rendszerrel. Egy tehén általában 4–5 laktációs időszakra képes, ám az évek folyamán a rekordot egy 13 laktációs időszakot produkáló egyed jegyezte, míg a második helyezett 7-et ért el. Az állatok mellett a gazdaság 25 hektáros területtel is rendelkezik, amely egy részén kukoricát termesztenek, másik részét pedig meghagyták legelőnek. A teheneket kukoricával, fûvel, préselt péppel és koncentrátumokkal etetik, és májustól szeptemberig a szabadban vannak az állatok.
Az évi 900 ezer literes tejtermelés 45%-át (400 ezer litert) szövetkezeten keresztül értékesítik, 55%-át (500 ezer litert) pedig saját maguk értékesítik tej, író, vaj, joghurt, sajt, csokoládé és ízesített desszertek formájában.
A gazdaság a jogszabálynak megfelelő csomagolási részleggel rendelkezik, a tej pedig IKM (integral milk quality/integrált tejminőség) minősítéssel rendelkezik. Direkt értékesítőként a Belga Élelmiszeripari Ügynökség (FAVV) szigorú szabályozásának kell megfelelniük.
BELORTA AUKCIÓSHÁZ
A BelOrta két aukciósház, a Mechelen Aukciósház és a Coöbra Aukciósház 2012. december 14-ei összeolvadásával keletkezett. A BelOrta név „Bel” része a belga gazdáktól származó árukra, az „Orta” pedig a kertészetre, zöldség- és gyümölcstermesztésre utal.
Az egyesített aukciósház 1145 aktív taggal rendelkezik, ezzel Belgium és Európa legnagyobb zöldség aukciósházává nőtte ki magát. Kizárólag a tagok a vállalat részvényesei, akik vállalják, hogy összes terméküket az aukciósházon keresztül értékesítik, amely tíznapos fizetési határidőt biztosít beszállítói számára. Minden típusú zöldségre és gyümölcsre külön-külön, napi átlagárat határoznak meg, s abból 2,26%-os közvetítői díjat vonnak le.
A vásárlók főleg az Antwerpeni, Flemish Brabant és Kelet-Flanders tartományok lakói, de jelenleg 124 holland cég is tagja az aukciósháznak, akik közvetlenül exportálják az árut. Az aukciósház vonzáskörzete 150 km.
A 300 millió EUR éves forgalmával a BelOrta a zöldség- és gyümölcsaukciók 37%-át bonyolítja le, amelyből több mint 70% exportra kerül. Zöldségaukcióban 56%, gyümölcsaukcióban pedig 4% a piaci részesedése.
Az egyesülés célja, hogy szélesebb skálán, és jobb tárgyalási helyzetből induljanak az európai nagykereskedőkkel és az export/import cégekkel szemben. Így a 300 alkalmazottat foglalkoztató aukciósház jobb árat képes kialkudni beszállítói számára, sokkal szélesebb termékskálát nyújt vásárlóinak, és optimalizálja az infrastrukturális, logisztikai valamint bevizsgálási költségeket.
Forrás: europa.eu
Fotó: Eric Vidal
-an-
