ALAP SORVEZETŐK
Válasszunk alap sorvezetők közül is olyat, mely GPS alapú korrekció vételére alkalmas, megfelelő méretû (legalább 10 cm átmérőjû) antennával rendelkezik. Ez a méretû antenna már tiszta, zajmentes vételt tesz lehetővé, így a mérés és a GPS pontossága eléri majd a 15–20 centiméteres csatlakozási pontosságot. A GPS vevőknél sok esetben feltüntetett Hz (Hertz) érték a pontosság szempontjából nem lényeges. Ezzel az értékkel azt lehet kifejezni, hogy egy másodperc alatt hányszor határozza meg a GPS a koordinátákat. Hiába mérjük meg ugyanolyan hibahatások mellett a GPS pozícióját gyakrabban, az eredmény nem lesz pontosabb. Hasznos funkciók egy sorvezetőben: munkaszélesség beállítása, területmérés (már megmûvelt terület, tábla teljes területe), munkavégzési napló készítése, LED-sorral irányított sorvezetés, többfajta lefedési mintákkal rendelkezzen, táblahatárok és mûvelési irányok elmenthetők legyenek. Mûtrágyaszórásnál sorvezető használatával 4–5%, míg permetezésnél 2–3% megtakarítás érhető el.
TOVÁBBFEJLESZTHETŐ SORVEZETŐK ÉS FUNKCIÓIK
A komolyabb sorvezetők az alap sorvezetők összes tulajdonságát tartalmazzák, de ezek mellett szoftveresen vagy konkrét fizikai termékekkel is továbbfejleszthető profi eszközök. Három hasznos funkciót és terméket emelnék ki.
TERV SZERINTI KIJUTTATÁSI FUNKCIÓ
Szoftveresen választható opció a terv szerinti kijuttatás funkciója (VRA feloldó kód). A feloldó kód ára általában csak a töredéke egy sorvezető árának. A kód megvásárlásával, és általában egyetlen soros kábellel összekötve a sorvezetőt és a munkagépet, már alkalmas rendszert kapunk a terv szerint mûtrágya-, permetezőszer- vagy akár a vetőmag-kijuttatáshoz is. A funkció nagy előnye, hogy a szaktanácsadók által készített tervek egyenesen betölthetők a mobil adathordozóról a kezelőfelületbe. Így kiküszöbölhetjük a félreértéseket és kezelői hibákat a dózisok tekintetében. Mostanában egyre divatosabb az a megoldás is, ahol már lehetőségünk van az irodai szoftverből elküldeni (pont úgy, mintha e-mailt küldenénk) a sorvezetőbe az előre elkészített tervet, tehát akár már a helyszínre sem kell menni egy kijuttatási terv betöltéséhez.
NDVI-SZENZOROK
Az NDVI- (Normalized Difference Vegetation Index, azaz Vegetációs Index) értéket sokféle eszközzel meghatározhatjuk. Vannak mûholdra telepített változatok, vagy repülőre szerelt gépek, illetve traktorra-munkagépre szerelt megoldások. Minden rendszernek megvannak az előnyei és természetesen a hátrányai is egyaránt. De összességében elmondható, hogy bármely módszerrel is készül egy NDVI-térkép, az eredmények alapjaiban véve megegyeznek (csak a részletgazdagságukban vannak különbségek). Ezeket a térképeket elsősorban a nitrogén fejtrágyázás alkalmával tudjuk hatékonyan felhasználni, mivel az NDVI-érték nagyon szoros összefüggésben van a biomassza mennyiségével és klorofiltartalmával. NDVI-szenzort használva objektív képet kapunk növényállományunkról. Segítségével képesek vagyunk a növényeink pillanatnyi állapotának megfelelő nitrogén mûtrágya mennyiségének meghatározására. Az így meghatározott mennyiséget vagy azonnal kijuttatjuk, vagy kijuttatási tervet készíthetünk belőle, később pedig betöltjük a mûtrágyaszórást végző gép kezelőfelületébe. Az eszköz hasznosságát és felhasználhatóságát mutatja, hogy eddig mindenhol, ahol csak kipróbálták az eszközt, ott az első tapasztalatok alapján egyből annak állandó használata mellett döntöttek.
ISOBUS-KOMPATIBILITÁS
Az ISOBUS a XXI. század mezőgazdasági találmánya, hogy szabványosítsák a kommunikációt a munkagép és a kezelőfelület között.
Ez a szabvány lehetővé teszi, hogy bármilyen márkájú munkagépet bármilyen márkájú kezelőfelülettel használhassunk. Az egyetlen szépséghiba, hogy az ISOBUS-kommunikációnak két szintje van. Az első lépcsőt virtuális terminálnak nevezik, sok esetben csak a „VT” rövidítéssel találkozhatunk. Az ISOBUS-os kommunikációval rendelkező traktorok a legtöbb esetben csak eddig a szintig jutnak el. Ez a szint leginkább csak a munkagép funkcióinak megjelenítésére, és manuális használatára korlátozódik. A „VT” funkcionalitás automatikus beavatkozásra nem alkalmas, így ebben az esetben a helyspecifikus kijuttatás megvalósítására sem képes. A második szint az úgynevezett „Task Controll”, rövidítve „TC” szint. Ezt a szintet elérő kezelőfelületek és munkagépek már képesek az automatikus beavatkozásra is. Például terv szerinti kijuttatás vezérlésre vagy automatikus szakaszolásra. Fontos, hogy az ISOBUS-kompatibilitás hallatán a dolgok mélyére ássunk, és megnézzük, hogy mely funkció érhető el vele részletesen. Vannak már a piacon olyan sorvezetők, kezelőfelületek és munkagépek, melyek alkalmasak a „Task Controll” megvalósítására, de a valóban mûködő munkagép-kezelőfelület párosítások darabszámát illetően van még hova fejlődni, ha eltérő gyártótól származik ez a két eszköz.
Nagy Bence
Agromatic Automatizálási Kft.
A cikk szerzője: Nagy Bence
