Az egyes technológiák törekednek az állat biológiai igényeinek mind teljesebb kielégítésére, növelve ezzel a termelés hatékonyságát. Mióta gazdasági állatainkat zárt, illetve kevésbé zárt terekben, nagy állománysûrûséggel tartjuk, folyamatosan felvetődő kérdés az istálló levegőjének összetétele, a szellőztetés mértéke, nagysága. Hazánk kontinentális éghajlati sajátosságainak köszönhetően (forró nyár, hideg tél) igen nehéz helyzetben van e téren. Nehéz megtalálni az optimális egyensúlyt a minimális energiabefektetés (fûtés, szellőzés) és az elfogadható istállóklíma között.





Az intenzív baromfitartás és tenyésztés istállóiban a felületegységre jutó magas állatlétszám miatt jelentős mennyiségû széndioxid, pára, hő és különböző gázok keletkeznek. Kifejlett állatállománynál, a nagy fajlagos állatsûrûség miatt (különösen ketreces tartás esetében) fûtésre általában nincs is szükség. A szak- és tankönyvekben ismertetett elvek alapján a klimatizálás alapja az elhasználódott levegő cseréje friss környezeti levegőre -elsősorban a CO2 fejlődést figyelembe véve- ügyelve az istálló hőgazdálkodására.





Ennek alapján a légcsereszám a levegőszükséglet és a szellőztetett helyiség térfogatának a hányadosa.:





EGYENLET



n: -légcsereszám [1/s]



V: -a levegőszükséglet [m3/s]



Vh: -a szellőztetett helyiség térfogata [m3]





A levegőszükséglet (V) a helyiségből időegység alatt elviendő levegő mennyiségének térfogata. A levegőszükséglet a helyiségben keletkező szennyező anyagok mennyiségéből és a megengedett koncentrációjából számítható:





EGYENLET



V -levegőszükséglet [m3/s]



K -a helyiségben időegység alatt keletkező szennyezőanyag mennyisége [mg/s]



Kb -a helyiségben megengedett szennyezőanyag koncentrációja [mg/m3]



Kk -a külső levegő szennyezőanyag koncentrációja [mg/m3)





Az istállók szellőzőlevegő szükségletét a széndioxid és a pára „szennyező anyagok” mértéke alapján határozzák meg elsősorban.



A FVM Mûszaki Intézetben a kutatásaink során az elmúlt évtől egy világszínvonalú új gázmonitorral mérjük állattartó istállókban (így baromfiistállókban is) a keletkező gázok mennyiségét. Az INNOVA 1312 Multi-Gas Monitor fotoakusztikus elven méri 5 különböző gáz, valamint a mintában található pára koncentrációját. A berendezés köré egy mérőrendszert építettünk ki, mely alkalmas az istálló bármely (akár 60 m-re lévő) pontjából 8 csatornán a vizsgálandó mintát a gázmonitorhoz juttatni.



A vizsgálandó levegőt egy légszivattyúval, Æ6 mm-es tefloncsöveken keresztül egy csatornaváltóba juttatjuk. A csatornaváltó a beállított sorrendnek megfelelően sorban egymás után a gázmonitorhoz továbbítja a levegőmintát. A monitor megméri az abban található gázok koncentrációját, majd a kapott értéket a saját és a hozzákapcsolt számítógép memóriájában tárolja. Ezután megvizsgálja a soron következő csatornán érkező minta összetételét. Így akár 24 órás folyamatos méréssel követhetjük nyomon az istálló nyolc pontjában, a levegő gázkoncentráció értékének változásait. Az idén tavasszal több baromfi istállóban végeztünk gázimissziós méréseket. Mezőhéken a mért istállók között mélyalmos-, valamint többszintes, ketreces tartástechnológiák szerepeltek.



Röviden összefoglalva az eredményeket: A 3600 légköbméteres istállók eltérő szellőzéstechnológiával rendelkeztek. A mélyalmos istállóban 5500, míg a ketrecesekben 19 és 24 ezer db tojótyúk volt. Az istállón belüli átlagos hőmérsékletek 17 és 19 oC között voltak. Az így mért eredmények: szén-dioxid koncentráció értékek a mélyalmos istállóban 476-2251 mg/m3, míg a ketreces istállókban 1400-6420 mg/m3 közé adódtak. Az ammónia eredmények mélyalmos istállóban 1-26 mg/m3 közé, míg ketreces tartás esetében 0,63-11,6 mg/m3 közé estek. A tojókra vonatkozó határérték CO2 esetén 5400 mg/m3, míg NH3 esetében 21,3 mg/m3. Az eredményekből jól látható, hogy a vizsgált kora tavaszi időszakban az istállón belüli gázkoncentráció értékek az almos istállóban mért néhány kiugró ammónia koncentráció csúcstól eltekintve a határértékek alatt voltak. A méréseket nyári időszakban kívánjuk megismételni. A kapott koncentráció értékek és a termelődő gázok kiszámítása után meghatározható a szükséges légcsereszám, illetve ellenőrizhető a szellőzőrendszer teljesítménye.





Felhasznált irodalom:



Állattartási technika (Szerk. Tóth László) Mg.-i Szaktudás Kiadó Bp. 1998.



Pazsiczki Imre



FVMMI