Elterjedése
A nád megtalálható az egész földkerekségen, ahol növénytermeléssel foglalkoznak. Fő elterjedési területe a mérsékelt égövbe tartozó zónákra terjed ki, de ismert növény a trópusokon is. Eredetére nézve valószínûleg a szubtrópusokról származik. Európán kívül Ázsiában, Észak-Amerikában nagy telepekben él az édes és gyengén sós vizekben. A tavakon kívül jól érzi magát a lassú folyású erekben, patakokban, folyókban, ill. azok parti sávjaiban. Jól fejlődik az időszakosan vízborította, nedves réteken, mocsaras, zsombékos területeken.
Napjainkban megtalálható a nedves, mélyfekvésû helyeken kívül a száraz, magasabban elhelyezkedő táblákon is. Talajféleségben nem válogatós, egyaránt szépen díszlik a homokos, könnyû szerkezetû talajoktól kezdve az erősen kötött agyagtalajokig. Szikes területeken is megtalálható. Szántóföldjeinken az utóbbi ötven évben jelentkezett mint gyomfaj, mára pedig veszélyes mértékben fordul elő Szolnok-, Borsod-A.-Z.-, Hajdú-B.-, Bács-Kiskun és Békés megyékben. Zalában elsősorban a meliorációban részesített szántókon lelhető fel foltokban, ill. nagyobb telepekben. Egyebütt a vízellátottság szab határt. A felmérések szerint kalászos gabona, kukorica és rizsföldeken kívül egyéb kapásopkban is gondot okoz.
Kártétele
Gyomnövényként veszélyessége elsősorban életformájából adódik. Tarackrendszere mélyre lehatol és sûrûn átszövi a talajréteget. Mind a föld alatt, mind pedig a föld felett nagy növénytömeget képez, amely gátja mind a talajmunkának, mind pedig a felszín fölött elvégzendő agrotechnikai mûveleteknek. Erős, kemény hajtásaival a vetőgépek, sorközmûvelő gépek munkáját nagy mértékben akadályozza.
Az óriási növénytömeg nagy mennyiségû víz- és tápanyagfelvételre képes, lehetetlen körülményeket idézve elő a kultúrnövények számára.
A kártétel tovább fokozódik a védekezési költségek emelkedésével. A vegyszeres védekezés önmagában és egyszeri alkalommal nem elegendő. Ugyanúgy évenként többszöri költséges talajmûveléssel szabadulhatunk meg tőle.
Életódja
A nád évelő növény. Rendszertanilag az egyszikûek osztályába, a fûfélék családjába tartozik. Föld alatti rizomája nagyon erős, a talajt gazdagon behálózza, ugyanakkor nagyon mélyre képes lehatolni, mindaddig, míg vizet nem talál.
Minden csomóból gyökerek és hajtás képződhet, amelyek élettartama néhány év.
Szára egyenes, üreges, szalmaszár, hosszúsága szántóföldön elérheti a 2,5 m-es magasságot is, míg vízben 5 méteresre is nőhet. A föld feletti szárrész a tél beálltával elhal. A levél éle előre fogazott, érdes tapintású. A levéllemez színe gyengén bordázott, a párhuzamosan futó szállítónyalábok mellett szilárdító lécek találhatók. A levelet vastag kutikularéteg fedi, a bőrszöveti sejtekben kova rakodik le.
Virágzata: buga, nagysága elérheti a 30-45 cm-t is. A buga oldalelágazásai szabálytalan emeletet alkotnak és sajátosan egyoldalra bókolók. Termést ritkán érlel, beérés után kb.: 4 mm hosszú, töve hegyes, csúcsa kerekített és sárgás- vagy vörösesbarna színû.
Csíranövénye szürkéstől a sötétzöld színûig változik. Az erek között enyhén átlátszó barázdákkal.
A nád életképességét a rendkívül nagy tömegû gyökérrendszer biztosítja. A rizoma a fejlődő föld feletti részeket akár 2 m-es magasságig is táplálja. A nádszár növekedése a tavaszi hónapokban a legintenzívebb, de a nyári hónapokban is tovább növekszik. A talaj felszínén kúszó szárrész elérheti a 8-10 m-t is, melyből a nóduszokból új növényegyedek fejlődhetnek.
Védekezés
A nád irtását egy termelési évben nem lehet megoldani sem mechanikai, sem pedig vegyszeres úton. Mivel a gyökér nagy mélységben és több gyökéremeletet képezve helyezkedik el, a mechanikai talajmûveléssel nem érhetünk el látványos eredményt. A kaszálás és talajmûvelés után a nád gyorsan regenerálódik és újrahajt.
A leghatékonyabban vegyszeres úton védekezhetünk ellene. A védekezés kidolgozásánál pontos növénysorrendet célszerû felállítani, és ehhez igazítani a gyommentesítést.
Kukorica, napraforgó vetésekben több alkalommal is megtörténhet a beavatkozás.
Vegetáció végén a glifozát hatóanyagú herbicidekkel állományszárítás formájában a gyom ellen is eredményesen léphetünk fel.
Gabonanövények esetében a tarló szakaszban célszerû a permetezést elvégezni. A glifozát hatóanyagú vegyszer kijuttatására a nád 30-50 cm-es fejlettségénél kerüljön sor. A gyom-növényt ekkor lehet a leghatékonyabban irtani, mivel a tápanyagszállítás a transzlokálódó herbicidekkel együtt a rizoma irányába nyár végén, ősz elején a legintenzívebb.
A herbicid hatékonyságának érdekében javasolt a Nonit 0,05 %-ban, vagy a Hyspray 1,0 l/ha dózisban, adalékanyagként történő permetléhez adagolása. A Hyspray esetében a gyomirtó szer hektáronkénti dózisa 20-30 %-kal csökkenthető.
Gyümölcs- és kertészeti kultúrákban lehetőség van speciális egyszikûirtók kijuttatására.
Elfogadható eredmény várható a kletodim, a quizalofop-p-tefuril, a haloxifop-R-metilészter alkalmaázását követően.
Zalaegerszeg, 2001. május 15.
Dr. Karamán József
Zala Megyei N T SZ