Linnéa Stark, a Väder-
stad-Verken AB kommunikációs igazgatója a pályázat szlogenjéül megfogalmazott gondolattal szólt a rendezvény vendégeihez: „gazdálkodj okosabban” mottójuk a jövőbe tekintés felelősségét is magában hordozza. A svéd anyacég maga is példaértékűen sokat invesztál a jövőbe – több mint száz mérnökük dolgozik a termékfejlesztés területén, az elmúlt 12 hónap alatt 20 millió eurót fordított gyártókapacitása fejlesztésére, és 12 országban több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztat.

Linnéa Stark

A Väderstad pályázata céljáról szólva az igazgató elmondta, hogy a díj megalapításával a fiatal gazdákat kívánták megünnepelni, hiszen ők jelentik a jövőt. Az ő fókuszba állításukkal, és szerepük jelentőségének hangsúlyozásával segítséget kapnak ahhoz, hogy az egész iparág fejlesztéséhez hozzájárulhassanak. A legfontosabb célkitűzés mindezek felett pedig egy hálózat alapjainak a letétele volt, amelynek keretében inspirálhatják az ifjú gazdákat, hogy a jövő érdekében fejleszthessék a gazdaságukat.

Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője precízen fogalmazott: „amilyen korunk fiatalsága, olyan lesz a jövőnk”. Véleménye szerint a pályázaton szerzett tapasztalatok legfőbb konklúziója az, hogy megnyugodhatnak az idősödő generáció képviselői, mert a gazdaságok jó kezekbe fognak kerülni.
Ezt pedig arra alapozza, hogy nemcsak nagyon jó szakemberekkel találkoztak, de jóravaló, derék gazdászemberekkel.

Kalmár Tibor

A pályázatra olyan gazdák jelentkezését várták, akik nem félnek a kihívásoktól, új területekre merészkednek, folyamatosan kritikusan szemlélik a meglévő dolgokat, és bármit tesznek, azzal új mércét, ergo követendő példát állítanak mások számára. Három hónap állt rendelkezésükre a fiatal gazdáknak, hogy a Väderstad weboldalán elérhető 25 kérdésből álló kérdőívvel pályázzanak, és igen értékes munkák születtek ez idő alatt.

A gazdaságra és a termőhelyi adottságokra vonatkozó kérdéseken túl a pályázat kiírói arra is keresték a választ, hogy ki, és hogyan állítja össze növénytermesztési technológiáját, de méginkább arra, miként jut érvényre a pályázat legfontosabb mottója, az okosabban gazdálkodni. A pályázatokat egy négytagú zsűri értékelte, a 30 legígéretesebb munkát egy részletes szempontrendszer alapján pontszámokkal minősítette, majd rangsorolta. Az első 12 helyre került pályázót augusztusban személyes értékelésre kereste fel a zsűri.

A zsűri tagjai a meglátogatott gazdaságokban a helyszíneken is megtapasztalták, mit jelent egy fiatal gazda számára az okosabban gazdálkodni szlogen gyakorlati alkalmazása. Igazolódott, hogy az alkalmazkodó talajkímélő művelésnek a megváltozott klíma miatt napi gyakorlattá kell válnia – szinte minden pályázó bevezette a gazdaságában ezt a talajművelési módszert. Sok gazdaságban ott van a GPS-vezérlési technológia, erőgépek, traktorok, kombájnok – és tetten érhető az átgondolt költségmegtakarítás, amely megjelenik a talajmunka, a tápanyag-kijuttatás, és a növényvédelmi munkák során is. A legtöbben belekóstoltak a precíziós gazdálkodásba, és differenciált növényvédelmi, illetve műtrágya-kijuttatást alkalmaznak. A fiatalok rendkívül nyitottak az újdonságokra is, sokan elsőként vették meg a Väderstad szemenkénti vetőgépét, a Tempót. Az ilyen korszerű gépekkel már csak komoly felkészültséggel rendelkező emberek boldogulnak, de a fiatalok sok esetben saját fejlesztésekkel is kiegészítik a legújabb technikát. Nap mint nap önálló döntéseket hoznak, felismerve azt, hogy a talajművelés nem lehet sablonos, ehhez azonban ismerni kell a földjüket. A jövő generáció képviselői már számolnak a klímakárral is, és jól alkalmazzák a talajkímélő művelést – sokan évek óta nem szántanak.

Az értékelés a személyes látogatásokon, találkozón ugyanakkor az emberi tényezőkre fókuszált – olyan valódi értékeket díjazva, mint az alázat, a szerénység és a tisztelet. A bírálók arra voltak kíváncsiak elsődlegesen, hogy ki milyen ember, és csak ezt követően arra, hogy milyen szakember. Fontos volt természetesen a szakmaszeretet és szaktudás szintje, de arra is keresték a választ, hogy a fiatalok a döntéshozatalban mennyire önállók. Az elismerés mindenki számára nagyon fontos, mert egyfajta visszaigazolás arról, hogy az illető jó úton jár. A Väder-
stad egyik szándéka a pályázattal pedig éppen az volt, hogy a példákat kiemelje, és rámutasson arra is, hogy az elismerés, és maga a példaadás felelősséggel is jár! 

A három dobogós gazda a Väderstad mindazon elvárásainak megfelelt, amelyek garantálják az ágazat jövőjének minőségi generációváltását. Az anyacég svédországi tanulmányútján felül értékes jutalmakat vehetett át a három legjobb pályázó:

I. hely:                  Keresztes Krisztián (Bodmér)

II. hely:                dr. Magyar István (Jászfelsőszentgyörgy)

III. hely:               Búza Tamás (Gyomaendrőd)

Bemutatjuk Keresztes Krisztiánt,
a pályázat legsikeresebb résztvevőjét

Egy Fejér megyei kis faluban, Bodméron gazdálkodom édesapámmal, több mint 500 ha-t művelünk, s minden munkát magunk végzünk. Öt éve foglalkozom ezzel főállásban, de már gyerekkorom óta segítek és részt veszek a gazdaságban. Végzettségem szerint gépészmérnök vagyok, korábban tervezőként dolgoztam a fővárosban.

A Väderstaddal már hosszabb ideje állunk kapcsolatban, gazdaságunkban több mint tíz éve használjuk a gépeiket. A cég tavaszi sajtótájékoztatóján elhangzott pályázati felhívás felkeltette az érdeklődésemet, mert éppen arról lehetett bemutatkozó anyagot írni, amellyel magam is szívesen foglalkozom: innovatív megoldások, és azok alkalmazása.

Keresztes Krisztián

A precíziós gazdálkodást – amivel végülis megnyerhettem ezt a pályázatot – két éve kezdtem, akkor vásároltam meg a GPS-es robotpilótát a két traktorunkra, és hozzákapcsoltam mindjárt a szemenkénti vetéshez is a GPS technológiát, alkalmassá téve azt a differenciált tőszámú vetésre, és a soronkénti szakaszolásra. Ezzel egy időben a permetezőt is korszerűsítettük, GPS vezérlésű, automatikus szakaszolásúra cseréltük. Ezekkel a megoldásokkal önmagukban is évi több százezer forintnyi input anyagot lehet megtakarítani úgy, hogy nincs rávetés, dupla kezelés.

Emellett alkalmazom a sávpermetezést, amelyhez magam konstruáltam a technikát. Az ötlet onnan eredt, hogy ha már a robotpilóta elvégzi a kormányzást, akkor van időm vetés közben mással is foglalkozni. A vetéssel egy menetben lepermetezem a kukorica (napraforgó) sávját 25 cm szélességben – ezáltal csak egyharmad mennyiségű vegyszert használok fel, a sorközöket pedig mechanikusan, sorközművelő kultivátorral tartom tisztán. Ha nem hatott kellően a gyomirtó, állományban is tudok sávpermetezni a kultivátorra szerelt sávpermetezővel, szintén egyharmad vegyszerfelhasználással. Ez sokkal olcsóbb és környezetkímélőbb megoldás. Ezt tartom igazából fenntartható fejlődésnek: ugyanazt az eredményt elérni egyharmadnyi vegyszerfelhasználással. Hiszen nem az a kihívás manapság, hogy ki mennyit termel, hanem az, hogy milyen ráfordítással teszi azt.

Végeztem kísérleteket is különböző vetőmagokkal, differenciált tőtávval, starter-, levél- és baktériumtrágyákkal, amelyeket a kombájn által készített hozamtérkép segítségével tudok kiértékelni. Ez arra is jó, hogy eldöntsem, a területeimen mi működik és mi nem. Az elmúlt két évben a csapadék volt a szűk keresztmetszet. A meglévő kevés nedvesség megőrzésére kell ideális megoldásokat találnom. A Väderstad technológia is ezt az utat tűzte ki célul. Én is csak ott szántok, ahol feltétlen szükséges, egyébként pedig a lazításos technológiát alkalmazom, azonnal visszazárva a talajt.

Aki kipróbálja a GPS technológiát, és rájön annak az előnyeire, az szívesen is osztja meg a jó tapasztalatait másokkal is. Igyekszem így tenni én is, hiszen a jövőben már gazdálkodni is csak a tudásra alapozva lehet majd.     

-Keresztes-

A cikk szerzője: Keresztes