A macska tartása egyszerûbb és kevésbé időigényes. Tarthatjuk őket lakásban vagy a ház körül. Lakásban jól tartható, nagyon tiszta állatok. lakásban tartott kismacska általában 6-12 hetes korában az anyától való elválasztás után, szinte azonnal szobatiszta. Egyszer-kétszer kell neki megmutatni az almot, utána már csak oda végzi a dolgát. Fiatal állatokat tehéntejjel, speciális junior tápokkal etessük. A macska kifejezetten húsevő állat. Fiatal állatokat (2-4 hónapos korig) naponta 3-4 alkalommal, fél-egy éveseket napi két alkalommal, idősebb macskákat napi egy alkalommal etessük. Egy kevés száraz táp mindig lehet a macska előtt, a friss vízzel együtt. A macskák kedvenc csemegéje a nyers marhahús, csirke máj, egyéb belsőségek, csirke szárny, nyak stb. sertésből származó táplálékot mindig főzzük vagy süssük meg, mivel a nyers hús betegségeket okozhat (pl Aujeszkij-féle betegség) A tápláléknál fontos, hogy ne tartsuk az állatot monodiétán (pl. csak máj etetése kifejezetten káros az állatra) mivel a májjal nagy mennyiségû A és D vitamin kerül a macska szervezetébe és ez csontfejlődési zavarokat okoz. A macska hajlamos rászokni kifejezetten egyféle táplálékra és akár éheztetés mellett sem hajlandó mást megenni. Erre oda kell figyelni, lehetőség szerint kerüljük el a monodiétás táplálást. Fiatal növekedésben lévő macskáknak javasolt a kalcium kiegészítés a táplálékba. Ivartalanított kandúroknál oda kell figyelni a táplálék összetételére, ezek az állatok fokozottan hajlamosak húgykő képződésre. Ezt úgy kerülhetjük el, ha konzervtápokat etetünk velük és kerüljük a száraztáp etetését, illetve speciális diétás - kalcium, magnézium, foszforszegény tápokat etetünk. Ezen állatoknál javasolt még a C-vitamin kiegészítés. Napi 10-20 mg C-vitamin savassá teszi a vizelet PH-ját és a kőképződési folyamatot csökkenti. Az ivartalanított állatok - mindkét nem - hajlamos az elhízásra. Ne etessük túl állatainkat, mivel az elhízás több betegség okozója lehet. A macska keveset iszik, száraz tápon tartott állat előtt mindig legyen tiszta, friss víz. Vitamin és ásványi anyag kiegészítés minden életkorban lehetséges. Fiatal kölyköknek és szoptatós anyaállatoknak kifejezetten javaslom. A tisztán,. kultúráltan tartott macska szagtalan, ha az almot rendszeresen cseréljük. A 7-9 hónapos kandúroknál, az ivaréréssel együtt megjelenik az ivarra jellemző szag és a „jelölés” szokása. Ami a saját territórium megjelölésére szolgál. Lakásban tartott kandúrok esetében ez kellemetlenséget okozhat (pl.: bútorok megjelölése) Maga a jelölés szokása és az ivari szag is megszûnik, ha az állatot ivartalanítjuk. A mûtétet követően a macska agresszivitása és társai felé mutatott verekedési hajlandósága csökken (ivari szag megszûnik, a macska nyugodtabbá válik)
Nőstény macskánál az ivarzást 8-9 hónapos korban jelzi az első tüzelés. A cica viselkedése megváltozik, feltûnően hízelgőssé válik, hempereg, hátát púposítja, hangosan nyávog. Ha nem találkozik kandúrral a tüzelési periódus akár 2-3 hetente ismétlődhet. Annak a macskatartónak, aki nem szeretne kiscicákat, javaslom keressen fel állatorvost és beszélje meg vele a problémát. Többféle megoldás is lehetséges a tüzelés megszüntetésére. Véglegesen meg lehet szüntetni az állat ivartalanításával, időszakosan pedig fogamzásgátló injekció vagy tabletta adagolásával. Lakásban tartott állatnak jó ha beszerzünk egy úgy nevezett „kaparó fát”, melyen a körmeit koptathatja. Különben a lakás bútorain fogja ezt megtenni. A fiatal macskának többször meg kell mutatni, hogy mire szolgál ez a szerkezet, néhány alkalom után a legtöbb macska hozzászokik és később a kaparófán élesíti, koptatja körmeit. A macska évente kétszer vedlik és cseréli a téli bundát tavaszira, a nyári bundát pedig télire. Ennek következtében a lakásban és a macskatartók ruházatán, bútorán megjelenik a macskaszőr. Ebben az időszakban javasolt a macska szőrzetének rendszeres ápolása, tisztítása, főleg hosszú szőrû macskák, mint pl. a perzsa macska esetében. Más időszakokban a természetes szőrhullás általában nem okoz problémát. Hosszú szőrû fajtáknál azonban a rendszeres tisztálkodás „macskamosdás” azt eredményezi, hogy az állat gyomrában a nagy mennyiségû szőrzet szőrgombolyaggá áll össze. Ennek következménye hányás, étvágytalanság, fogyás lehet.
A szőrt az állatpatikákban kapható pasztákkal könnyen feloldhatjuk, ezek a paszták jóízûek, az állatok szívesen fogyasztják. A macskák egészségvédelme A macskák egészségvédelme szempontjából fontos, hogy rendszeres kapcsolatban legyünk kisállat praxisban járatos állatorvossal. A kis cicákat már 8-12 hetes korban vigyük el hozzá. A vizsgálatot követően, féregtelenítés után kombinált védőoltást kap a cica, mely az alapimmunizálás első lépése. Az első oltást követően 2 hét -1 hónap múlva ismételhető oltásra van szükség. A szabadban tartott egyedeket feltétlenül oltassuk be veszettség elleni védőoltással is. Tenyészállatokat előzetes szûrővizsgálat után oltassuk be macska leukózos és chlamidiózis ellen is. Kijáró cicákat 3-4 havi rendszerességgel féregtelenítsük Javaslom az emlékeztető oltásokat évente beadatni és ilyenkor kérjük ki állatorvosunk tanácsát a cica takarmányozásáról, vitaminokról, új oltásokról.
Leggyakoribb fertőző macskabetegségek
1. Macskák fertőző gyomor- és bélgyulladása
Leggyakrabban a fiatal 3 hetes-3 hónapos kismacskák betegszenek meg, azonban a vírusfertőzés iránt a macska bármely életkorban fogékony. A betegség gyakran olyan gyors lefolyású, hogy a cica elpusztul anélkül, hogy a betegség tüneteit - bágyadtság, étvágytalanság, magas láz, hasi fájdalmak, hányás, hasmenés, kiszáradás - mutatná. A férges kiscicák fogékonysága e vírusfertőzés iránt sokkal fokozottabb. A beteg állat gyógykezelése gyakran több napig tartó kórházi ellátást, infúziózást igényel. Megelőzés: kombinált védőoltással 8 hetes korban, melyet egy hónap múlva megismétlünk. Védekezés: A beteg macskát társaitól elzárva kell tartani és gyógyítani, és vigyáznunk kell, hogy a vírust ne vigyük át egészséges állatokra.
2. Macskanátha
Vírusos betegség-csoport, leginkább egy erős megfázásra hasonlít. Az állatok gyakran tüsszögnek, folyik az orruk, kötőhártya-gyulladásuk van és vírusos tüdőgyulladás is kialakulhat. Ha másodlagos bakteriális fertőzés nem alakul ki, akkor a cicák tüneti kezelés mellett átvészelik a betegséget. Ellenkező esetben bakteriális tüdőgyulladás jelenti a szövődményt, mely nagyon súlyos kórkép. A kiscicák legyengülnek a vírus hatására, a szájban fekélyek alakulnak ki, ennek következtében képtelenek táplálkozni. Megelőzés: kombinált védőoltással történik Védekezés: a beteg állatot el kell különíteni társaitól. 3. Macska-leukémia
Macskáknál vírusos betegség. A fertőzött macska a nyálával terjeszti a vírust, ezért minden olyan kijáró macskát, mely más macskával érintkezhet tanácsos immunizálni. A vírus a többi állatfajra és az emberre nézve veszélytelen. A betegség sokféle formában jelentkezhet, ezek közül leggyakrabban:
a) Daganatos forma: daganatok alakulnak ki az emésztő- légző és immunrendszerben
b) Immunhiányos állapot: a legyengült immunrendszer következtében gyakoriak a baktériumos és vírusos fertőzések c) Lesoványodás, vérfogyottság
d) Meddőség, vetélés
A vírus kimutatásához vérvizsgálatot lehet végeztetni, melyet tanácsos az első leukémia-oltás előtt megtenni. A fertőzött macskák nem gyógykezelhetők, az elhullás pár éven belül szinte biztosan bekövetkezik. Megelőzés: macska-leukémia elleni védőoltással történik A macska-leukémia elleni védőoltást csak szerológiai vizsgálat után javaslom
Macskáról emberre terjedő betegségek
A macskáról emberre terjedő betegségek közül a legveszélyesebb vírusos betegség a veszettség. Ezt az emberre és állatra nézve egyaránt végzetes kimenetelû betegséget városokban elsősorban az oltatlan és fertőzött macskák terjesztik. Mivel a betegség gyógyíthatatlan és halálos, közegészségügyi szempontból nagyon fontos, hogy a házból kijáró macskákat veszettség ellen beoltassuk.
Paraziták
1. Bolhásság
A bolhák ősidők óta sok kellemetlenséget okozó paraziták, de más fajoknál és az embernél is előfordulnak, vérszívók, a gazdaállat vérével táplálkoznak. Fiatal állaton a tömeges bolhainvázió vérfogyottságot (anémiát) alakíthat ki. Idősebb korban a gazdaállat bőrének irritálása kíméletlen vakaródzást vált ki, melynek következménye gennyes bőrgyulladás lesz. Érzékenyebb egyedekben pedig bolhaekcéma alakul ki, sőt a bolhák fonalférgek közvetítői is lehetnek. Védekezés, megelőzés: A környezethigiénia megtartásával és jó minőségû, állatorvos által javasolt bolhairtó szerekkel történik. 2. Toxoplazmózis
Főleg ház körül tartott macskákban előforduló megbetegedés, mely emberre is veszélyes, különösen gyermekekre, felnőtt korban a terhes nőkre. A macskák a fertőzött egerek elfogyasztásával veszik fel a kórokozót, ami egy véglény. A macskák fertőződése általában tünetmentes. Ritkán előfordul lázas állapot, köhögés, szapora légzés, sárgaság. Idősebb macskákban lesoványodás, erős hasmenés, vérszegénység is jelentkezhet. Vemhes macska fertőződése esetén az újszülöttekben agyvelő, máj, vese, szívizom és vázizom gyulladás, tüdőgyulladás mutatkozik. Az ember a macska ürülékével és nyers hússal fertőződhet. Terhes nőkben megeredő fertőzés magzat-károsodást hozhat létre. Védekezés, megelőzés: Terhes nők kerüljék az idegen macskákkal való közvetlen érintkezést. Beteg állat ne legyen a környezetükben. A homokozókban való játszadozás, a kertben végzett talajmunkák, a nyers hús konyhai előkészítése után alaposan kezet kell mosni.
3. Férgesség
A macskáknál egyaránt előfordulnak fonal és galandférgek. Ezekkel az ember is fertőződhet. A fertőzés könnyen megelőzhető és igen ritka. Fontos a higiéniai szabályok betartása és a rendszeres féreghajtás.
Pécs, 2001. április 25.
Dr. Révész Bálint
állatorvos