A búza fuzáriózist több Fusarium faj okozhatja. Ezek közül a legjelentősebbek a F. graminearum, a F. culmorum és egyes években a F. nivale, újabb nevén Microdochium nivale. A gombák mint talajlakó szaprofita szervezetek fontos szerepet játszanak a szervesanyagok lebontásában. Életszakaszuk bizonyos stádiumában azonban - főleg legyengült növényeken - súlyos betegségeket okozhatnak. A kórfolyamatban szereplő fajok aránya termőhelyenként és évjáratonként változhat.
A betegség a világ valamennyi búzatermő területén fellelhető. A fertőzés következtében kialakuló veszteség járványos években elérheti az 50%-ot. A Fusarium fajok jelentőségét növeli, hogy azok nagy része olyan méreganyagokat, toxinokat termel, melyek emberre és a haszonállatokra nézve egyaránt veszélyesek. Ezek részben a szántóföldön, részben a tárolás során termelődnek. Súlyos emésztőrendszeri és ivarszervi elváltozásokat okoznak. Csökken a szaporulat, romlik az állatok takarmányhasznosítása, egyes toxinoknak takarmányvisszautasító, vagy hánytató hatása van. Súlyos esetekben a toxinszennyezettség az állatok pusztulását okozhatja. Vizsgálatokkal igazolták, hogy a takarmányozásra szánt búza tételeknek mindössze 8,1%-ában nem mutatható ki gombatoxin. A felhasználásra alkalmatlan tételek aránya 2,8%, de további 33,2% is csak feltételesen alkalmas takarmányozásra. A mikotoxinhatás közömbösítésére több lehetőség ismert. Ezek azonban többletköltséget jelentenek és nem minden esetben érünk el velük tökéletes eredményt.
A Fusarium fajok a növényt minden fejlődési állapotában megtámadhatják. Az első tünetek a csírázáskor láthatók. A fertőzés indulhat a talajból, vagy a fertőzött vetőmagból. A csíranövény vagy elpusztul, vagy gyengén fejlett, csavarodott, deformált lesz. Az így fejlődő állomány egyenetlen, tőhiányos. Később, a már kikelt, fiatal növényeken a levelek sárgulása jellemző. Előfordul, hogy az őszi fertőzéseket nem jelzi látható tünet, de a beteg növények fagytûrő képessége gyenge, hideg, hótakaró nélküli teleken az állomány kiritkul.
A fuzáriumos megbetegedés másik formája az úgynevezett hópenész. Kórokozója a M. nivale. Vastag hótakaró alatt, erdősávok, vagy hófogók mellett a lassan olvadó hó által fedett búza leveleit fertőzi a gomba, mely pelyhes fehér, majd piszkosszürke micéliumszövedék formájában jelenik meg. A hótakaró alatt a növények a fertőzés következtében foltokban kipusztulhatnak.
A gombák gyökérrothadást és a szár alapi részének fertőzését is okozhatják. A táblán foltokban található beteg növények szárának alsó szárcsomóin barna foltok, szabálytalan barna csíkok alakulnak ki. Nedves, párás időben a fertőzött részeken megjelenik a gomba rózsaszínû spóratömege. A szárakat felhasítva azok belsejében fehér micéliumoszövedéket találunk. Az érésben lévő kalászon látható a kalászfuzáriózis jellegzetes tünete. A kalász egyes részei, kifehérednek, a koraérés jeleit mutatják. Ha a fertőzés a kalász tengelyét éri, a fertőzés feletti rész elhal. Nedves időben a beteg kalász részeken szintén megjelenik a fehér, majd rózsaszínû penészbevonat, illetve spóratömeg. A felületen apró fekete pontok, a gomba ivaros termőtestei, a peritéciumok jelennek meg. A fertőzött kalászkák sterilek, vagy többségében töppedt, értéktelen szemek képződnek bennük. A beteg kalászkákban képződött szemek szintén fertőzöttek.
A kórokozók a számukra kedvezőtlen időszakot növényi maradványokban, a talajban, vagy a talaj felületén vészelik át. Fontos fertőzési forrás a vetőmag, melynek felületén és belsejében is túlélhetnek a gombák. Az áttelelést a gomba micéliuma, peritéciumai, vagy vastagfalú kitartóspórái, a klamidospórák biztosítják. A fertőzést ivartalan, vagy ivaros spórák - konídiumok, vagy aszkospórák - és a micélium indíthatja el.
A búza fuzáriózis kialakulását és a kártétel mértékét több környezeti tényező befolyásolja. A betegség különböző formáinak kialakulásához más-más feltételek szükségesek. A csírakori fertőzések létrejöttében az előveteménynek, a talaj és a vetőmag fertőzöttségének fontos szerepe van. Az időjárási, vagy agrotechnikai okok miatt elhúzódó kelés szintén fertőzésre hajlamosító tényező. A kalászfuzáriózis kialakulásához kedvező, ha a kalászolás és a virágzás közötti időszak hûvös, csapadékos. A túlzott nitrogén trágyázás szintén növeli a fertőzés lehetőségét.
A betegséggel szembeni védekezés - a betegség kóroktanából adódóan - összetett feladat. Elsődleges jelentőségû az egészséges vetőmag használata. A szabvány szerint nem szabad 20%-nál fertőzöttebb tételt vetésre felhasználni. Számos kórokozó fertőzését eredményesen megakadályozhatjuk a vetésváltás betartásával. A gabona fuzáriózis kórokozói azonban polifág gombák, így a vetésforgó kialakítása nagy körültekintést igényel. Kerülni kell a kalászos és kukorica előveteményt, de az egyes fajok gazdanövényköre kiterjedhet a répára, burgonyára és a pillangósokra is. A tarlómaradványok gyors aláforgatása, az árvakelések és gyomok irtása csökkenti a fertőzés kialakulásának esélyét. Az őszi nitrogén trágyázás gyorsítja a fertőzött növényi maradványok lebomlását. A késői vetésnél a csírakori fertőzésekhez rendelkezésre álló idő csökken. A optimális tápanyagellátás, a jó minőségû talajelőkészítés, a megfelelő csíraszámmal és időben végzett vetés a fertőzés veszélyét mérsékli.
Ha a hótakaró vastag, tartósan megmarad, akkor felületén az enyhébb és hidegebb napok váltakozása során összefüggő jégréteg alakul ki. Ebben a levegőtlen, oxigénhiányos környezetben a növények legyengülnek, nagyobb a hópenész kialakulásának valószínûsége. Ilyenkor célszerû a jégréteget tüskéshengerrel, vagy ennek hiányában gyûrûshengerrel megtörni.
Az agrotechnikai módszerek mellett elengedhetetlen a kémiai kezelések alkalmazása. Egészséges vetőmagot használva sem nélkülözhetjük a csávázást. A kontakt hatóanyagú készítmények a talajból induló korai fertőzések, míg a felszívódó hatóanyagok a szemfertőzésből eredő, illetve a csíranövényt a talajból érő fertőzések ellen védik az állományt.
A kalászfuráriózis elleni vegyszeres védekezést a kalászhányás vége és a virágzás kezdete közötti időszakra kell időzíteni. A kémiai védekezés magas költségei miatt fontos a védekezési idő és az alkalmazott gombaölő szer pontos megválasztása. A növényvédőszer gyártó és forgalmazó cégek több olyan készítményt is kínálnak, melyek hatóanyagai nem csak a Fusarium fajok, hanem a lisztharmat, a levélfolt betegségek és a rozsdák kórokozói ellen is védelmet nyújtanak. Ezek felhasználásával csökken a kijuttatás költsége és estlegesen a taposási kár is.
A Fusarium fajokkal szemben ellenálló búza fajtát jelenleg nem ismerünk. Az egyes fajták között azonban jelentős fogékonyságbeli különbség van. A kalászfuzáriummal szembeni tolerancia és rezisztencia vizsgálatára Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Intézetben indítottak nemesítési programot. Ennek keretében számos perspektívikus törzs tesztelésére került sor, melyek fajta szinten történő megjelenése, elismerése és köztermesztésbe vonása jelentősen csökkentheti a búza fuzáriózis által okozott veszteségeket.
Dr. Németh Lajos
| Fuzárium elleni védekezés állománykezeléssel | |||
| A készítmény neve | Forg.kat. | Kultúra | Kombináció |
| Alert S | I | őb, őá, tá | |
| Alto Combi 420 | II | őszi kalászosok | |
| Amistar | III | kalászosok | +karbendazim |
| Amistar Ter | II | kalászosok | +karbendazim |
| Archer 425 EC | II | kalászosok | +karbendazim |
| Artea 330 EC | II | őb, tá | |
| Benazol 50 WP | III | őszi kalászosok | |
| Bravo 500 | II | őszi kalászosok | +benomil |
| Bumper 25 EC | III | kalászosok | +karbendazim |
| Bumper Super | II | őb, őá ,tá | |
| Caramba SL | II | kalászosok | |
| Charisma EC | I | őb, őá, tá, tri | +karbendazim |
| Cerelux | I | kalászosok | +karbendazim |
| Clortosip L | II | kalászosok | +benomil |
| Duett | II | kalászosok | |
| Eminent 125 SL | II | kalászosok | |
| Falcon 460 EC | II | kalászosok | |
| Flamenco | II | kalászosok | |
| Folicur Solo | II | őb, tri, őá, tá | |
| Folicur Top | II | őb, őá | |
| Fundazol 50 WP Plus | III | kalászosok | +mankoceb |
| Granit SC | II | őb, tb, őá, tá | |
| Impact | II | őb | +karbendazim |
| Juwel | II | kalászosok | |
| Kolfugo 25 FW | II | kalászosok | +mankoceb |
| Kolfugo Kén | III | őb | |
| Kolfugo Szuper | II | kalászosok | +mamkoceb |
| Milstar | II | őb, tb, őá, tá | |
| Mirage 45 EC | II | őb, tb, őá, tá | |
| Model | II | kalászosok | |
| Mycoguard 500 SC | II | kalászosok | +benomil |
| Opus | II | őb, őá, tá | +karbendazim |
| Polyram DF | III | őb, őá | +karbendazim |
| Rombus 250 EC | II | őb, őá, tá | +kombináció |
| Sfera 267,5 EC | II | őb, tá | +karbendazim |
| Sportak 45 EC | I | őb, őá, tá | |
| Tango Star | II | kalászosok | |
| Topsin-M LV | I | kalászosok | |
| Topsin-M 70WP | III | őb | |
| Vondozeb Plus | III | őb | +benomil |
| Védekezés: bokrosodás végén, szárbaindulás kezdetén önmagában, és kalászhányás végén, virágzás kezdetén a javasolt kombinációban. Kultúra: őb = őszi búza, tb = tavaszi búza őá = őszi árpa, tá = tavaszi árpa, tri = triticale. | |||
| Fuzárium elleni védekezés csávázással | |||
| A készítmény neve | Forg.k. | Kultúra | Kombináció |
| Agrosild | I | őb, őá, tá | |
| Baytan F | I | kalászosok | |
| Baytan Universal | I | őb, rozs, tá, zab | |
| Biosild BD | II | őb, őá, tá | |
| Buvisild BR | II | őb, őá, tá | |
| Dithane M-45 | III | kalászosok | +benomil |
| Dividend 030 FS | I | őb, tá | |
| Eversild | I | őb, őá, tá | |
| Kolfugo Kolor | II | kalászosok | |
| Kolfugo Szuper | II | kalászosok | +mankoceb |
| Maxim 025 FS | I | őb | |
| Panoctin 35 | I | őb, rozs | |
| Panoctin Plus | I | őá, tá | |
| Premis 25 FS | I | kalászosok | |
| Quinosild 150 | II | őszi kalászosok | |
| Raxil 060 FS | II | őb, őá, tá | |
| Raxil 40 FS | II | őá, tá | |
| Raxil Vital | I | őb, őá, tá | |
| Romin | I | kalászosok | |
| Topsin-M 70 WP | III | őb | |
| Vitavax 200 FS | I | őb, őá, tá | |
| Vitavax 2000 | I | őb, őá, tá | |
| Vitavax Extra | I | őá, tá | |
| Vondozeb Plus | III | kalászosok | +benomil |
| A csávázott magot elkülönítve kell tárolni, és étkezési vagy takarmányozási célra felhasználni tilos! Kultúra: őb = őszi búza, őá = őszi árpa, tá = tavaszi árpa, | |||
Címlapkép: Getty Images
