Az első előadó Dr. Borbély Csaba tanszékvezető, a Kaposvári Egyetem képviselőjeként, napjaink kihívásait foglalta össze A tejtermelés helyzete Európában – gazdasági megközelítés címmel, melyben a Föld lakosságának élelmiszerrel való ellátására, az klímaváltozásokra, a növekvő élelmiszer-, takarmány-, és mezőgazdasági alapanyag ármozgásokra és ezzel szemben az egyre csökkenő mezőgazdaságra fordított kutatás-fejlesztésre hívta fel a figyelmet.
Előadása második részében a tejtermelés helyzetét ismertette Európai viszonylatban, majd magyar „szemüvegen keresztül” gazdasági szempontokat figyelembe véve. A tejtermelésben Magyarország az Európai Uniós tagországok közül az 5. helyet foglalja el, melyben kitűnő természeti adottságai is fontos szerepet játszanak. Míg a tejfeldolgozók száma Magyarországon, ezzel ellentétben mindössze a 17. helyen kapott helyet. Részletesen beszámolt a tejfeldolgozást követő élelmiszerek fogyasztási arányairól, melyben a magyarok fogyasztása az EU átlag alatt marad (1. ábra).
Nagyításhoz katt a képre
Ennek legfőbb okaként, a tej jótékony hatásainak hiányos ismeretét jelölte meg (2. ábra)
Nagyításhoz katt a képre
Dr. Orosz Szilvia a Szent István Egyetem egyetemi docense, az Alltech szaktanácsadója, A silókukorica tartósítása és felhasználása terültén ismertetett újdonságokat. Ennek részeként a megfelelő hibridválasztás szempontjait és azzal kapcsolatban a magas rost emészthetőség és keményítőtartalom kiválasztására hívta fel a figyelmet. Az egyetem irányításával végzett kutatás, melyben az LG 34.90 (FAO480) és egy Kontroll (hazánkban népszerű) hibrid (FAO580) azonos receptúrával, azonos mennyiségben etetve, 3 hónap vizsgálatai alapján átlagosan 0,6 kg többlet tej/tehén/nap hozamot eredményezett.
Kiemelte, hogy ezen többlet hozam minden korábbi takarmányadag és összetevő, illetve etetési gyakorlat megváltoztatása nélkül, egyszerűen a jobb emészthetőségre nemesített LG34.90 kukorica hibrid alkalmazásával valósult meg (3. ábra)
Előadásában kitért a silózás folyamatában alkalmazandó helyes taposási technológiára, mely módszerrel 20%-al kevesebb idő alatt, ezzel párhuzamosan kevesebb üzemanyag és energiaráfordítással, kisebb betakarítási veszteséggel és a silódepó azonnali fólia takarásával kisebb időjárási kockázattal számolhatunk
Előadásának második részében A tehenek korszerű fehérje ellátása és azzal szorosan összefüggő vérkarbamid szint jelentőségre hívta fel a figyelmet. A vérben jelentkező magas karbamid szint alacsonyabb ellési és termékenyülési mutatókat eredményez, valamint csökkent tejtermelést.
Ez egy 1.000 tehenes telepen összességében 60.000.000Ft éves veszteséget is jelenthet! Ennek elkerülésére, a megfelelő keményítőtartalmú silókukorica kiválasztása ad lehetőséget.
Stanislav Studenka, a Limagrain Europe LGAN programjának európai vezetője előadásában a kukorica, mint tömegtakarmány jelentőségét és előnyeit hangsúlyozta más takarmányféleségekkel összehasonlítva. A Limagrain nemesítői ezt értették meg és nemesítettek új hibrideket az elmúlt 30 évben.
Kitért arra, hogy a kukorica növény rosttartalmának emészthetősége nagyban függ annak lignintartalmától és a lignin és egyéb sejtalkotók kapcsolataitól.
A lignintartalom csökkentése (addig a pontig amíg a növény szárszilárdsága még minden kívánalomnak megfelel) mellett a sejtfalak emészthetősége a legfőbb szempont. Ezáltal a tejelő szarvasmarhák könnyebben és gyorsabban emésztik a rostokat, még inkább hozzáférve a sejtekben tárolt alkotókhoz (cukrok, fehérjék és keményítő mások mellett). Összességében a rostemészthetőség növelése magasabb napi szárazanyag bevitelt eredményez, mely magasabb napi tejtermelésben realizálódik. Így a minőségi rostoknak közvetlen hatása van a tejtermelésre (4. ábra)
4. ábra
Perczel Péter a Limagrain Magyarország vezető képviselője, kiváló előadásában ismertette az LGAN program részleteit, melyben a legfontosabb a termékek teljes pályáját végigkövető szemlélet.
Egyedülálló technológiával ugyanis, ezen hibridek esetében nyomon követik, a hibrid rostemészthetőségét, a keményítő lebomlást, valamint élő állatokon végeznek laboratóriumi és nagyüzemi vizsgálatokat Európa meghatározó tejtermelő országaiban.
Ezen kutatások egyike kimutatta, hogy 1% emészthetőség javulással, (15t hektáronkénti kukorica szárazanyag termés esetén), átalagosan 670 kg tej hozam növekedés érhető el hektáronként. A Limagrain LGAN silókukorica hibridekkel átlagosan akár 8% emészthetőség javulás lehetséges, amely így 5.360 kg tej hozam növekedést eredményezhet silókukorica termő hektáronként. A Egyetem által irányított és bizonyítottan 0,6 kg tej/tehén/nap hozamot produkáló kutatásban szereplő LG34.90 hibridet is a fent említett LGAN program keretében nemesítették. Ez a hibridkukorica azonban nem az egyetlen a Limagrain kínálatában. 2013 kukorica vetési szezonjára három eltérő tenyészidejű LGAN hibriddel áll a Limagrain partnerei, minden tejtermelő rendelkezésére: LG34.90, Shannon, Janett (5.ábra).
5. ábra
A szervezők a jó hangulatról sem feledkeztek meg, melyet a Dumaszínház művésze Dombóvári István garantált.
Ezúton is köszönjük előadóink színvonalas prezentációját és vendégeink megtisztelő jelenlétét!
