AMIKOR EGY ÜZLET BEINDUL
Rezes Gábor 10 hektár földet kapott vissza kárpótlásként, 1992-ben. Mivel korábban a biharkeresztesi állami gazdaság termelési igazgató-helyetteseként dolgozott, fel sem merült benne, hogy a földet eladja. Inkább azon törte a fejét, mit lehet ezzel a 10 hektárral kezdeni. A korábbi munkatársaival közösen ugyanis azt tervezgették, összefognak és közösen művelik majd meg a visszakapott földeket. Ehhez kapóra jött, hogy az egyik ismerős cég vezetője arra kérte, segítsen nekik eladni egy John Deer gépsort. A traktort és a hozzá eladásra kínált ekét, tárcsát, kombinált vetőgépet, végül Rezes Gábor és barátai vették meg, miután négyen alakítottak egy betéti társaságot. A visszakapott földek mellé további parcellákat vásároltak. Egészen a kilencvenes évek végéig gazdálkodtak így, azonban ekkora a Bt. tagjainak egyenként is több mint 100 hektárosra hízott a földállománya, ennek pedig az lett a következménye, hogy a tagok kiváltak a gazdasági társaságból, önállósultak.
“Létrehoztam egy Kft-ét, vettem egy MTZ traktort, majd még egyet, pótkocsikat, kisebb gépeket és magam ültem be a gépbe. 2001-ben pedig megvettem életem első saját John Deere gépsorát, mivel a korábbi is bevált. Ez egy 160 lóerős traktor volt, egy négy fejes, váltva forgató ekével, kombinátorral.”
Rezes Gábor és fia, Rezes Gergely
Névjegykártya
Rezes Gábor 1948-ban született Váncsodon. Két fia van és két leányunokával büszkélkedik.
Végzettsége szerint általános agrármérnök, Debrecenben szerzett 1973-ban diplomát.
A rendszerváltás után lett mezőgazdasági vállalkozó.
Jelenleg családi alapon dolgozik, a két fia és mindkét menye kiveszi a részét a földdel járó munkából, adminisztrációból.
A BIRTOKOK: ŐSI FÖLDEKEN
Rezes Gábor földjei a Berettyó és Sebes-Körös ölelésben találhatóak. A földeket erek, kisebb vízfolyások, kanálisok szabdalják. A talajok nagy része öntéstalaj, gyakori a szikes rész, kisebb parcellákon pedig agyag és csernozjom található. A talajok kötöttsége errefelé igen magas, az Arany- féle szám szerint az 55-60-at is elérik. A művelésük ezért nehéz, nagy vonóerőt igényel. Szárazság idején ez még hatványozódik, így idén még az is előfordult, hogy 30 milliméteres, acél talajlazító kések rövid idő után egyszerűen elkoptak, pedig még kopásálló réteget is hegesztettek rájuk. Jellemző, hogy a kések úgy felforrósodtak, hogy akár tojást is süthettek volna rajta a traktorosok.
Periodikus földművelést alkalmazunk, az időjárás függvényében. Ez azt jelenti, hogy 4, maximum 5 évente, 50-60 centiméteres altalajlazítást végzünk: lemegyünk az eketalap alatti mélységekbe. Ezekben az években nem is szoktunk szántani. Nehéztárcsával megműveljük a mélyszántott földeket, és a lazítással készítjük elő. Tavaly a nagy szárazságot kihasználva így műveltük a földeket, mert az eke egyszerűen nem ment bele a földbe, aki meg ennek ellenére megpróbált szántani, annak csak összetöredezett, rögös lett a földje.
TALAJMŰVELÉS FELSŐFOKON
Normál esetben 30 centiméteres szántással készítik elő a földeket, ezt minden évben elvégzik, így próbálják lazítani a termőréteget az optimális víz-levegő arány eléréséhez. Erre azért is szükség van, mert itt Hajdúság déli részén hamar tömörödik a talaj.
Amikor a tél nem teszi tönkre a szántást, nehézfogassal elműveljük a parcellákat és a munka többi részét a kombinátor végzi el. A magágy készítéshez a kombinátorral nem is megyünk mélyre, csupán 3-5 centiméterre, mert ezek a talajok tavasszal alul nyersek, vizesek. Így a felső réteget porosítjuk meg, hogy a bejuttatott vegyszer hatékony legyen és a magágy le tudjon záródni. Amikor jön a vetőgép, a tárcsás csoroszlya, itt megfelelő mélységű magcsatornát nyit. Ugyan a mag a nyers talajba jut, de azt a réteget nem hozzuk a felszínre.
Rezes Gáborék az utóbbi időben azt tapasztalták, hogy a talaj szerkezete javult a korábbihoz képest. Úgy vélik ezt annak köszönhetik, hogy több szerves trágyát juttattak ki a földekre és a felhasznált Phylazonit is bizonyította jótékony hatását.
Az állatállományunknak köszönhetően évente 15 hektár földet istállótrágyázunk, emellett a baktériumtrágya is bevált, így lehetséges az, hogy ezeknek a nagyon kötött talajoknak javult a szerkezete. Baktériumtrágyát használunk a nyári tarlók bedolgozásánál is.
Persze a harmadik tényező sem elhanyagolható, hogy a saját gépeinkkel az igényeknek megfelelően műveljük meg a földeket, mindig időben és a megfelelő helyen dolgoznak a traktorok. A könnyebb művelhetőség a gázolajfogyasztásban is kimutathatóan jelentkezik. A másik meglepő eredmény, hogy tavaly ősszel már a kombinátorral is el tudtuk készíteni a magágyakat, amire korábban nem volt példa a göröngyök, egyenetlenségek és a talaj minősége miatt. 3-4 éve kezdtük el a földeket ilyen formában művelni és úgy tűnik az eredmény már kézzelfogható az aszály ellenére is. Annyira bevált ez a kombinált módszer, hogy a felhasznált műtrágya mennyiségét is csökkenthettük. A legnagyobb eredmény mégis az, hogy ennek ellenére a hozamszintek stabilabbak lettek és a termésátlagok kiegyenlítődtek.
Rezesék ezt számokkal is bizonyítani tudják. 2008-ban, amikor egy hasonlóan aszályos évet éltek meg, akkor a kukorica termésátlaga 4,5 tonnára rúgott hektáronként, ezzel szemben a tavalyi nagy szárazság idején 7 tonna/ha termésátlagot értek el, ami önmagáért beszél. A különböző minőségű parcellák között sem volt már olyan ordító különbség. 2011-ben a legrosszabb helyen is 6,5 tonna termett átlagosan, míg a legjobb minőségű területeken 10 tonnát arattak hektáronként. Mindez azt bizonyítja, hogy a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb lett a hozamszint. A gazdálkodó hozzáfűzte, ezekben a szélsőséges években gyakorlattá vált náluk, hogy a kalászosokat és a repcét is lombtrágyázzák, mert a felülről táplálás is elengedhetetlen a jobb termés érdekében.
Már negyedik éve baktériumtrágyázok a kalászosokban és repceföldeken még bokrosodás előtt. A tények makacs dolgok, amikor nem használtam a baktériumtrágyát 3-sal kezdődtek a termésátlagok, ahogy el kezdtem a földekre kijuttatni rögtön négyes lett belőle. A csapadékszegény években egyszerűen muszáj használni.
Gépesített hadtest
A Rezes birtokokat jelenleg egy 200 lóerős és egy 110 lóerős John Deere traktorral, egy MTZ 82-sel valamint egy 550-es traktorral művelik meg. A betakarításokat egy John Deere kombájnnal végzik. Jelenleg 330 hektár saját földön dolgoznak és a gépparknak köszönhetően további 100 hektárt képesek bérmunkában megművelni. Rezes Gábort büszke arra, hogy valóban korszerű eszközökkel művelik a földeket, mivel többek között Kuhn Maxima vetőgéppel Amazone aprómag vetőgéppel, Cambridge hengerrel valamint egy 2000 literes Kertitox vegyszerezővel is rendelkeznek. A gépállomány a jelenlegi formában 4-500 hektár műveléshez elegendő.
ADD MÁR URAM AZ ESŐT
A múlt évben Váncsod környékén 460-470 mm csapadék hullott, ami önmagában nem lett volna rossz, azonban az eloszlása már nem kedvezett a növényeknek. Tavasszal esett errefelé komolyabb eső, majd valamennyi ősszel, a vegetációs időszakban alig, összesen 120-150 millimétert mértek. A csapadékos 2010-es esztendőben azonban 850-860 milliméter égi áldás hullott a földekre, ami viszont duplája a szokásosnak. Ez éppúgy nem kedvezett a növényeknek, mint a szárazság. A kanálisokra, vízfolyásokra kifutó, vagy mélyebben fekvő földeken állt a víz, a szárazság idején ellenben szikesedés kezdődött el.
Idén a tavaszi aszály miatt mintegy 100 milliméter csapadék hiányzik a bihari földekről. Az elmúlt hetekben azonban kedvezőbb volt a helyzet, mert egy-egy alkalommal akár 10 milliméter, vagy ennél is több esőt kaptak a földek.
Rezes Gábor szerint ennyi víz arra már elegendő, hogy a földek körülbelül egy hetet kibírjanak. Ha azonban újra jön egy szárazabb ciklus, akkor azt meg fogják sínyleni a növények és persze a termés is. A vízhiány főként a kalászosokon látszik, a csapadékosabb időjárás megérkezése előtt egyes részeken már felsültek a növények. Az első nóduszon min-denütt látszott a szárazság, de volt, ahol már a második nódusz is sárgulni kezdett, és ezt nem a gombásodás okozta. Rezes Gábor mindezek ellenére bizakodó, azt mondja, amit az időjárás elront, azt ki is tudja javítani.
Bízom abban, hogy nem lesz rossz évünk. Tisztában vagyok azzal, hogy ezeken a földeken 40 mázsa búza már elfogadható mennyiség hektáronként. Persze nekünk is termett már 50-55 mázsa, meg egy-egy táblán akár 60 is, de ez ritkaság. A felméréseink alapján jelenleg 45 mázsa búzára lehet számítani, az árpa pedig 40 mázsa körül lehet. A repcéről azonban már nem tudok nyilatkozni, mert amilyen idő volt, minden mázsa ajándék!
Rózsa Sándor földjén
A 330 hektár föld, négy község (Váncsod, Gáborján, Mezőpeterd, Hencida) határában helyezkedik el, és összesen 40 parcellát tesz ki. A legkisebb parcellák 2-3 hektárosak, a nagyobbak pedig 10-15 hektárosak. A földeket úgy vásárolták meg, hogy egy útvonal mellett helyezkedjenek el. A művelésnél így nem kell fölösleges ide-oda járkálni a gépekkel. Ennek megfelelően alakítják ki a vetésszerkezetet is. Négy embert alkalmaznak a gazdaságban, három fizikai munkást és egy adminisztrátort. A Rezes földek érdekessége, hogy az egyik parcella a Gáborjáni erdőnél ér véget, ahol a helyi szájhagyomány szerint Rózsa Sándor, a híres betyár bujdosott a pandúrok elől.
EGY KIS MATEMATIKA
Összehasonlításképpen a Váncsod környéki földeken 2011-ben 4,0 tonna búza termett, az árpa termésátlaga pedig 4,8 tonna volt. A kukoricából 7 tonnát takarítottak be, ami elmaradt a több mint 9 tonnás rekordtól. Rezes Gáboréknál ugyanis volt olyan év, amikor 100 hektár átlagában is több mint 9 tonna kukoricát sikerült betakarítani. A váncsodi mezőgazdasági vállalkozó 19-20 aranykorona értékű földeket művel meg. Azt mondja, ezek az átlagok megfelelnek a föld minőségének, persze egy-egy jobb fekvésű parcellában errefelé is előfordul, hogy a gondos művelést 100 mázsás termésátlaggal hálálják meg a földek. Amikor 100 hektár átlagában sikerült a közel 10 tonnás átlagot elérni kukoricából, akkor is nagy volt a szórás a földek között, mert a rosszabbakon csupán 6-7 tonna, míg a kiváló minőségűeken 13 tonna is megtermett hektáronként. A napraforgó esetében az utóbbi években erre 2,5-3 tonna termett hektáronként. Rezes Gábor hozzáfűzte, ebben szerencsére nagy változás nincs és ezt a megfelelő agrotechnika, valamint baktériumtrágyázás számlájára írja.
A LOKI szurkoló
Rezes Gábornak a mezőgazdaság mellett van még egy mániája, ez pedig a foci. Egészen fiatal kora óta Loki szurkoló. Olyannyira imádja a debreceni együttest, hogy nemcsak a hazai mérkőzésekre látogat ki rendszeresen, még külföldre is elkíséri kedvenc csapatát. Szurkolt már a DVSC-nek a manchesteri szentélyben, az Old Traffordban és a horvát Hajduk spliti stadionjában is.
BAKTÉRIUM-TRÁGYÁVAL KÍSÉRLETEZNEK
Idén kísérletezgetünk is: egy közel 20 hektáros parcellát vetettünk be úgy búzával, hogy alaptrágyát nem használtunk, csak Phylazonitot dolgoztunk bele. Tavaly itt repce termett, és azt kell hogy mondjam, gyönyörű a búza. Hasonlóan jártunk el egy másik parcellán is, ott a kukoricát kellett silózni tavaly. Ez sem kapott trágyát a Phylazoniton kívül, ám a búza itt is rikítóan zöld. Ezeket most összevetjük azokkal a hasonló minőségű földekkel, amelyeknél a 3x15-ös műtrágyát alkalmaztunk, közel 2 mázsát hektáronként. Tavaly volt egy másik kísérletünk is, repcével. Műtrágya nélkül 3,1 tonnát értünk el hektáronként, ami ahhoz képest, hogy a közelben kétszeri műtrágyázással is csak 4 tonnát sikerült termelni, egyáltalán nem rossz eredmény.
A baktériumtrágya Rezes Gábor ismerőseinél is bevált, Váncsod és környékén sokan esküsznek arra, hogy a Phylazonittal kezelt földeken jobb eredményt érnek el, mint ahol műtrágyát használnak. Hangsúlyozta, mindenkinek saját magának kell meggyőződnie és kipróbálnia, hogy egy adott földön mi jó a növényeknek.
Z. Pintye Zsolt
Forrás: www.phylazonit.hu
